Ez egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját. Iratkozz fel te is a Győr filter nélkül hírlevélre, ahol először megjelent!
„Színes, friss, aktuális, közéleti helyi információk; fontos tényfeltáró beszélgetések; több szemszög, más/új aspektus; közérdekű adat; meghökkentő tartalmak; különböző vélemények cseréje; izgalmas témák” – ezzel a kissé se füle, se farka, de bátor szósalátával indult útjára a GyőrPlusz TV új műsora, a Nyakkendő nélkül, ami gyakorlatilag ifj. Knézy Jenő immár több mint két éve tartó vezérigazgatói ciklusának első látványos tartalmi újítása az önkormányzati médiánál...
...hogy aztán fél óra szócséplés után gyakorlatilag bármelyik, műsor elején bedobált buzzword teljesítése helyett egy az egyben böfögje vissza a hivatalos polgármesteri kommunikációt az Ipari Park-bővítés ügyében.
Pedig elég ígéretes lenne a formátum, mintha a GyőrPlusz Média szerkesztősége meghallotta volna az akkumulátorgyár mellett nyíltan kampányoló Koloszár Tamás egykori újságíró, jelenleg az Autós Nagykoalíció lapja, az Audi főtámogatásával működő Autószektor főszerkesztője felkiáltását, hogy miért nem szólal meg a város értelmisége a témában, csináltak egy ilyen műsort, ahol a város értelmisége éppen erről a témáról beszélgethetett.
Nyakkendő nélkül Knézy Jenővel
Az első adása az újonnan indult közéleti véleményműsorunknak. Az első adás témája az Ipari Park és annak jövője. A műsort Knézy Jenő, a Győr+ Média Zrt. vezérigazgatója vezeti, beszélgetőtársai Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója, Horváth Péter, a Révai Miklós Gimnázium igazgatója és a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, valamint Koloszár Tamás autós újságíró, az autoszektor.hu főszerkesztője.
És bárcsak beszélgetett volna róla. Mivel bizony nem véleménycikket akartam én ebből a műsorból írni, hanem hírcikket, hogy és miszerint X ezt mondta, Y pedig azt, de ilyen alapanyagból nem lehet.
A sugalmazó, erősen véleményes állításokkal teli kérdéseket feltevő műsorvezető ifj. Knézy tenorját a mindenféle, az övétől eltérő véleményt szimplán csak őrültségnek tartó Koloszár dörömögő basszusa ellenpontozza , hogy együtt dalolva kiénekeljék a már unásig ismert városházi mondásokat az ügyben. Persze anélkül, hogy érdemben ismertették volna a győrszentiváni civilek, tiltakozók bármely konkrét állítását vagy érvét az ügyben, vagy mondjuk reagáltak volna egy másik, az ügyben már megszólaló győri értelmiségi, Rechntizer János markáns megjegyzéseire a témában.
De hogy ne legyen nagyon átlátszó, hogy mi történik, a stúdióban ül még Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója, és Horváth Péter, alma materem, a Révai Miklós Gimnázium igazgatója és egyben a Nemzeti Pedagóguskar elnöke is.
Utóbbi két ember legalább túllépett a nekik szánt díszletszerepen, és mondtak olyan dolgokat is, amelyek eltértek a kottától bizonyos pontokon, tehát Horváth Péter például párszor azért megjegyzi a jegyzőkönyv kedvéért, hogy illene tájékoztatni a győri embereket arról, hogy mit fognak építeni melléjük. Bakos-Kiss pedig egyrészt tájékoztatja Koloszárt, hogy Ingolstadtban van már színház (Koloszár: „15 éve még nem volt!”), másrészt megemlíti a Volkswagen dízelbotrányát (amit Koloszár látványosan nem akar érteni, ráadásul nem is helytálló, amit mond rá), harmadrészt pedig elmondja, hogy ők most egyáltalán nem függnek anyagilag a helyi cégektől, de egyébként nagyon szeretnének.
Külön szórakoztató az, ahogy a műsor végefelé Knézy kihangsúlyozza, hogy akkumulátorgyárról még csak Pintér-Péntek Imre kamarai elnök beszélt – ugyebár mindenki más váltig tagadja, hogy akkumulátorgyárról lenne szó –, majd ezek után Koloszár nyilvánvaló tényként kezeli, hogy ez az egész dolog nem szól másról, mint az akkumulátorgyárról. (Azt a másik komikus pillanatot csak elszólásnak tekintem, amikor az Audi átállása miatt munkanélkülivé váló munkásokkal kapcsolatban Knézy úgy fogalmaz, hogy „ezeknek kell munkát adni” – bár hasonló szellemben Koloszár is azt mondta ugye korábban, hogy csak az elit, az elmúlt harminc év nyerteseinek véleménye érdekli iparipark-ügyben.)
Szóval ha valaki csak ezt a műsort nézi meg, az azt tudhatja meg, hogy Győrben
- az egyetlen út a fejlődésre az autóipar fejlesztése, azon belül is leginkább az akkumulátorgyár – hogy milyen alternatívák lehetnének, azt nem;
- Győrszentiván csak fejlődni fog tőle, és nincs is más jó terület – nem derül ki, hogy ezt pontosan honnan tudjuk;
- hogy ha nem lesz Ipari Park-bővítés, akkor Győrnek annyi, ezt úgy hiszi Koloszár Tamás saját elmondása szerint, mint „esőben ácsorgó sarki kurva a pénz hatalmát”;
- kizárt, hogy a Volkswagen környezetre káros gyárat építsen;
- Horváth Péter szerint az emberek ma érzékenyebbek a környezetükre, Bakos-Kiss Gábornak viszont erről az jut eszébe, hogy régen a nagyszüleinél faluhelyen minden hasznosult, például egy disznóölésen;
- és végül hogy a 140 ezres Győrből egyébként is csak 5 ezer ember tiltakozik – de hogy pontosan mi ellen és milyen érvekkel, az már nem derül ki, ahogy az sem, hogy az az 5000 ember viszont mind ott lakik – érdekelne, vajon ha városrészenként megkérdeznénk, hogy akar-e oda a kedves polgártárs akkumulátorgyárat, mi lenne helyben az arány.
Mindeközben ül bent a műsorban négy ember, akiből csak egy van, aki akár csak állítja magáról, hogy ért az iparhoz, vagy legalábbis az autóiparhoz – és aki annyi szállal kötődik ahhoz, hogy valódi indítékai legalábbis joggal megkérdőjelezhetőek –, és csak kettő, akiről nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy elég régóta él és dolgozik Győrben ahhoz, hogy győri értelmiségiként, győri polgárként érvényes dolgokat tudjon mondani a városról. (Minden tiszteletem Bakos-Kiss Gábornak, akinek a munkájáról csak jót hallok, de sem őt nem tudom még idesorolni, sem a Budaörsről lejáró Knézyt.)
Ami tehát a műsor eleji ígéret ellenére nem volt a Nyakkendő nélkül első adásában: „színes, friss, aktuális, közéleti helyi információk; fontos tényfeltáró beszélgetések; közérdekű adat; meghökkentő tartalmak; izgalmas témák.” „Több szemszög” és „különböző vélemények cseréje” is sajnos csak nagyon korlátozott mennyiségben, főleg azért, mert a témához nem értő vendégeket hívtak meg beszélgetni. Nagyon érdekel, hogy vajon mi lesz a következő műsor témája, és kik lesznek a vendégek: esetleg a közoktatásról lehetne kérdezni a focicsapat edzőjét és a távhő-üzletág vezetőjét; az energiaválságról pedig leginkább egy költőt és egy olimpiai bajnokot kérdeznék meg ifj. Knézy Jenő helyében.
A mostani témával kapcsolatban pedig érdemes elolvasni a műsorra reagáló szentiváni civil, Kun Zoltán környezetmérnök kommentárjait is.
Iratkozz fel te is a Győr filter nélkül hírlevélre! Kövesd a Befejezetlen Győrt a TikTokon!
