A Republikon Intézet Seeing the Unseen című kutatása a visegrádi országokban vizsgálta, milyen mértékben érte online bántalmazás a mai 18–25 éves fiatalokat gyermekkorukban. A kutatás Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban készült, országonként személyes kérdőíves adatfelvétellel. A cél az volt, hogy összehasonlítható képet adjanak arról, hogyan jelenik meg az online térben a gyerekeket érő bántalmazás, és milyen esélyük van az érintetteknek segítséget kérni.
Fotó: Shutterstock
A tanulmány szerint az online gyermekbántalmazás széles körben elterjedt jelenség a régióban. A válaszadók nagyjából fele számolt be arról, hogy gyermekkorában valamilyen formában érte online bántalmazás. Bár az esetek jelentős része ritkább vagy enyhébb kitettséget jelentett, minden tizedik fiatal folyamatos vagy súlyos online bántalmazás áldozata volt. A leginkább veszélyeztetett életkornak a 11–18 éves időszak bizonyult.
Az országok között jelentős különbségek látszanak. Szlovákiában a fiatalok 37 százaléka, Lengyelországban pedig nagyjából egyharmada számolt be nagyobb mértékű online bántalmazásról gyermekkorában. Magyarországon és Csehországban ez az arány jóval alacsonyabb, 9–10 százalék körül alakult. A kutatás alapján a cseh fiatalok voltak a legkevésbé érintettek, míg Magyarországon a válaszadók 45 százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem tapasztalt online bántalmazást.
A vizsgálat arra is rámutat, hogy nemcsak a bántalmazás gyakorisága, hanem annak társadalmi megítélése is eltérő. A magyar 18–25 évesek bizonyultak a legkevésbé megengedőnek a problémás online viselkedésekkel szemben, vagyis náluk volt a legalacsonyabb az úgynevezett abúzus-ingerküszöb. A szlovák fiatalok ezzel szemben jóval elnézőbbnek mutatkoztak bizonyos antiszociális viselkedésformákkal szemben, ami a kutatás szerint összefügghet azzal is, hogy körükben magasabb az online bántalmazásnak való kitettség.
Fotó: Shutterstock
A segítségkérésnél a fiatalok leginkább a személyesen ismert barátokban, a szülőkben, más családtagokban és a rendőrségben bíznak. Magyarországon különösen erős a szülőkbe és családtagokba vetett bizalom, míg Csehországban és Lengyelországban inkább a barátok szerepe emelkedik ki. Szlovákiában viszont általánosan alacsonyabb bizalmi szintet mértek a segítő szereplők iránt, különösen a szülők és a rendőrség esetében.
A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a bántalmazott fiatalok közel fele nem kért segítséget. Ennek leggyakoribb oka az volt, hogy nem tartották elég súlyosnak a történteket, vagy úgy gondolták, egyedül is meg tudják oldani a helyzetet. A tanulmány szerint az online gyermekbántalmazás nem elszigetelt probléma, hanem a régió fiataljainak jelentős részét érintő társadalmi jelenség, amelyre a megelőzésben, a segítségnyújtásban és az oktatásban is célzottabb válaszokra lenne szükség.
|
Tetszik, amit csinálunk? Támogasd adományoddal a munkánkat segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét! Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004. A közlemény rovatban tüntesd fel, hogy az általad küldött pénz adomány. |
