A Republikon Intézet vette a fáradságot, és legfrissebb kutatásában a közmédia M1 csatornájának esti híradóit vizsgálta közel egy éven keresztül. Az elemzés során 2025 februárja és decembere között összesen 334 adást dolgoztak fel kvantitatív és kvalitatív módszerekkel, kifejezetten arra keresve a választ, mennyire érvényesül a pártatlanság és a kiegyensúlyozottság a közszolgálati hírszolgáltatásban. Az összesen több mint 281 órányi műsoridő jelentős részét, mintegy 212 órát politikai tartalmak tették ki.
Fotó: M1
A kutatás szerint a híradók szerkezete és tartalma erősen a kormányzati kommunikációhoz igazodik. A kormánypárti politikusok nemcsak lényegesen több képernyőidőt kaptak, hanem szinte kizárólag pozitív kontextusban jelentek meg, míg az ellenzéki szereplők jóval ritkábban kerültek adásba, és akkor is jellemzően negatív vagy botrányízű keretezésben. A vizsgált időszakban a kormánypárti szereplők több mint 35 órán át szerepeltek, miközben az ellenzék megjelenése ennek csupán a töredéke volt.
Külön kiemelték a politikusok ábrázolásának erőteljes torzulását is. A jelentés szerint míg Orbán Viktor miniszterelnök szinte kizárólag pozitív, addig több ellenzéki szereplő - különösen Magyar Péter - döntően negatív kontextusban jelent meg a híradásokban. A szóhasználat és a narratív környezet is ezt a különbséget erősítette, miközben a kormányzati szereplőkhöz pozitív értékek kapcsolódtak, ugyanakkor az ellenzéki politikusokat gyakran kritikus vagy lejárató kifejezésekkel mutatták be.
Fotó: Republikon Intézet
A megszólalók összetétele szintén jelentős aránytalanságot mutatott. A híradókban szereplő politikusok és szakértők közel háromnegyede kormányközeli volt, míg az ellenzéki megszólalók hányada alig haladta meg a tíz százalékot. A független szakértők jelenléte korlátozott maradt, és ők is jellemzően politikamentes témákban kaptak megszólalási lehetőséget.
A forráshasználat vizsgálata is hasonló mintázatot mutatott, mely szerint a híradók döntően kormányközeli médiatermékekre támaszkodtak, miközben a független sajtó csak marginális szerepet kapott. A jelentés szerint ráadásul a kritikus forrásokat gyakran csak azért idézték, hogy azokat később cáfolják. Emellett a tematikai súlypontok is a kormányzati kommunikációhoz igazodtak, jellemzően egyes politikai kampányhoz köthető narratívák dominálták a műsorokat.
Fotó: Republikon Intézet
A kutatás összegzése szerint az M1 híradója nem felel meg sem a hazai, sem az európai közszolgálati elvárásoknak. Az elemzés arra jutott, hogy a műsor nem biztosít kiegyensúlyozott tájékoztatást, hanem egyoldalúan jeleníti meg a politikai szereplőket, és inkább a kormányzati narratíva közvetítőjeként működik. A jelentés szerint mindez nemcsak a közszolgálatiság kérdését veti fel, hanem a magyar médiarendszer állapotáról is komoly, kifejezetten aggasztó képet ad.
|
Neked 1%, nekünk nagy segítség! Támogasd adód 1%-val a munkánkat segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét! Most a legkisebb is számít. Adószám: 19294571-1-18 |
