December 22-én csütörtökön
rendkívüli közgyűlést tart a Győr, illetve a környékbeli önkormányzatok által tulajdonolt Pannon-Víz Zrt, amelyen a cég további finanszírozása is téma lesz.
A napirendi pontok között szerepel egy beszámoló az időközben befuccsolt államosítással kapcsolatos tárgyalásokról, ezen felül pedig nem csak a Pannon-Víz 2023-as üzleti terve kerül terítékre, hanem az is, hogy – feltehetően az előbbi fényben – hogyan tud tovább működni a cég.
A harmadik napirendi pont címe ugyanis ez:
„döntés a részvénytársaság működőképességének fenntartása érdekében meghozandó döntésekről”,
ami elég baljóslatúnak hangzik főleg annak fényében, hogy egyébként országszerte küszködnek a víziközműcégek, többek között amiatt, hogy a rezsicsökkentés miatt nem emelhetnek díjat, miközben az áram ára az elmúlt évben az egebe szökött. Ez pedig veszélyezteti a közműcégek működését. Erre lett volna megoldás az államosítás, de rendkívül kemény feltételekkel: az önkormányzatoknak le kellett volna mondania a milliárdos értékű víziközművagyonról, amit csak az önkormányzatok harminc százaléka tett volna meg.
Hogy a Pannon-Víz esetében pontosan mi a helyzet, nem tudni: hiába próbált meg az államosítás ellen aláírásokat gyűjtő Balla Jenő (független) győri önkormányzati képviselő egy több elemes kérdéssorral megtudni, hogy pontosan milyen helyzetben van a cég, a mai napig nem kapott választ.