Egy átballagó vándor – A 19 éves Hárs Ottó naplója Győr bombázásáról

Papp László Tamás 2022-04-13 19:21:00
A kötetbe szerkesztett naplójegyzeteket a bombázás évfordulóján mutatták be a győri könyvtárban.

A győri Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtára rendezvénytermében mutatták be szerdán, Győr szövetségesek általi bombázásának 78. évfordulóján mutatták be Hárs Ottó naplóját, aki abban egyebek között a város elleni 1944. április 13-i bombatámadásról is beszámol.

Fotó: Papp László Tamás

A kötet a Civilek Győrért Egyesület gondozásában jelent meg. Kovács László, az egyesület elnöke beszédében köszönetet mondott Bagi Zoltán Péternek, a kötet egyik szerkesztőjének, a győri levéltár igazgatójának, valamint Oláh András Pálnak, aki hadtörténeti tanulmányt írt a kötetbe.

Balról jobbra: Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója, Bagi Zoltán Péter, a győri városi levéltár igazgatója, Oláh András Pál történész, Kovács László, a Civilek Győrért Egyesület elnöke.

Fotó: Papp László Tamás

Ezután a Győri Nemzeti Színház igazgatója, Bakos-Kiss Gábor olvasott fel megrázó részleteket a naplóból.

Fotó: Papp László Tamás

A levéltár igazgatója, Bagi Zoltán Péter kiemelte a művet kiadó egyesület elnökének segítségét, amit a kötet tördeléséhez, technikai szerkesztéséhez, borítójának tervezéséhez nyújtott, Illetve megemlítette a kötet másik szerkesztőjét, a levéltár munkatársát, Vajk Borbála Krisztinát is.

De mi is történt Győrben 1944. április 13-án?

Április 13-án 11 óra 17 perckor szólaltak meg a riadót jelző szirénák. 11 óra 50 perckor ellenséges bombázógépek jelentek meg a város felett és három hullámban 12 óra 5 percig szórták a romboló és gyújtóbombákat a városra. A riadót 13 óra 20 perckor oldották fel” – írta Bana József, a városi levéltár akkori igazgatója egy 2017-es cikkében, hozzátéve:

Az áldozatok száma az anyakönyvvezető jelentése szerint 428 volt, de voltak olyan halottak is, akiknek csak egyes csonkjai (láb, fej, karrész, fél koponya) maradtak meg. Ezeket közös ládában temették el. Ugyancsak hiányoztak azoknak az adatai, akik teljesen porrá égtek, akiket nem tudtak kiásni a romok közül, vagy akiket a légnyomás a Dunába sodort. Az április 13-i légitámadás végleges embervesztesége 532, a sebesültek száma 1132 volt.

Fotók: Fortepan, Pannon-Víz Zrt, Rómer Flóris Múzeum, Régi Győr, Boldogulj Győrben, Konok Tamás, Dobos Vilmos

Győr az 1944. április 13-i bombázás után.

 

Ezután „...a bombázás okozta pánik és félelem hatására ezrek hagyták el Győrt. 700 család más megyébe, míg 3084 család a megye területére költözött. Április 14-én a város határában Gönyűig, a budapesti és a szentiváni út mentén tömegesen több ezer ember táborozott a szabad ég alatt, és nem voltak hajlandók visszaköltözni a városba” – ismertette a történész.

Emellett: „Leégett a gyárvárosi és súlyosan megsérült a révfalui templom. A Vagongyár 80, a Szeszgyár Budai úti telepe 100, a Gázművek 90, a Vegyiművek 100, a Cardo Bútorgyár telepe 60 százalékos kárt szenvedett, és 90 százalékban megsemmisült a Villamos Művek kapcsolóállomása is. Az első számú célpontot, a Vagongyárat 113 millió pengő kár érte. A repülőtéren álló, hat Messerschmitt 109-es repülőt szétbombázták. A gyár területén 214 volt a halott, 158-an sebesültek meg és 40-en tűntek el” – fogalmazott Bana.

A náci Németország és az oldalán harcoló államok területének angolszász szövetségesek általi bombázásának módja - mint azt tavalyi megemlékező cikkünkben is említettük – rendkívül sok jogos kritikát kapott.

77 évvel ezelőtt bombazápor hullott Győrre

A győri olvasóközönség már hazánk 1944. március 19-i német megszállása előtt tudhatta, mi várhat rá, amennyiben a szövetségesek légiereje Magyarországot is bombázni kezdni. Sejthették azt is: nemcsak katonai, de civil áldozatok is lesznek szép számmal. Ugyanis a náci Németország és az oldalán harcoló államok területének angolszász szövetségesek általi bombázásának módja - mint azt hétvégi cikkünkben is említettük - rendkívül sok jogos kritikát kapott.

S  nemcsak az „utólag okos” történészek, s a háborús sebeiket nyalogató vesztes országok részéről. Hanem már a háború alatt, a nyerésre álló leendő győztesek oldaláról is. 1944. február 10-én, a brit felsőházban Bell chichesteri püspök a Győri Nemzeti Hírlap másnapi tudósítása szerint a következőket mondta:

„...bár az angol légierőt nem akarja bírálni, de meg kell állapítani, hogy a német városok ellen irányuló bombaháború megmérgezi Európa népeinek jövőjét. - Katonai célpontok bombázásánál talán nem lehet elkerülni - mondotta a püspök -, hogy polgári egyének is meghaljanak, de Hamburg és Berlin bombázása, amely bevallottan e városok elpusztítására irányul, többé már nem igazolható háborús cselekmény.

Befejezésül a püspök kijelentette, hogy Róma bombázása a régi római kultúremlékek elpusztításával az összes katonai és politikai cselekményeket túlélő gyűlöletet váltana ki. A vita során a volt canterbury-i érsek kijelentette, hogy felfogása szerint a katonai célpontok bombázásánál elkerülhetetlen ugyan polgári egyének megölése és kulturális épületek elpusztítása, de Berlin, Hamburg és Frankfurt elpusztítása messze túlhaladja az, amit az angol kormány és a légierő parancsnoksága eddig irányadónak mondott” – fogalmazott a volt érsek.

A kötet a bemutató helyszínén ingyen elvihető volt. S természetesen hamarosan részletes kritikát fogunk a műről publikálni.

Szólj hozzá!

A kerékpározás hatékonysága a klímaválság közepette

Miközben küzdünk a hanyatló társadalmi egészség és a Föld leépülésének egymást keresztező válságai ellen, egy vészjósló valóság bontakozik ki a hőmérsékletben, amely hatással van a kerékpáros közlekedésre is. A biciklizés integrált megközelítést valósít meg a környezeti és társadalmi kihívások mérséklésében.

Vitézy Dávid: Határidőig kezdeményezzük a szavazatok újraszámlálását

76-szor annyi érvénytelen szavazat született, mint amennyi a különbség köztük Karácsony Gergellyel.

2 millió forintra büntettek egy sárvári kutyatartót, mert az állat kiszökött és megtámadott egy nőt

Kötelezték arra is, hogy a kutyát szigorúbb körülmények között tartsa.

Hasznos tippek, ha évforduló alkalmából ajándékozod meg a párod

A hírekben gyakran hallani olyan eseteket, amikor egy-egy évfordulós ajándékozás rosszul sült el. Ha el akarjuk kerülni a hasonló szituációkat, akkor mindenképp érdemes elég időt és energiát rászánni arra, hogy megtaláljuk a párunknak a tökéletes meglepetést. 

Nem úgy tűnik a szavazási adatok alapján, hogy Győr „fideszes város” lenne

A Fidesz 40, a képviselőjelöltjei 37, Dézsi 30 százalékot szerzett vasárnap a városban. A Tisza is nagyon közel volt a kormánypárthoz.

Így hagyta ott Magyar Péter az ATV stúdióját

Rónai Egon műsorvezető szerint Magyar nem mondott igazat azzal kapcsolatban, hogy a csatorna nem számolt be folyamatosan a politikus kampányáról.

Kalandozás Törökországban

Törökország az úgynevezett tömegturizmusnak is kedvelt helyszíne, hiszen az emberek ezrével hevernek a török riviéra strandjain, élvezik az all inclusive hotelek szolgáltatásait, az ország kultúráját pedig legfeljebb egy isztambuli city breaken szívják magukba.

A Békéscsaba indul a Haladás "helyén" az NB II-ben

A MLSZ felkérését a klub "tisztelettel és köszönettel" el is fogadta.

Donáth Anna lemondott a Momentum éléről

A választási kudarc miatt döntött így.

Továbbra is fideszes fellegvár marad Sárvár

Kondora István polgármester újrázott, 4 ellenzéki képviselő ül be a testületbe.

Pintér Bence két vállra fektette Dézsit, új polgármestere van Győrnek

A testület azonban fideszes többséggel áll fel. Dézsi és Borkai is önkormányzati képviselőként segítheti Pintér munkáját.

Hogyan lehet valaki tűzvédelmi főelőadó?

Vannak olyan szakmák, amelyek speciális tudást igényelnek – és valószínűleg a legtöbb embernek gyerekkorában eszébe sem jutna, hogy ezt tanulja ki. Ha megkérdezünk egy kisfiút, mi szeretne lenni, a tűzoltó lehet, hogy szerepelni fog a listáján, de a tűzvédelmi főelőadó biztosan nem.