Megfeneklett az a kormányzat által integrációs folyamatnak keresztelt államosítási törekvés, amelynek keretében az önkormányzati tulajdonú víziközmű-szolgáltatókat megkísérelték az állami tulajdonú Nemzeti Vízművek Zrt. (NV) ellenőrzése alá vonni – írja a 24.hu. A
A lap emlékeztetett: a nyár folyamán és az ősz elején az NV képviselői még nagy vehemenciával igyekeztek meggyőzni a helyhatóságokat, adják át a társaságnak a rezsiárrobbanás miatt csődközeli helyzetbe került, működőképességük határára érkezett vízműcégeket. Ehhez képest a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) adatai szerint mostanáig az érintett önkormányzatok mindössze 30 százaléka egyezett bele abba, hogy a szolgáltatók vagyonát átruházza.
A 24.hu arról ír: ezzel azonban továbbra sincs megoldva a víziközműcégek rossz anyagi helyzete, amit többek között a rezsicsökkentés idézett elő.
A lap szerint a kabinet az integrációs tárgyalásokon sem tett ígéretet plusz forrásokra, és nem ejtett szót a rezsicsökkentett ár, illetve a közműadó eltörléséről. Az önkormányzati vízi- és csatornaközmű-szolgáltatók nagy része legkésőbb jövő március-áprilisra fizetésképtelen lesz, ha nem tesznek beléjük pénz, mert ebben az ágazatban a vízdíjon felül egyéb mással nem lehet keresni – figyelmeztetett Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke.
Győrben is téma volt szeptemberben a közművagyon átadása, a városvezetés többször is tárgyalt az ügyről, és nem jelezte, hogy átadná a vagyont. Az őszi hónapban a vagyon átadása ellen alárírásgyűjtést is indított Balla Jenő független önkormányzati képviselő, aki több kérdést is küldött az ügyben a régió több önkormányzata által birtokolt Pannon-Víznek, de nem kapott ezekre választ. Szombathely vezetése pedig korábban jelezte, hogy nem adja át a közművagyont az államnak.
A 24.hu teljes cikke itt olvasható.
