Gyermekkoromban rengeteg LEGO-t kaptam a szüleimtől és a nagyszüleimtől, főleg karácsonyra. Megvolt a rendőrség épülete, egy nagy kalózhajó, sőt, még a tehervonat is. A kis készletekkel együtt ezeket többször is összeraktam, de amúgy egy nagy ládában voltak az alkatrészek összeömlesztve. Szerencsére egy idő után annyi LEGO-elemem volt, hogy saját ötleteimet is meg tudtam valósítani. Elvileg ez a sok műanyag kocka pedig a mai napig megvan, csak én – nyilván – nem hoztam magammal az elköltözésnél.
Aztán jó 20+ év szünet következett, minekután újra a kezembe akadtak a színes elemek.
Nem kis rálátást biztosít az új legós trendekre, készletekre az Építsd fel! nevű Youtube-csatorna, ami heti több alkalommal is hírt ad az újdonságokról, és temérdek szettek össze is rak, majd kielemez. Egyszerűen jó nézni, miket kihoznak az öntött műanyag kockákból.
Így került képbe nálam a Ghostbusters Ecto-1, azaz a Szellemírtók ikonikus autója. Ez lett az első olyan szettem, amit magamnak vásároltam meg; 34 évesen.
Hatalmas és tetszetős dobozban érkezett a 18+-os készlet, ami a nemrég mozikban is játszott Örökség című új rész miatt került gyártásba. De ez nem is lényeg, mert az autó ugyanaz. Az összerakási útmutató több mint 300 oldalas, de a 2352 darabszámú jármű alkatrészei külön, számozott zacskókban vannak. Azaz mindig csak egy-két zacsi van kinyitva, így nem kell egy fióknyi kis darab között kutatni a megfelelő elemért.
Több érdekességet is felfedeztem az építés alatt, ami 20 évvel ezelőtt még nem volt, vagy máshogyan oldották meg. Itt van például egy, a csomagban kapott kis szerszám, amivel a tévesen összerakott elemeket könnyedén szét lehet szedni, és nem kell mondjuk körömmel alányúlni. Az egyes lépések elején minden felhasználandó elem külön ki van emelve, így igazából nagyon eltéveszteni, kihagyni nem lehet őket, mert 4-8 kockát kell csak egyszerre ráépíteni a készülő autóra. Amúgy a hagyományos építőelemekből szerintem lényegesen kevesebb van, mint régen szokott, sok a mindenféle formájú alkatrész. De okos megoldások itt is vannak: a lámpákat pohár elem tartja, a hűtőmaszkot pedig kis görkorcsolyákból kell összerakni.
Az építés egy létraalváz készítésével kezdődött, a kocsi elejét és hátulját pedig külön kellett megépíteni majd csatlakoztatni, ahogyan az ajtókat és az oldalelemeket is. A belsejében több Technic-elem segíti, hogy a végén irányítható legyen az autó a saját kormányával is. Sőt, a kerekek forgásával együtt a kocsi tetején lévő radarok is mozognak. Természetesen összeállítva nyílnak az ajtók, a motorháztető és a csomagtérajtó is. A motor szintén ki van dolgozva, még a szíjakra is figyeltek.
Az építés alatt végig olyan érzésem volt, hogy ez iszonyat jó.
Nem tudom, mennyi időbe telt összerakni, de egyhuzamban képtelenség lenne, és szerintem az élvezeti értékből is elvesz, ha "ledaráljuk". Annyi biztos, hogy a háttérben lement mind a három Szellemírtók film (a Melissa McCarthy-féle hulladék verzió természetesen nem része az univerzumnak).
A kész autó meglepően nagy lett, és élőben talán még fantasztikusabb, mint a képeken; egy igazi kiállítási darab. És bár a saját szórakoztatásomra vettem, nem befektetési céllal, a már nem gyártott készletek elszálló másodpiaci árait nézve a készlet dobozát mindenesetre biztonságban megőrzöm.