Egy olvasónk keresett meg minket még 2022 őszén, amikor indoklás nélküli értesítést kapott, hogy többé nem parkolhat a győri Apáca utca és az Újkapu utca sarkán álló murvás parkolóban, ahol a Győr-Szoltól bérelt parkolóhelyet havi 10 ezer forintért.
Ennek, mint utólag kiderült, az volt az oka, hogy a terület gazdát cserélt. Egyelőre ismeretlen összegért egy belvárosi üzlettulajdonos vásárolta meg a városi tulajdonban álló telket.
Ebben még semmi különösebben érdekes nincs, és abban sem, hogy a parkoló továbbra is parkolóként üzemelt, csak immár kétszeres áron, 20 ezer forintért lehetett itt a magántulajdonostól helyet bérelni.
Most csütörtökön azonban partnerségi egyeztetést tartanak a városházán, mivel más egyéb módosítás mellett módosítják a településrendezési terv erre a telekre vonatkozó részét is. Nem is akárhogy:
a város a jelek szerint ingyen hozzácsap 67 négyzetméter közterületet a 152 négyzetméteres telekhez,
olyan 67 négyzetmétert egyébként, amely a térképeket összevetve jelenleg is a murvás, elkerített parkoló része a valóságban. Jogilag azonban nem a 2022 októberében magánkézbe adott telekhez, hanem a közterületi részhez tartozik.
Felmerül a kérdés, hogy ezen a 67 nm-en eddig akkor milyen alapon szedett bérleti díjat a parkolásra az új tulajdonos.
Így néz ki az indoklás:
„A tulajdonos a mindössze 152 m2 területű ingatlant ki szeretné egészíteni a telekkel határos jelenleg közterületbe eső területrésszel, amely jelenleg az Apáca utca részét képezi. A történelmi térképek azt igazolják, hogy a telekhatárok régebben a tulajdonos által megvalósítani kívánt állapot környékén húzódtak. A tulajdonos a kialakuló telken egy egylakásos lakóépületet kíván építeni.”
És valóban, egy 34 oldalas, történelmi térképeket felvonultató tanulmány készült a telekről. A szóban forgó 67 négyzetméterből 64 korábban valóban a telek részét képezte, ennek felfejtéséhez azonban nem kell történelmi térképekig menni, csak 2006-ig – akkor csatolták ugyanis el, amikor a város közterületet rendezett a területen, mint az a terület tulajdoni lapjából kiderült.
A történelmi tanulmány egyébként a terület 100 százalékos beépítését nem javasolja, és felhívja a figyelmet, hogy a terület kiemelt régészeti lelőhely.
