60 éves a szombathelyi Sportház, az idősebbeknek még Sportpalota, a fiatalabbak pedig már MSH. Bár az említések között lehet különbség, azt mindenki tudja, hogy arról az épületről van szó, ami ott áll a Március 15. téren, (További érdekesség, hogy a tér 1948-tól kezdve viseli ezt a nevet, korábban a jelenlegi Mártírok tere volt a Március 15. tér.) egykor pedig előtte állt a Lenin- szobor, ami többek között majdnem a Sportház végzete is lett. De erről kicsit később.
Az épületet Károlyi Antal tervezte, a kerek évforduló kapcsán beszélgettünk fiával, a szintén építész Károlyi Istvánnal, aki apja örökét vigyázva a 2014 és 2015 között végrehajtott felújítást levezényelte.
A Sportház története 1958-ban kezdődött. Ekkor már 54 ezer lakosa volt Szombathelynek, de nem volt a lakosságot kiszolgáló sportcsarnoka és színháza se. Apám 1948-ban már dolgozott Szombathelynek, hiszen ő tervezte a söptei úti laktanyát. Benne merült fel az ötlet, ami aztán Gonda Györgynél, a megyei tanács elnökénél nyitott fülekre is talált, hogy a nyugati stadthallék mintájára, egy multifunkciós épületet építsenek.
Milyen építészeti megoldásokra kellett figyelni?
Hogy a sport és a kultúra funkcióját is el tudja látni az épület kellett egy ferde és egy vízszintes nézőtéri szakasz is. Ez azt jelentette, hogy a ferde lelátóról 600 néző volt képes követni a sportmeccset, míg a vízszintes nézőtér berendezésével a terem befogadóképessége 1100 nézőre nőtt.
Aztán persze az épület sok olyan technikai felszerelést kapott, ami elengedhetetlen volt a színházi funkció betöltéséhez. Zenekari árok, színpad, csak, hogy a legalapvetőket említsem.
Az akkori időben sokan nem hittek a terv megvalósulásában, azokat ugyanis túl grandiózusak gondolták. Aztán amikor felépült a kétkedők is elhitték, hogy lehetséges az akkori árakon, egy nem túl drágán épített, működőképes épületet építeni. Azóta azt hiszem nincs is olyan szombathelyi, aki ne lett volna benne, ha másnem a szalagavatóját itt tartották.
Szocreál volt a Sportház?
Az épületet sok vád érte, többek között az is, hogy szocreál. Azonban 1955-ben a szocreál törekvésnek vége lett. 60-ban már szabad volt modern épületeket tervezni, építeni. A Sportház sík kőburkolata és terméskő burkolata egyszerre jelenik meg az épületen. Ez is azt bizonyítja, hogy nem szocreál.
Ez a vád egyébként majdnem egy szeg is lett a Sportház már készülő, aztán végül teljesen el nem készült koporsójába.
2008-ban ugyanis Kutnyánszky László városi főépítész azon a véleményen volt, hogy a szombathelyi színház új épülete, a lebontott Sportház helyén lenne a legjobb. Három okot sorolt fel, amiért szerinte le kellett volna bontani a létesítményt: szocreál, előtte állt a Lenin-szobor és, hogy a szombathelyiek már nem szeretik annyira. Ez utóbbi akár igaz is lehetett, hiszen akkor már nagyon lerobbant állapotban volt, a felújítást akkor már régen nem látott épület.
Azt hiszem nem nagyon lövöm le a poént az olvasók előtt, ha azt mondom, hogy az épület végül megmenekült.
Minden középületet 25 évente fel kell újítani, ez egy ökölszabály. A Sportházat pedig nem tartották rendszeresen karban. 58-ban vetődött fel az építésének, 2008-ban a lebontásának az ötlete. Ugyan én már jó ideje Budapesten élek, ám a testvérem ott maradt Szombathelyen, és amint a hír napvilágot látott azonnal hívott is. Komoly lobbitevékenységbe kezdtem ez épület megmentésére. Akkoriban Baráth Etele volt az egyetlen építész, aki tagja volt a Parlamentnek. Megkerestem őt, aztán a szombathelyi városvezetőket. Végül több indok is amellett szólt, hogy az épületet meg kell hagyni.
Senki nem látott arra garanciát, hogy egy teljesen új épületre meglesz a pénz. Akkor már évek óta ott volt a gödör a főváros közepén, a Nemzeti Színház akkori kijelölt helyének gödre, így igen csak valós volt ez a félelem. Kettő. Maga a színház alapító Jordán Tamás is azon a véleményen volt, hogy ez egy marhaság.
Így is milliárdos lett a felújítás költsége.
Volt egy eu-s agora pályázat ezen indult el a város sikerrel. Igaz, csak a második körben fogadták be Szombathely pályázatát, de ennek egészen egyszerű oka volt. A pályázatot ugyanis, bár csupán egy épületre lehetett beadni, az önkormányzat két épülettel, a Sportházzal és a HEMO-val egyszerre pályázott be. Elutasították. Második körben már csak a Sportház maradt. Az 1 milliárd forintos nagyságrendből az épület kétharmada újult meg. Nekem személy szerint 2009 és 2014 között adott munkát a felújítás megtervezése, ez 20 ember töménytelen munkáját jelentette, és ez csak a tervezés most, amiről beszélek.
Mi volt a legnagyobb kihívás a felújítás során?
Agora program több kisebb helyiséget követelt meg. A Sportház pedig akkor még csupán két nagy teremmel rendelkezett. A nagy, legyező alakú termet hatszögűvé rajzoltuk, így több kisebb terem kialakítására nyílt lehetőség. Bravúros megoldásokkal találkoztunk. Apám statikusa például úgy oldotta meg a nagyterem befedését, hogy 32 méter hosszú acél tartókat helyezett el hosszirányba. Alaposan megvizsgáltuk, hogy kell-e hozzányúlni, de úgy találtuk, hogy tökéletesen látja el a funkcióját.
Az épület homlokzata új elemeket kapott, ez csupán díszítés vagy ezen túl is van jelentősége?
Ez az úgynevezett terpesztett háló, ami mostanság egy nagyon elterjedt technika, általánosan használt anyag. Igen, az egységes homlokzat megteremtéséhez egy szükséges elem volt, azzal a céllal együtt, hogy harmonizáljon az üveg parapetekkel.
A gépészet is megújult.
Megvalósítottunk egy energetikai korszerűsítést. Kicseréltük a nyílászárókat, feljavítottuk az épület termikus burkát, 8 centi vastag szigetelést kaptak a belső falak. A pincéből felhoztuk a szellőztető gépészetét a padlás szintre. Az esővizet pedig egy föld alatti ciszternába vezettük, ahonnan lehetséges ellátni a környék növényeinek öntözését. A felújított épületet 2015-ben adták át. Ugyan nem volt még teljesen kész, hiszen például a napelemeket is csak később szerelték fel, azoknak a költségei ugyanis nem fértek bele akkor a felújításba, ám így is egy érezhetően modern épületet kapott vissza a város.
Az akadálymentesítést is megoldottuk. Az aulában látni az üveg liftet, ami a kerekesszékeseket viszi fel az emeletre. A lift ki lett építve a pinceszintig, gondolva már arra, ha esetleg ebbe az irányba terjeszkednének. A felújítás alatt például szó volt róla, hogy söröző fog költözni a pincébe, ám végül ez nem valósult meg.
Támogasd a hatalomtól független újságírást! Bár a kormánymédia megpróbálja elhitetni, hogy a tőlük független szerkesztőségek úsznak a pénzben ez közel sincs így. Amennyiben neked is fontos, hogy sokáig legyen még a hatalmat ellenőrző hang, akkor támogast adománnyal a mi munkánkat is segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét. Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004. Köszönjük! |