Az idén 20 éves fennállását ünneplő Rákosivipera-védelmi Központban a nyár folyamán 40 nőstény összesen 523 utódja – 261 hím és 262 nőstény – jött a világra, és ezzel a jubileumi évben, 2024. július 24-én megszületett a fajmegőrzést célzó tenyésztési program 5000. rákosi viperája is - írja szerkesztőségünkhöz eljutatott közleményében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
Fotó: Pellinger Attila
A fajt Méhely Lajos írta le 1893-ban a Rákoson (ma Budapest XVI. és XVII. kerületei) gyűjtött példányok alapján. Élőhelyét a nedves, változatos szerkezetű, zsombékokkal gazdagított, részben vízborított láprétek és legelők képezik. A rákosi vipera kizárólag a Kárpát-medencében fordul elő, hazánkban jelenleg alig egy tucat elszigetelt populációja ismert a Kiskunsági, illetve a Fertő-Hanság Nemzeti Park területéről - ezért fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió forint. Az 50 cm-t alig meghaladó, gyenge mérgű és nem támadékony kígyó tápláléka túlnyomó többségében sáskákból, szöcskékből, illetve kisméretű gyíkokból áll. A telet dombhátakban lévő rágcsálójáratokba húzódva, hibernált állapotban vészeli át.
A világon egyedülálló Rákosvipera-védelmi Központ az MME és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság együttműködésében 2004-ben létesült a nemzeti park területén. A védelmi stratégiában megfogalmazott célok végrehajtásában komoly segítséget jelentettek az Európai Bizottság LIFE-Alapjától elnyert támogatások, melyekhez az önrészt a magyar állam biztosította. Az indulást követően elindult tenyésztés sikereinek köszönhetően 2010-ben megtörtént az első fogságban született rákosi viperák kibocsátása, mely alkalmat az akkori köztársasági elnök, Sólyom László is megtisztelt jelenlétével, illetve aktívan közreműködött az első két vipera szabadon engedésében. Napjainkig 1020 ivarérett rákosi vipera kerül ki helyreállított vagy természetes élőhelyére, 14 kibocsájtási helyszínen.
Az idei jubileumi évben is lezajlott a szeptember első szombatján immáron hagyományossá Rákosi Vipera Nap. A Rákosivipera-védelmi Központban, a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a Szegedi Vadasparkban, a Kecskeméti Vadaskertben, a Győri Xantus János Állatkertben és az Ócsai Tájházban családi nap keretében ismerkedhettek az érdeklődők a világ egyik legritkább gerinces fajával. A központban a bátrabbak az idén született, csupán pár hónapos kígyók etetésébe is besegíthettek.
