Mint arról mi is beszámoltunk, terítékre került Győrben is, hogy a város átadja a víziközművagyonát az államnak – ingyenesen –, illetve tulajdonrészt adjon az államnak a vízszolgáltatást ellátó Pannon-Vízben. A kérdést rendkívüli, zárt ülésen tárgyalta meg a közgyűlés, Dézsi Csaba András polgármester elmondása szerint azért, hogy a tárgyalási stratégiát ne tudja meg a másik fél, tehát az állam.
Tárgyalási stratégiát, mivel a fideszes többségű testület arra adott felhatalmazást a polgármesternek, hogy próbáljon jobb feltételeket kitárgyalni a városnak annál, mint amit az állam szerte az országban ajánl az összes vízművel kapcsolatban az önkormányzatoknak azzal a felütéssel, hogy vagy ezt fogadják el, vagy később nem lesz támogatás. Ennek ellenére Debrecen, Pécs és Szeged például már jelezte, hogy várhatóan nem adják be a közösbe a közművagyonukat és a cégeiket.
Győrben pedig most kezd ugyanezért aláírásgyűjtésbe Balla Jenő, az Összefogás Győrért független önkormányzati képviselője: azt szeretné, ha a város nem adná át a közművagyont, és nem adna részesedést az államnak a cégben.
Az okokról is kérdeztük a képviselőt, de azt már most eláruljuk, hogy a kezdeményezést itt lehet digitálisan aláírni.
Ne adjuk el a családi ezüstöt
„A véleményem nem változott, határozottan ellenzem, hogy a »családi ezüstöt« eladja, átadja a város. A víz az egyik legfontosabb erőforrásunk, a Pannon-Víz pedig egy jó cég. Ha nem az lenne, ugyanúgy veszteségeket halmozna, mint sok más vízmű. Ehhez a vagyonhoz semmilyen indoklással nem szabad hozzányúlni, én azt gondolom erre egyetlen képviselőt sem hatalmaztak fel a győriek”
– mondta az ügy kapcsán lapunknak a politikus, aki már a közgyűlés előtt is nyilatkozott az Ugytudjuknak.
A képviselőnek az átadásnak sem a ténye, sem az előrevetített módja nem tetszik, de ez utóbbiról egyelőre nem nyilatkozhat semmit. Nem látja viszont semmi előnyét a központosításnak a Pannon-Víz szempontjából.
Balla szerint a központosításnál mindig a jól teljesítők esnek áldozatul,
egy nagy vízműholding nem ott fog beruházni, ahol színvonalas a hálózat, és a megfelelő eszközpótlások megtörténtek, hanem ott, ahol évek óta nem volt pénz semmire, mert ott tüzet kell oltani.
„Esetünkben ez azt jelentené, hogy a győriek pénzén végzett színvonalas gazdálkodást megköszönnék, a jövőben pedig nemhogy több, de jó eséllyel kevesebb forrás jutna a győri infrastruktúrára”
– mondta Balla, aki szerint az is probléma, hogy a helyi vezetőség egy központosítás után legfeljebb végrehajtó lesz, a helyi szolgáltatás rugalmassága csökkenni fog, számonkérni pedig nem lehet mindezt. A hazai állami szféra most sem arról híres, hogy ügyfélbarát módon áll hozzá a fogyasztókhoz, képzeljük el mi lesz, ha ugyanezt egy monstre cég végzi, ahol mondjuk az ügyfélszolgálat valahol Békés megyében csöng ki.
„Meg aztán nem szeretném, ha pár év múlva a Nemzeti Vízközműről is kiderülne, hogy van, aki ehhez is jobban ért, és eladnák vagy koncesszióba adnák. A járadékvadászat így is elég nagy károkat okoz” – nyilatkozta Balla, aki szerint az sem érv, hogy a rezsicsökkentés miatt később bedöglene a Pannon-Víz, ugyanis tavaly is volt rezsicsökkentés, mégis nyereséges volt a vállalat, mivel ipari cégeknek szolgáltat.
Másrészről pedig azt gondolja, hogy ha problémák vannak a költségvetésben, akkor máshol is
lehet spórolni.
„Én győriként inkább elfogadom azt, ha jövőre nem lesz annyi koncert, mint azt, hogy egy 150 éves múltra tekintő céget daráljanak be”
– mondta a független képviselő.
Az államosítás nem csak az önkormányzatiságot üresíti ki
Balla szerint szempont, hogy ez a cég egy regionális együttműködés egyik zászlóshajója, amin eddig mindenki nagyjából nyert, Győr pedig, mint az együttműködés legnagyobb és egyben szervező ereje egy valódi régióközpontént működött e tekintetben is. „Az átgondolatlan államosítások, központosítások nem csak az önkormányzatiságot üresítik ki, hanem városunk regionális szerepét is gyengítik, pedig szerintem inkább erősebb régióra és kevesebb központosításra lenne szükség, mint fordítva. Megjegyzem a kisebb tulajdonosoknak messze nincs akkora súlya; így Győr felelőssége kétszeres e tekintetben” – véli a képviselő.
Arról is beszélt lapunknak Balla Jenő, hogy ez szerinte nem pártpolitikai ügy: ő most civil képviselőként azt szeretné felmérni az aláírásgyűjtéssel, hogy mennyire érdekli a győrieket ez a probléma, megéri-e népszavazást kezdeményezni az ügyben. A népszavazás kérdésében nyitott az együttműködésre.
A képviselő szerint ez olyan ügy, ahol ha valaki megnézi a számokat, célokat, könnyen kiolvassa belőle mekkora hiba volna elengedni a Pannon-Vízet. Egy ilyen hibának szerinte több évtizedes hatása lenne, „ez nem olyan jelentéktelen ügy, mint hogy hova épüljön kerékpártároló, vagy átadjanak egy köztéri hőmérőt” – mondta.
Arra kéri ezért a győrieket, hogy írják alá a petíciót, amit tehát ezen a linken lehet megtenni.
