A győri Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtára rendezvénytermében mutatták be szerdán, Győr szövetségesek általi bombázásának 78. évfordulóján mutatták be Hárs Ottó naplóját, aki abban egyebek között a város elleni 1944. április 13-i bombatámadásról is beszámol.
Fotó: Papp László Tamás
A kötet a Civilek Győrért Egyesület gondozásában jelent meg. Kovács László, az egyesület elnöke beszédében köszönetet mondott Bagi Zoltán Péternek, a kötet egyik szerkesztőjének, a győri levéltár igazgatójának, valamint Oláh András Pálnak, aki hadtörténeti tanulmányt írt a kötetbe.
Balról jobbra: Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója, Bagi Zoltán Péter, a győri városi levéltár igazgatója, Oláh András Pál történész, Kovács László, a Civilek Győrért Egyesület elnöke.Fotó: Papp László Tamás
Ezután a Győri Nemzeti Színház igazgatója, Bakos-Kiss Gábor olvasott fel megrázó részleteket a naplóból.
Fotó: Papp László Tamás
A levéltár igazgatója, Bagi Zoltán Péter kiemelte a művet kiadó egyesület elnökének segítségét, amit a kötet tördeléséhez, technikai szerkesztéséhez, borítójának tervezéséhez nyújtott, Illetve megemlítette a kötet másik szerkesztőjét, a levéltár munkatársát, Vajk Borbála Krisztinát is.
De mi is történt Győrben 1944. április 13-án?
„Április 13-án 11 óra 17 perckor szólaltak meg a riadót jelző szirénák. 11 óra 50 perckor ellenséges bombázógépek jelentek meg a város felett és három hullámban 12 óra 5 percig szórták a romboló és gyújtóbombákat a városra. A riadót 13 óra 20 perckor oldották fel” – írta Bana József, a városi levéltár akkori igazgatója egy 2017-es cikkében, hozzátéve:
„Az áldozatok száma az anyakönyvvezető jelentése szerint 428 volt, de voltak olyan halottak is, akiknek csak egyes csonkjai (láb, fej, karrész, fél koponya) maradtak meg. Ezeket közös ládában temették el. Ugyancsak hiányoztak azoknak az adatai, akik teljesen porrá égtek, akiket nem tudtak kiásni a romok közül, vagy akiket a légnyomás a Dunába sodort. Az április 13-i légitámadás végleges embervesztesége 532, a sebesültek száma 1132 volt.”
9 Győr az 1944. április 13-i bombázás után.
Ezután „...a bombázás okozta pánik és félelem hatására ezrek hagyták el Győrt. 700 család más megyébe, míg 3084 család a megye területére költözött. Április 14-én a város határában Gönyűig, a budapesti és a szentiváni út mentén tömegesen több ezer ember táborozott a szabad ég alatt, és nem voltak hajlandók visszaköltözni a városba” – ismertette a történész.
Emellett: „Leégett a gyárvárosi és súlyosan megsérült a révfalui templom. A Vagongyár 80, a Szeszgyár Budai úti telepe 100, a Gázművek 90, a Vegyiművek 100, a Cardo Bútorgyár telepe 60 százalékos kárt szenvedett, és 90 százalékban megsemmisült a Villamos Művek kapcsolóállomása is. Az első számú célpontot, a Vagongyárat 113 millió pengő kár érte. A repülőtéren álló, hat Messerschmitt 109-es repülőt szétbombázták. A gyár területén 214 volt a halott, 158-an sebesültek meg és 40-en tűntek el” – fogalmazott Bana.
A náci Németország és az oldalán harcoló államok területének angolszász szövetségesek általi bombázásának módja - mint azt tavalyi megemlékező cikkünkben is említettük – rendkívül sok jogos kritikát kapott.
77 évvel ezelőtt bombazápor hullott Győrre
A győri olvasóközönség már hazánk 1944. március 19-i német megszállása előtt tudhatta, mi várhat rá, amennyiben a szövetségesek légiereje Magyarországot is bombázni kezdni. Sejthették azt is: nemcsak katonai, de civil áldozatok is lesznek szép számmal. Ugyanis a náci Németország és az oldalán harcoló államok területének angolszász szövetségesek általi bombázásának módja - mint azt hétvégi cikkünkben is említettük - rendkívül sok jogos kritikát kapott.
S nemcsak az „utólag okos” történészek, s a háborús sebeiket nyalogató vesztes országok részéről. Hanem már a háború alatt, a nyerésre álló leendő győztesek oldaláról is. 1944. február 10-én, a brit felsőházban Bell chichesteri püspök a Győri Nemzeti Hírlap másnapi tudósítása szerint a következőket mondta:
„...bár az angol légierőt nem akarja bírálni, de meg kell állapítani, hogy a német városok ellen irányuló bombaháború megmérgezi Európa népeinek jövőjét. - Katonai célpontok bombázásánál talán nem lehet elkerülni - mondotta a püspök -, hogy polgári egyének is meghaljanak, de Hamburg és Berlin bombázása, amely bevallottan e városok elpusztítására irányul, többé már nem igazolható háborús cselekmény.
Befejezésül a püspök kijelentette, hogy Róma bombázása a régi római kultúremlékek elpusztításával az összes katonai és politikai cselekményeket túlélő gyűlöletet váltana ki. A vita során a volt canterbury-i érsek kijelentette, hogy felfogása szerint a katonai célpontok bombázásánál elkerülhetetlen ugyan polgári egyének megölése és kulturális épületek elpusztítása, de Berlin, Hamburg és Frankfurt elpusztítása messze túlhaladja az, amit az angol kormány és a légierő parancsnoksága eddig irányadónak mondott” – fogalmazott a volt érsek.
A kötet a bemutató helyszínén ingyen elvihető volt. S természetesen hamarosan részletes kritikát fogunk a műről publikálni.
