Pipacsfejű politikusok nem gondoznak virágoskertet

KORG . 2022-08-06 18:47:08
Monet festészete nem csak új irányzatot szült, de jobbá is tette a világot.

Képzeljünk el egy nagyfejest Gül baba kertjében, a rózsák között. Aztán képzeljük el ugyanőt rakétavetők gyűrűjében. Melyik közelítene inkább a valósághoz? 

Nyilván az utóbbi, hiszen a kert védelmére hivatkozó nagyfejesek leginkább mások kertjének eltiprásában érdekeltek.  

Formailag nem erről, nem is e témakörről szól a most mozikba kerülő, 93 perces angol dokumentumfilm, A modern kert festői – Monet-tól Matisse-ig címmel. Ugyanakkor rendezője, David Bickerstaff remek érzékkel ismerte fel, hogy a festészet ragyogó szemüvegén át üzenhet egyre sivárabb korunknak.

Exhibition: A modern kert festői: Monet-tól Matisse-ig - 2022 július 28-tól a mozikban!

A kert a modern festészet fontos témája, ihlető forrása. A londoni Royal Academy of Arts 2016-os kiállítása mintegy 120 remekmű segítségével mutatja be e köz...

Érdekes történelmi paradoxon,hogy a humanizmus hanyatlása idején elemi igény jelentkezik a minőségi, más szóval magaskultúra iránt. Bickerstaffot láthatóan izgatta a kérdés, ezért úgy közelített a témához, hogy abba saját véleményét is beleszőhesse.

A filmben láthatjuk, hogy a korszak alkotói közül Claude Monet volt a virágoskert legnagyobb festője, de ott nyomult mellette a zseniális Van Gogh. Vagy Pissarro, Matisse, Nolde és Kandinszkij. Ahogy művészetükről és a kertek kapcsolatáról szólnak a filmben a szakértők, az legalább olyan lenyűgöző, mint maga a virágoskert (egyikük neve, egy hölgyé, gyanúsan cseng - Kovats).  

A film főszereplője Claude Monet, az impresszionizmus atyja és zászlósa. Aki mindig is imádta a természetet. A filmvászonra vetített, ma is különleges látványt nyújtó Givenry-kertje káprázatos absztrakcióként jelenik meg egy másik, a festői vásznán. 

Egy ízben azt mondta népes családja előtt: „A festészeten és a kertészkedésen kívül nem értek semmihez".

A művész a kertjét az I. világháború kitörése után is gondozta, holott a front mindössze 50-60 kilométerre volt tőle. Azt tette, amit kellett: festett, ez volt az ő „katonasága". 

A film apropójául szolgáló, 2016-os kiállítás a londoni Királyi Művészeti Akadémián fő szenzációja a háború alatt (is) festett, 13 méter hosszú Agapanthus-triptichonja volt.

A háború erős nyomott hagyott a gigantikus művön. Monet a nílusi vízililiomokat ábrázoló panorámaképet 1915-től 1926-ig, haláláig festette és lényegében ez volt a személyes válasza a háború tragédiájára. Érdekesség, hogy a művet 1950-ben szétdarabolták, újraegyesítése ezen a kiállításon történt meg.

De mi az a többlet, amit a rendező nem csak nyugtáz, de elénk is tár?

Monet és az őt gyakran meglátogató, mi több, őt megfestő barátja, Pierre-Auguste Renoir többször is azon elmélkedett, hogy mennyire változik a kert, ha más és más napszakban szemléljük. 

Monet egy témára számos variációt festett: reggel, délben, este és a köztes időkben. Az eredmény megdöbbentette, mivel egészen más struktúrák bontakoznak ki ugyanazon szemszögből, de eltérő fényviszonyok mellett.

Ez arra a felismerésre vezette, hogy semmi sem állandó, még imádott kertje sem. Hiszen minden a fény véletlenszerű játékán múlik. Elég egy kis bárányfelhő és a liliom máris más arcot mutat. Ezzel egy újabb árnyalat jelenik meg a palettán. Ezt a filozófiát azonban nem vitte végig, megelégedett a változó kert változó megfestésével.  

De akadtak, akik tovább kutatták a nagy titkot, például Van Gogh.

Ő ugyan nem tűnik fel képeivel a filmen, de mégis végig ott van Monet mellett. Van Gogh egyik ismert és fura szokása volt – sok más mellett – hogy „az ordítóan fájó, napfényes nyári reggeleken" szó szerint meghempergett a napsugarakban, valójában a szántóföld, a rét (virág)porában. Hogy magába szívja a természet őserejét.

Monet ezt polgári módon élte meg: nála a virág változása a színek változása, mindez pedig egy másik, magasabb minőség előszobája. A hétköznapokban számos gyermeket nevelt feleségével. Álló nap ültetett és öntözött, vagy a kor neves személyiségeit fogadta. 

Még a francia miniszterelnököt, Clemenceaut is.

Egy biztos, a szem és az elme harmonikus egyensúlya Monet személyiségének és művészetének egyik alappillére volt. Ezért is tudta az impresszionizmust gyökereztetni, amely aztán máig ható művészettörténeti irányzattá lett. Példáját sokan követték, a múlt század elején már számos kert virágzott – a kultúrában is.  

A rendező bár nem tesz közvetlen utalásokat, végig megmarad a dokumentumfilmes műfaj kötelmeinél, azért néha mégis „kibeszél" a filmből. Sejteti, hogy aki a virágot szereti, az rossz ember nem lehet. De hát vannak rossz emberek is. Ők a „pipacsok".

 A virág pipacsok szépnek tűnnek, de ha nem figyelünk, akkor gyomként lepik el a gondozott, liliomos sétányt. Permetezéssel, kapálással tehetünk ellenük. De mi legyen a „pipacsfejű rosszakkal"?  

Ők ellen csak egyvalami hatásos – a műveltség. 

Szólj hozzá!

November 26-án közmeghallgatást tartanak Győrben – négy percet kapnak a felszólalók

A győriek személyesen tehetik fel kérdéseiket és mondhatják el javaslataikat a városvezetésnek a Városháza Dísztermében. 

Rómaiak, Picasso, rap és egy pohár bor – mozgalmas hét vár a győriekre a Rómer Múzeumban

Tárlatvezetések, történelmi előadás, koncert, kiállításmegnyitó és ingyenes filmvetítés is szerepel a friss programkínálatában.

Új céget alapított a győri Rába, és vezetőváltás lesz a futóműgyártónál is

A változások hátterében a cseh hadiipari együttműködés erősödése is állhat.

2028 előtt egészen biztos, hogy még csak szóba sem kerülhet a szombathelyi északkeleti elkerülő 

Hende Csaba szelleme belengte a parlamentet, és újra előkerült a hőn áhított szombathelyi elkerülő ügye.

Pintér Bence újra tisztázta a győri matekot: a megszűnő állami elvonás valójában nem hoz pluszpénzt a városnak

A polgármester részletesen bemutatta, miért nem jelent 1 milliárd 600 millió forintos könnyebbséget Győrnek a Versenyképes Járások Program megszüntetése. 

Egy kámi ház vécétartályban is drogot találtak a rendőrök

A mosókapszulákat tartalmazó kosár alján pedig közel egymillió forint lapult.

520 millió forintból újul meg a győrszentiváni Körtér egy szakasza

Az útfelújítás mellett új gyalog- és kerékpárút, akadálymentes átkelőhelyek, korszerűbb buszmegállók és közvilágítás is szerepel a tervekben.

Igazgatóból melós, Kántás Zoltán a Sárvári Gyógyfürdő után a Vasivíznél talált állást

Vízmintavételi szakemberként folytatja az egykori szombathelyi fideszes önkormányzati képviselő.

750 millió forintból újulnak meg utcák és parkolók Győr-Révfaluban

A Zólyom, a Gyöngy és a Báthory utca egyes szakaszait is érinti az európai uniós támogatásból megvalósuló beruházás, amely várhatóan 2027 novemberére fejeződik be.

Akár 100 millió forintot is nyerhetnek fejlesztésre a vidéki kisvállalkozások

Decemberben indul a 20 milliárd forintos keretösszegű pályázat, amely a termelés, az értékesítés és a vállalkozások működésének korszerűsítését támogatja. 

Hasznos: változik a vonatok menetrendje Győr és Hegyeshalom között, egy járat ki is marad

November 16. és 20. között karbantartási munkák miatt több személyvonat és távolsági járat közlekedése módosul a Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonalon.

Időntúli magyarázkodás? - valós csőd szélén a Győri Audi ETO KC, miközben egyelőre úgy tűnik, hogy mindenki hibás, csak a klub vezetése nem

A világ egyik legsikeresebb női kézilabdacsapatánál már a decemberi bérek kifizetése is kérdésessé vált. 

Kettőből semmi? - nem a JÉGER miatt nincs eső, de a jégkárok ellen sem bizonyult igazán hatékonynak a rendszer

A Magyar Tudományos Akadémia szakértői vizsgálatának megállapításaira hívta fel a figyelmet Néher András, aki szigorúbb szabályozást és tudományos ellenőrzést sürget.

Közel 600 szignónál jár a Sárváriakért Egyesület aláírásgyűjtése

Azt szeretnék elérni, hogy ne nőhessenek ki hatalmas társasházak a családi házas övezetben.

Színházból hazafelé tartó 70 éves nőt rabolt ki egy férfi Győrben

A nehezen mozgó asszonyt egészen a lakásáig követte a támadó, de nem jutott messzire a zsákmánnyal: a sértett szomszédja kerékpárral eredt a nyomába.

Palotai környezetben nyílik új reggeliző a Kálvin tér közelében

A Magyar Nemzeti Múzeum kertjével szemben, egy történelmi palota falai között készül új reggelizőhely a Palotanegyedben.