Lassan minden település képviselő testülete körbejárta a kérdést, hogy éljenek-e azzal az állami felajánlással, hogy ingyenes átadják az adott önkormányzat víziközmű vagyonát.
Szombathely például nem élt a lehetőséggel, így marad a városnál a 21 milliárd 600 millió forintnyi vagyon. Ugyanakkor a Vasivíz Zrt. vezérigazgatója, Krenner Róbert hangsúlyozta, hogy a mostani rezsi árakkal számolva az évvégéig nagyjából 250-300 millió forint többlet veszteséggel számol a cég. Sőt, az is elhangzott, hogy amennyiben az állam nem ad segítő kezet, úgy csődbe is kerülhet a Vasivíz, amely egyébként jelenleg az ország egyik legjobb gazdasági helyzetében lévő társasága.
De akkor miért nem adja át a város a vagyont, vagyis miért nem fogadja el az állami segítséget akkor, amikor saját bevallása szerint is állami segítség kell a közműcégnek?
A válasz nagyon egyszerű, méghozzá az, hogy a két dolognak tulajdonképpen semmi köze sincsen egymáshoz.
A víziközmű vagyont ugyanis azok a csövek, vezetékek, csatorná, szennyvízátemelők, sőt még az uszoda is alkotja, ami az adott település tulajdonában van.
A Vasivíz, mint szolgáltató pedig egy több önkormányzat tulajdonában lévő társaság, amely tevékenységének egy részét ezeken a vezetékeken keresztül végzi.
Az adott települések Vasivízben keletkezett tulajdoni hányada például nem is arányos annak közművagyonával.
Toronynak például közel 1 milliárd forintos a víziközmű vagyona, a Vasivízben azonban mindössze 0,1%-nyi részesedése van.
De mit akar az állam a vagyonnal?
Na ez az, ami egyelőre senkinek nem világos. Az ivóvíz szolgáltatás például kötelező önkormányzati feladat, így kérdés, hogy hogyan tudná ezt ellátni az a település, ami átadja a földben lévő csővezetékeket az államnak.
A pénteki szombathelyi testületi ülésen hangzott el, hogy az állam egyelőre nem szeretne többséget szerezni a közműcégben, jelen esetben a Vasivízben. Ugyan a lehetőséget nyitva hagyta az állam, hogy a vagyonnal együtt, az adott település a közműcégben tulajdonolt részvényeit is átadja, ám azt már most kikötötte, hogy a cég mindössze 5%-át szeretné tulajdonolni, az e fölötti felajánlásokat köszöni nem kéri.
Sőt, azokat a vagyontárgyakat sem kéri, amelyek nem a kötelező feladat ellátásához kapcsolódnak. A Vasivíz esetében ilyen például a fedett uszoda.
De akkor minek az 5%?
Ez a mennyiségű tulajdonrész már elég lenne az államnak az úgynevezett ázsiós tőkeemelésre. Ezzel pótolná az adott cég veszteségeit, és egyúttal kiszorítaná azokat a tulajdonostársakat, amelyek nem tudják lekövetni a tőkeemelést.
A képlet tehát egyszerű:
- Az állam ingyen kéri a települések víziközmű vagyonát, ami így egy fillér nélkül kerülne a tulajdonába.
- Az állam egészen 5%-ig növelné a víziközmű társaságokban a tulajdonrészét, majd tőkeemeléssel szorítaná ki a többi tulajdonost.
- Ezzel ingyen jutna a szolgáltatás elvégzéséhez szükséges infrastruktúrához, és a már fennálló tartozások rendezésére véghezvitt tőkeemeléssel végül többségi tulajdonosa lenne a közműcégeknek is.
Arról nem is beszélve, hogy amennyiben a közművagyon átkerül az államhoz, az ezután bármit tehetne vele. Hogy csak egy példát mondjunk, a villanyszámlán is kiugró az utóbbi számlákon az elektromos hálózat használati díja.
A rezsicsökkentés az oka mindennek
30 fillérbe kerül 2009 óta egy liter csapvíz. Ha nagyon szigorúan számolunk és a csatornadíjat is számítjuk, akkor 60 fillért kell érte fizetnünk.
A rezsicsökkentés bevezetése óta, vagyis 13 éve egyetlen fillért sem tudott emelni a szolgáltatások díjában egyik víziközműcég sem.
A lakosság persze erre mondhatja, hogy ez egy jó dolog, hiszen olcsón kapják a vizet, csakhogy az inflációt nem követő vízdíj igencsak nehéz helyzetbe hozta a társaságokat. Nehezen tudnak bért fejleszteni, a karbantartásra is sokkal kevesebb pénz jut, ráadásul most a rezsicsökkentés visszametszése is húsbavágóan érinti az egyik rezsiszolgáltatót.
A költségek drasztikus megemelkedését és a most eszkalálódott helyzetet főként a gáz árának emelkedése okozza a Vasivíznél. Az egyik legnagyobb pénzügyi teher e tekintetben az uszoda, ahol egyelőre még a forgatókönyv sincs meg, hogy részleges nyitvatartással, medence kizárással vagy milyen más megoldással mérsékeljék a veszteségeket.
Ha az állam nem lép valamilyen módon közbe, akkor a Vasivíz könnyen csődbe mehet jövőre - mondta a vezérigazgató.
Most úgy néz ki, hogy nem állam támogatással, hanem a szektor einstandolásával fog közlepéni a kormány.
