Nem elég Brüsszelnek a kormány négy engedménye, a közoktatásban is nagy változásokat akar

ugytudjuk.hu 2022-07-11 14:49:00
Deszegregációs lépések az általános iskolákban és jelentős pedagógus béremelés – ezek az Európai Bizottság legfőbb elvárásai a magyar kormánnyal szemben, hogy megállapodhassanak az uniós forrásokról.

Kósa András cikke eredetileg társlapunkon, az Azonnali.hu-n jelent meg.

„Mintha Orbán Viktor nem érzékelné, hogy gyakorlatilag már most kifutott az időből. Ha most megegyeznénk, akkor is nagyon nehéz lenne tartani az ütemet, hogy év végére megszülessenek a megállapodások és Magyarország ne veszítsen rengeteg uniós pénzt”

– így jellemezte a magyar kormány és az Európai Bizottság között folyó párbeszédet egy a tárgyalások részleteire rálátó forrása az Azonnalinak.

Magyarország utolsóként nem tudott még megállapodni Brüsszellel az uniós helyreállítási alapról (RFF), és az utolsók között vagyunk 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus (MFF) pénzeit illetően is. Mindkét esetben december 31. a határidő.

Ha addig nem sikerül aláírni a megállapodást, az RFF-et teljesen elbukhatjuk, az MFF esetében más a helyzet, hiszen az valóban „jár”, mint tagállam, de a pénzek 14 százalékától akkor is eleshetünk. A bajt már láthatóan érzi a kormány is, nem véletlen, hogy Gulyás Gergely a múlt heti kormányingón bejelentette, hogy négy területen is engedményeket tesznek a Bizottságnak:

  • az egyszereplős közbeszerzések számát 15 százalékra csökkentik;
  • az igazságszolgáltatást úgy alakítják át, hogy korrupciós ügyekben nem a Polt Péter vezette ügyészség, hanem a bíróság dönthet a nyomozás elrendeléséről, vagy leállításáról;
  • a kormány szűkíti a rendkívüli jogalkotást és teret hagy a társadalmi konzultációra az egyes törvények elfogadása előtt;
  • végül pedig a kormány vállalja, hogy az RFF pénzek jelentős részét az energiafüggőségének enyhítésére fordítja majd.

Gulyás Gergely szerint ők innentől kezdve készek bármikor aláírni a megállapodást. Csakhogy – mint az Azonnali megtudta – a mostani bejelentés inkább kommunikációs fogás:

ezeket az engedményeket ugyanis már jóval korábban megtette a kormány 

a tárgyalások során. A lap forrása szerint például a közbeszerzésekkel kapcsolatban a magyar delegációt vezető Ágostházy Szabolcs, a miniszterelnök uniós fejlesztésekért felelős államtitkára már tavaly jelezte, hogy készek vagyunk elfogadni a 15 százalékos limitet, de a többivel kapcsolatban is folyt már kommunikáció idén tavasszal.

Ráadásul a fenti négy engedmény már nem elég: az Azonnali információi szerint

a Bizottságnak még több fontos és konkrét feltétele van. 

Ezek egy része a közoktatást érinti. Annyiban ugyanakkor nem érhették váratlanul a kormányt, hogy minden brüsszeli „követelés” szerepel a 2022-es uniós országjelentésében.

„A magyar kormány igyekszik túlmisztifikálni ezeket a megbeszéléseket, holott az egész egy nyitott könyv: a Bizottság azt szeretné elérni, hogy lehetőleg minél több minden megvalósuljon az ország specifikus ajánlásaiból”

– mondta a lap forrása.

Ezek pedig mindenki számára elérhetőek magyar nyelven is – persze nyilván kevesen fognak 71 oldalas uniós dokumentumokat olvasgatni.

A magyar jelentés kiemelten foglalkozik a közoktatás kérdésével, megemlítve, hogy a magyar iskolarendszer széttagolt, nagy a pedagógus hiány, az iskola újrateremti a a társadalmi egyenlőtlenségeket – amik egyébként is nagyok Magyarországon.

Emiatt – mint az Azonnali megtudta – a Bizottság szeretné elérni, hogy az RFF-be kerüljön bele, hogy a kistelepülési iskolahálózatot felülvizsgálja a kormány, különös tekintettel a felső tagozatokra. Sok helyen ugyanis egyszerűen nincs szaktanár, így képesítés nélküli pedagógusok tanítanak szaktantárgyakat.

Ezért a Bizottság azt szeretné, hogy ezeket vonják össze egy-egy nagyobb központba, ahol minden tantárgyra jutna szaktanár, a felsősöket pedig iskolabuszokkal szállítsák ezekbe az intézményekbe. Ennek jelentős deszegregációs hatása is lenne egyben. „Amióta Pintér Sándorhoz tartozik a közoktatás, érezhető is pozitív elmozdulás a téren, szóval ebben szerintem meg fogunk tudni állapodni” – mondta a lap forrása.

A másik kérdés a pedagógusok bére.

„A tanári fizetések az OECD-tag uniós országok közül itt a legalacsonyabbak, és az egyéb felsőfokú végzettségűek fizetésének csupán 58–66 %-át teszik ki, az oktatási intézmény szintjétől függően”

– áll az országjelentésében.

A Bizottság azt szeretné, hogy a kormány azt nagyon rövid időn belül hozza fel 100%-ra, vagyis egy tanár kapja meg legalább a diplomás átlagbért. „Ettől nagyon messze vagyunk, ráadásul jelenleg mintha inkább csak távolodnánk a céltól. A kormány idénre 10 százalékos pedagógus béremelést ígér, miközben azzal számol, hogy a magyar bérek 14 százalékkal nőnek. Vagyis, ha minden így marad, a tanárok bére még csökken is az átlaghoz képest” – mondta az Azonnali forrása.

Pedagógus tüntetés Pécsen március 3-án

Fotó: pedagogusok.hu

Ez egyébként annyiban bonyolultabb kérdés, mint a felső tagozatoké, hogy az RFF-ből ugyan közvetlenül nem, de az MFF-ből már lehetne pénzt fordítani a béremelésre. (Erre mondja a kormány, hogy „azért nincs béremelés, mert Brüsszel nem akar megállapodni”.)

Az MFF források jelentős része ugyanis az Európai Szociális Alapból származik. Ugyan a kormány szerette volna, ha inkább infrastrukturális beruházásokra költhetne többet, de az EU azt mondta, hogy az ország legnagyobb gondja már nem a kevés autópálya, hanem a képzett munkaerő és a megfelelő számú felsőfokú végzettséggel rendelkező hiánya, ezért kompromisszumként

a „betonra” szánt pénzek jelentős részét a szociális alaphoz csoportosították át, 

amiből valóban lehetne pedagógus bérekre is költeni.

Az országjelentés egyébként ezeken kívül természetesen még számos más fontos ügyet is felsorol, így azt, hogy nem elég gyors a magyar átállás a zöld-, illetve a digitális gazdaságra, emiatt várhatóan itt is lesznek még brüsszeli feltételek.

A 444 múlt héten azt írta, brüsszeli forrásra hivatkozva, hogy a kormány mára gyakorlatilag mindenben kész megállapodni, hiszen érzi, hogy egy nagyobb bajba kerül ennek hiányában; forrásunk ezt azzal egészítette ki, hogy ugyan az Ágostházy Szabolcs vezette magyar delegáció valóban késznek mutatkozik erre.

„De Szabolcsnak láthatóan nem arra szól még a mandátuma Orbán Viktortól, hogy megállapodjon, hanem, hogy alkudozzon. Mintha Orbán Viktor még mindig nem önmagában kezelné a tárgyalásokat, hanem valamilyen nagyobb játszma részeként és úgy gondolná, hogy ha ő itt most úgymond enged a Bizottságnak, akkor máshol cserébe követelhet valamit”

– jellemezte a kormány attitűdjét az Azonnali forrása.

Ráadásul ha akár holnap megszületne a megállapodás, már akkor is késő lenne szinte. Ezt ugyanis természetesen még jól le is kell papírozni – aki nem szereti a bonyolult és nehezen lefordítható uniós terminus technikusokat, nyugodtan hagyja ki a következő bekezdést, a lényeg, hogy ez a papírozás hosszú és bonyolult.

Ha ugyanis egymás kezébe csapnak a felek, az még csak a belépő: ezután el kell készetínw három nagyon fontos dokumentumot. Az első még nem olyan bonyolult, ezt Council Implementing Decision-nak hívják és valójában részletesen rögzíti, hogy milyen célok megvalósulására mennyi pénzt kap majd a kormány. Ennek viszont van egy melléklete (Annex), ami valójában egy végtelen Excel táblázat, ebben tételesen le kell írni minden egyes vállalásnál, hogy hogyan hajtják végre és azt is meghatározzák, milyen módszertan alapján minek kell teljesülnie, hogy a vállalást eredményesnek minősíthessék – például, hogy az egyszereplős közbeszerzések valóban 15% alá csökkentek.

Ez egy kőkemény jogi dokumentum, de a Bizottság ez alapján állítja ki minden esetben a kifizetési engedélyeket az egyes programokra. A harmadik pedig az úgynevezett Staff Working Document, ez egy olyan szakértői útmutató, ami a Bizottság munkatársainak szól az egyes programok teljesülésének ellenőrzésére.

Ezeket mind el kell fogadnia az Európai Tanácsnak, és ezt követően lehet megkötni a Pénzügyi Megállapodást. A három dokumentum kidolgozása csak azután kezdődhet, hogy a megegyezés megszületett a Bizottság és a kormány között és

a folyamat önmagában hónapokat vesz igénybe. 

Ráadásul vészesen közeleg az augusztus, amikor ugye Brüsszelben a fű sem nő, a teljes apparátus egy hónapos szabadságra vonul, vagyis máris az őszben járunk majd, amikor egyáltalán történhet valami.

A kormánynak pedig a halogatással és az elmúlt hetekben az EU-nak folyamatosan keresztbe tevő gesztusaival sikerült elérnie, hogy politikai szempontból a lehető legrosszabb helyzetből induljon neki a folyamatnak. Ismert, hogy jogállamisági ügyek miatt sokáig a magyar és a lengyel kormány volt a két rossz fiú Brüsszelben, de a háború kitörését követően

Mateusz Morawieczki nem csak Ukrajna egyértelmű támogatásával lépett el Orbán Viktortól, 

hanem azzal is, hogy politikai kompromisszumot kötött az ottani igazságügyi reformról, amit nem fogadott el a Bizottság. Emiatt június elején Ursula von der Leyen megkötötte a megállapodást az RFF-ről a lengyel kormánnyal, ami miatt viszont nagyon kemény kritikákat kapott például az Európai Parlamenttől.

„Von der Leyennek most nincs más kiútja, a magyar kormánnyal szemben kőkeménynek kell mutatkoznia, hogy visszaverje az alkalmatlanságáról szóló kritikákat. Ráadásul a globális minimumadó bevezetése, vagy a Cirill pátriárka elleni szankciók megvétózásával Orbán Viktor minden tagállami vezetőt maga ellen fordított. És ebben a helyzetben sokan gondolhatják azt, hogy akkor nézzük csak meg egy kicsit jobban azokat a magyar helyreállítási terveket, szóval a szigor a lehető legnagyobb”

– mondta az Azonnali forrása.

Címlapfotó: Szecsődi Balázs / MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda

Szólj hozzá!

Új helyszínnel, jégpályával, fényjátékkal és koncertekkel érkezik az Advent Győrben - mutatjuk a legfontosabb programokat, helyszíneket és jegyárakat

November 27-én Wolf Kati koncertjével indul az ünnepi programsorozat, amely idén a Városházát is bevonja a karácsonyi forgatagba. 

Vajon szükség van rá? - még idén létrejöhet a Működő és Emberséges Magyarország Intézet

Radnai Márk bejelentette, hogy benyújtották az Országgyűlésnek az új, független intézmény létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek kidolgozásához több mint 2200 állampolgári észrevétel érkezett.

Újabb lépés a győri zártkertek ügyében: Hajtó Péter a minisztériumnál kezdeményezett jogszabály-módosítást

A független önkormányzati képviselő három konkrét változtatást javasol, amelyek több ezer győri ingatlantulajdonos helyzetét rendezhetik.

Repetát? A szombathelyi Paragvári Utcai Általános Iskolába is betette a lábát a szupermenza

Már nem a konyhásnénik karja úszik a cérnametélt fölött. A gyerekek maguknak szednek abból és annyit, amennyit akarnak.

Párkányfelújítás: mit tud a szálerősített finombeton?

A párkányról könnyű megfeledkezni egy nagyobb felújítás során, pedig ez az elem folyamatosan ki van téve az esőnek, a napsütésnek és a mindennapi használatnak.

Visszatér az Oxygen FM Győrben: már novemberben újraindulhat a rádióműsor a 100,1 MHz-en

Pénzes Anikó, az Oxygen Media tulajdonosa lapunknak elárulta, hogy már épül az új belvárosi stúdió, és akár már a jövő héten megszólalhat az adás.

Egy doboznyi szeretet: idén is karácsonyi ajándékokat gyűjtenek a rászoruló gyerekeknek Győrben

A Városi Diákfórum hatodik alkalommal szervezi meg jótékonysági akcióját, amelyhez november 23. és december 11. között lehet csatlakozni.

Újra Jazzkedd Győrben: tízéves jubileumát ünnepli az Antal Gábor Trió

A Győri Filharmonikus Zenekar népszerű koncertsorozata februárban folytatódik, ezúttal a modern jazz, a fúziós zene és a rock találkozásával.

November 26-án közmeghallgatást tartanak Győrben – négy percet kapnak a felszólalók

A győriek személyesen tehetik fel kérdéseiket és mondhatják el javaslataikat a városvezetésnek a Városháza Dísztermében. 

Rómaiak, Picasso, rap és egy pohár bor – mozgalmas hét vár a győriekre a Rómer Múzeumban

Tárlatvezetések, történelmi előadás, koncert, kiállításmegnyitó és ingyenes filmvetítés is szerepel a friss programkínálatában.

Új céget alapított a győri Rába, és vezetőváltás lesz a futóműgyártónál is

A változások hátterében a cseh hadiipari együttműködés erősödése is állhat.

2028 előtt egészen biztos, hogy még csak szóba sem kerülhet a szombathelyi északkeleti elkerülő 

Hende Csaba szelleme belengte a parlamentet, és újra előkerült a hőn áhított szombathelyi elkerülő ügye.

Pintér Bence újra tisztázta a győri matekot: a megszűnő állami elvonás valójában nem hoz pluszpénzt a városnak

A polgármester részletesen bemutatta, miért nem jelent 1 milliárd 600 millió forintos könnyebbséget Győrnek a Versenyképes Járások Program megszüntetése. 

Egy kámi ház vécétartályban is drogot találtak a rendőrök

A mosókapszulákat tartalmazó kosár alján pedig közel egymillió forint lapult.

520 millió forintból újul meg a győrszentiváni Körtér egy szakasza

Az útfelújítás mellett új gyalog- és kerékpárút, akadálymentes átkelőhelyek, korszerűbb buszmegállók és közvilágítás is szerepel a tervekben.

Igazgatóból melós, Kántás Zoltán a Sárvári Gyógyfürdő után a Vasivíznél talált állást

Vízmintavételi szakemberként folytatja az egykori szombathelyi fideszes önkormányzati képviselő.

750 millió forintból újulnak meg utcák és parkolók Győr-Révfaluban

A Zólyom, a Gyöngy és a Báthory utca egyes szakaszait is érinti az európai uniós támogatásból megvalósuló beruházás, amely várhatóan 2027 novemberére fejeződik be.

Akár 100 millió forintot is nyerhetnek fejlesztésre a vidéki kisvállalkozások

Decemberben indul a 20 milliárd forintos keretösszegű pályázat, amely a termelés, az értékesítés és a vállalkozások működésének korszerűsítését támogatja.