Mi értelme volt Hende Csaba és társai skandináv zsíroskenyértúrájának?

Pintér Bence 2023-03-08 11:47:27
Svédország és Finnország csatlakozna a NATO-hoz, Putyin utolsó EU-s csatlósai húzzák-halasztják a döntést: most épp egy tét nélküli skandináv kirándulással.

Ez egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját. Iratkozz fel te is a Győr filter nélkül hírlevélre!

Ahhoz, hogy megértsük, Hende Csaba és a magyar parlamenti delegáció többi tagja a héten mennyire értelmetlenül parolázott Svédországban és Finnországban, kicsit távolabbról kell kezdenünk.

Több mint egy éve éles háború van a szomszédban: Oroszország agressziója Ukrajna ellen ugyan 2014 óta folyamatosan tart, tavaly februárban azonban Vlagyimir Putyin orosz elnök sikertelen kísérletet tett a konfliktus döntő lezárására. Ez a lépés a legtöbb köztes-európai és nyugat-európai országban riadalmat keltett. Nem véletlenül:

a térség nagy részét mára integráló Európai Unió lényege ugyanis épp az, hogy a konfliktusokat ne háborúval, hanem tárgyalásos úton rendezze az öreg kontinens.

Az EU, az EU-s zászló ilyen szempontból szimbólum, nem véletlenül láttjuk viszont Ukrajnában a Majdan-tüntetések idején – amelyek azért robbantak ki, mert az akkor elnök egyértelműen levezette volna az országot az EU felé tartó útról –, vagy látjuk Grúziában, és tulajdonképpen akárhol Európa környékén, ahol van némi, bármi esély arra, hogy az adott állam ennek a közösségnek a része lehet.

Oroszország – és egyébként az Egyesült Államok is – egy másik ethoszt képvisel. Oroszország részben bennragadt abban az európai hatalmi politikában, amit már 1814-ben túlhaladni kívántak a kor vezető politikusai, hogy aztán végül csak két nagy világégéssel később sikerüljön azt elérniük. Az Egyesült Államok pedig a világ legnagyobb katonai hatalmaként továbbra is szeret a „világ csendőre”-pozícióban tetszelegni, egyre kevesebb sikerrel.

Jelenleg arról van szó, hogy az orosz agresszió miatt két eddig védelmi szempontból elég régóta semleges, de EU-tag északi ország, Finnország és Svédország szeretne csatlakozni a nyugati katonai szövetségi rendszerhez, a NATO-hoz. Az európai országokon túl NATO lényege ugyanis az amerikai birodalmi érdekérvényesítésen túl, vagy a mellett az, hogy ha egy tagját megtámadják, akkor a támadó a teljes NATO-val kerül háborúba. Magyarán szólva ha Oroszország mondjuk megtámadná Lengyelországot – vannak ezt szorgalmazó hangok az orosz médiában, nem kevesen –, akkor nem csak Lengyelországgal, hanem a teljes NATO-val kerülne szembe.

Erre a fajta garanciára vágyik most az Oroszország közvetlen szomszédságában lévő Finnország és Svédország, és elvben senki nem ellenzi a NATO-n belül, hogy ez a vágyuk jogos, még a csatlakozást akadályozó török és magyar kormány sem.

A két „illiberális demokráciának” más problémái vannak, amelyeknek valójában sok köze nincs a két országhoz. Mindkét ország a saját belső problémáit vetíti ki ide, amelyek autokratikus természetükből fakadnak: Recep Tayyip Erdoğan török elnök az országban élő és elnyomott, a török állam ellen különböző intenzitással harcoló kurd kisebbség megoldatlan problémáját hozta fel indoknak, Orbán Viktor és csapata pedig azt, hogy Stockholm és Helsinki és rendszeres kritikusai a magyar kormány működésének az EU-n belül.

A török oldal érveivel nincs hely mélységében foglakoznunk, de alapvetően arról van szó, hogy Erdoğan a NATO-n belül régóta egy elég különutas, Törökország középhatalmi státuszát erősítő vonalat visz; a magyar kormány hozzáállása azonban sokkal érdekesebb, hiszen teljesen egyértelműen a másik szövetségi rendszerben elszenvedett vélt sérelmeket próbálják orvosolni most a NATO-csatlakozás témáján keresztül, de mondhatjuk úgy is, hogy

a Fidesz ezt a témát is zsarolási potenciálként használja ahhoz, hogy hozzájussanak azokhoz az EU-s pénzekhez, amelyeket azért tart vissza az Unió, mert már világosan látják, hogy Magyarországon leginkább ellopják őket.

Amitől ez kifejezetten érdekessé válik, az az, hogy Magyarországnak immár nincsen semmi reputációja, tárgyalási alapja, védhető álláspontja, és nincsenek szövetségesei sem: a háború összekovácsolta az EU-t, és a korábban szintén fekete bárány lengyelek is kiegyezésre játszanak Brüsszelel a vitás kérdésekben. Eközben Magyarország rendszeresn kaszál el vétójogával közös EU-s döntéseket, amelyekből leginkább az rajzolódik ki, hogy kínai és orosz érdekeket képviselnek.

Nem valószínű, hogy ezzel a fajta zsarolással a mostani helyzetben bármit elérhet a magyar kormány az EU-ban és a NATO-ban, hiszen már minden fontos szereplő tudja, hogy nagyjából mi és miért történik Magyarországon. Éppen ezért jó kérdés, hogy...

Miért is ment Hende Csaba északra?

A finn és svéd NATO-csatlakozás kérdésének utolsó etűdjét láttuk a héten, amikoris egy magyar parlamenti delegáció utazott a két északi országba, hogy tárgyaljanak. Minderre azért volt szükség, mert a kiszivárogtatott hírek szerint a Fidesz-frakció képviselői (!) nem értetettek egyet Orbánnal (!) az ügyben: utóbbi már támogatta volna az aláírást, előbbiek azonban nem voltak meggyőzve.

Ez persze lehet igaz is, hiszen simán elképzelhető, hogy azt a sok hülyeséget és hazugságot, amit a kormánypropaganda terjeszt, maguk a képviselők is ténylegesen elhiszik, és ezért már a kedves vezető véleményét is megkérdőjelezik, végtére is ez egy demokrácia. De az sem kizárható, hogy az egész parádé arról szólt, hogy egyrészt még tovább húzza az időt a magyar kormány, másrészt Orbán kifelé eljátszhassa azt, hogy ez végtére is egy demokrácia, és neki is meg van kötve a keze.

Hogy miről tárgyaltak a felek, az nem világos, hiszen úgy tűnik, fel sem hozták a Fidesz erős emberei által itthon hangoztatott érveket arról, hogy a két ország vezetői állandóan hazudnak szerintük Magyarországról. A vége az, hogy a delegáció szerint támogatni fogják a csatlakozást mindenféle követelések nélkül, tehát

leginkább úgy tűnik, hogy fizettünk egy jó kis zsíroskenyértúrát Skandináviába fideszes képviselőknek, akik a semmiért mentek ki.

Hogy ez nekik jó volt, abban biztos vagyok. Hogy ez nekünk miért jó, abban már kevésbé.

Iratkozz fel te is a Győr filter nélkül hírlevélre! Kövesd a Befejezetlen Győrt a TikTokon! Csatlakozz Győr egyetlen szabad fórumához, a 32 ezer tagot számláló Győr összefog csoporthoz!

Szólj hozzá!

Új helyszínnel, jégpályával, fényjátékkal és koncertekkel érkezik az Advent Győrben - mutatjuk a legfontosabb programokat, helyszíneket és jegyárakat

November 27-én Wolf Kati koncertjével indul az ünnepi programsorozat, amely idén a Városházát is bevonja a karácsonyi forgatagba. 

Vajon szükség van rá? - még idén létrejöhet a Működő és Emberséges Magyarország Intézet

Radnai Márk bejelentette, hogy benyújtották az Országgyűlésnek az új, független intézmény létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek kidolgozásához több mint 2200 állampolgári észrevétel érkezett.

Újabb lépés a győri zártkertek ügyében: Hajtó Péter a minisztériumnál kezdeményezett jogszabály-módosítást

A független önkormányzati képviselő három konkrét változtatást javasol, amelyek több ezer győri ingatlantulajdonos helyzetét rendezhetik.

Repetát? A szombathelyi Paragvári Utcai Általános Iskolába is betette a lábát a szupermenza

Már nem a konyhásnénik karja úszik a cérnametélt fölött. A gyerekek maguknak szednek abból és annyit, amennyit akarnak.

Párkányfelújítás: mit tud a szálerősített finombeton?

A párkányról könnyű megfeledkezni egy nagyobb felújítás során, pedig ez az elem folyamatosan ki van téve az esőnek, a napsütésnek és a mindennapi használatnak.

Visszatér az Oxygen FM Győrben: már novemberben újraindulhat a rádióműsor a 100,1 MHz-en

Pénzes Anikó, az Oxygen Media tulajdonosa lapunknak elárulta, hogy már épül az új belvárosi stúdió, és akár már a jövő héten megszólalhat az adás.

Egy doboznyi szeretet: idén is karácsonyi ajándékokat gyűjtenek a rászoruló gyerekeknek Győrben

A Városi Diákfórum hatodik alkalommal szervezi meg jótékonysági akcióját, amelyhez november 23. és december 11. között lehet csatlakozni.

Újra Jazzkedd Győrben: tízéves jubileumát ünnepli az Antal Gábor Trió

A Győri Filharmonikus Zenekar népszerű koncertsorozata februárban folytatódik, ezúttal a modern jazz, a fúziós zene és a rock találkozásával.

November 26-án közmeghallgatást tartanak Győrben – négy percet kapnak a felszólalók

A győriek személyesen tehetik fel kérdéseiket és mondhatják el javaslataikat a városvezetésnek a Városháza Dísztermében. 

Rómaiak, Picasso, rap és egy pohár bor – mozgalmas hét vár a győriekre a Rómer Múzeumban

Tárlatvezetések, történelmi előadás, koncert, kiállításmegnyitó és ingyenes filmvetítés is szerepel a friss programkínálatában.

Új céget alapított a győri Rába, és vezetőváltás lesz a futóműgyártónál is

A változások hátterében a cseh hadiipari együttműködés erősödése is állhat.

2028 előtt egészen biztos, hogy még csak szóba sem kerülhet a szombathelyi északkeleti elkerülő 

Hende Csaba szelleme belengte a parlamentet, és újra előkerült a hőn áhított szombathelyi elkerülő ügye.

Pintér Bence újra tisztázta a győri matekot: a megszűnő állami elvonás valójában nem hoz pluszpénzt a városnak

A polgármester részletesen bemutatta, miért nem jelent 1 milliárd 600 millió forintos könnyebbséget Győrnek a Versenyképes Járások Program megszüntetése. 

Egy kámi ház vécétartályban is drogot találtak a rendőrök

A mosókapszulákat tartalmazó kosár alján pedig közel egymillió forint lapult.

520 millió forintból újul meg a győrszentiváni Körtér egy szakasza

Az útfelújítás mellett új gyalog- és kerékpárút, akadálymentes átkelőhelyek, korszerűbb buszmegállók és közvilágítás is szerepel a tervekben.

Igazgatóból melós, Kántás Zoltán a Sárvári Gyógyfürdő után a Vasivíznél talált állást

Vízmintavételi szakemberként folytatja az egykori szombathelyi fideszes önkormányzati képviselő.

750 millió forintból újulnak meg utcák és parkolók Győr-Révfaluban

A Zólyom, a Gyöngy és a Báthory utca egyes szakaszait is érinti az európai uniós támogatásból megvalósuló beruházás, amely várhatóan 2027 novemberére fejeződik be.

Akár 100 millió forintot is nyerhetnek fejlesztésre a vidéki kisvállalkozások

Decemberben indul a 20 milliárd forintos keretösszegű pályázat, amely a termelés, az értékesítés és a vállalkozások működésének korszerűsítését támogatja.