Felháborodott kommentelők lepték el az érdi Facebook-csoportokat még tavaly, miután kiderült, hogy a város Duna-partján található Beliczay-szigeten található erdőt kivágja a Pilisi Parkerdő Zrt. Vagy kitermeli, ugyanis az erdőt eredetileg gazdasági célból telepítették, ám állapota igencsak leromlott.
„Több mint 61 ezer facsemetét ültetett el az érdi Beliczay-szigeten a Pilisi Parkerdő. A jelenleg közel 10 hektárt érintő beavatkozás az első lépése annak a folyamatnak, amellyel az eddig alacsony biodiverzitású – mindössze két fafajból álló –, ökológiai szempontból sérülékeny állományt változatos fafajokból álló, a klímaváltozás negatív hatásainak ellenálló, stabil ökoszisztémájú, elegyes, puhafás ligeterdők váltják fel”
- olvasható a Parkedő közleményében.
Mint írják: a Beliczay-szigeten lévő, 67 hektárt kitevő erdők zöme nemesnyár. Az eredetileg gazdasági céllal ültetett, egykorú és azonos génkészletű faegyedek jellemzője a rövidebb élettartam és a környezeti hatásokkal szembeni gyenge ellenállóképesség, ráadásul a területen egyre több a pusztuló fa.
Fotó: Bazsó Bálint Márton
Teljeskörű ökoszisztéma-szolgáltatást nyújt majd az erdő
A közlemény szerint a Pilisi Parkerdő a fenntartható, természetközeli erdőgazdálkodás keretében és az erdők teljeskörű ökoszisztéma-szolgáltatásainak biztosítására jelentős fafaj-cserét hajtott végre a Beliczay-sziget erdeiben. A 2021 nyarán megkezdődött, a természetvédelmi szakemberekkel együttműködésben ütemezett, közel 10 hektárra kiterjedő beavatkozás újabb lépés az erdők természetességének és táji léptékű biodiverzitásának javítása érdekében.
Vagyis az állománycsere célja, hogy a korábbi egykorú, alacsony biodiverzitású – mindössze két fafajból álló –, ezért ökológiai szempontból sérülékeny faültetvény helyén változatos fafajokból álló, a klímaváltozás negatív hatásainak ellenálló, stabil ökoszisztémájú, elegyes, puhafás ligeterdők jöjjenek létre, amelyek az itteni termőhelyen szakszerű erdészeti beavatkozás nélkül csak évszázadok alatt alakulhatnának ki. Mivel a meglévő állomány természetes felújítására nem volt lehetőség, a romló egészségi állapotú állományt, és az időközben megjelent, idegenhonos és agresszíven terjeszkedő zöld juhart el kellett távolítani.
A most befejeződött munkálatok során a korábbi állomány helyébe 10 ezer fehérnyár, 34 ezer szürkenyár, kétezer vénic- és 3 300 mezei szil, 12 ezer korai juhar és 10 ezer mézgás éger csemetét ültettek el a Pilisi Parkerdő szakemberei. Mindezeket kiegészíti – tekintettel az igen magas látogatottságra – a városi parkokban is jellemző fafajként – több ezer platánfa is.
Fotó: Bazsó Bálint Márton
A Beliczay-sziget és környéke, így a Duna-part, a volt téglagyár és Érd-Ófalu látnivalói miatt népszerű kirándulóhely a környék, így nem csoda, hogy az erdőkitermelés alaposan megosztotta a helyieket, a kommentek tanúsága szerint csak kevesen értették, hogy mit is jelent az faállomány cseréje, többen beruházást, üzleti megfontolásokat, vagy "csak" sima természetpusztítást láttak az ügy mögött.
„A kitermeléssel kapcsolatban igyekeztünk elébe menni a kritikáknak, már nyár elején-közepén jeleztük, hogy sor fog kerülni az elöregedett nemesnyár ültetvény kivágására. Ez egyébként kifejezetten erdőgazdálkodási céllal került telepítésre és bőven megérett a vágásra. Kezdtek az öreg, betegségre egyre inkább fogékony fák veszélyessé is válni. Ezt a monokultúrát, ezt a látványra is ültetvényt eddig lehetett életben tartani, így bármennyire is riasztó látvány a tarvágás, ennek a telepítésnek ez a sorsa. A Pilisi Parkerdő – mint minden erdőgazdálkodó – tíz éves terv alapján dolgozik, természetesen erdőhatósági és természetvédelmi hatósági felügyelet mellett, erre a kitermelésre is így került sor”
– mondta érdeklődésünkre Tetlák Örs, Érd alpolgármestere.
Amikor megkezdődött ez a munka, akkor kértem az erdészet vezetőit, hogy tegyék lehetővé a területen egy másfajta, természetközeli erdő kialakítását, hiszen a város és a környék lakói egyre inkább – és nagyon helyesen - kirándulóhelyként tekintenek a szigetre és az ártérre. Évről-évre egyre többen járnak ide kirándulni, kikapcsolódni, kutyát sétáltatni - folytatta az LMP-s politikus.
„Ezt a kérést rögtön elfogadták, ma már egy sokféle fajtát magába foglaló ligeterdő telepítése kezdődött el ugyanezen a 10 hektáron.”
Nem lenne kötelező, hiszen a területnek a tulajdonosa is a Pilisi Parkerdő, de kiváló a város és az erdőgazdaság között az együttműködés. Több projekten ötletelünk, dolgozunk együtt és például a lakosság tájékoztatásában is szorosan együttműködünk. A Beliczay-szigeten kívül alig van erdő besorolású terület Érd közigazgatási határán belül, de például a Tárnoki út végi erdőrészlettel kapcsolatban is a Parkerdő szaktudására hagyatkoztunk - folytatta Tetlák.
Fotó: Bazsó Bálint Márton
Kérdésünkre, miszerint van-e lehetősége a városnak növelni a zöldterület arányát és minőségét (Érdnek közismerten kevés zöldterülete van a beépítés és parcellázások miatt), azt válaszolta:
„Növelni kevés lehetőség van, amink még maradt, azt kell megőrizni és a zöldterületek minőségén javítani. A LevenDuna útvonal menti zöld fejlesztések éppen erről fognak szólni, hogy a fennsíktól a Duna-partig értékes, rekreációs funkcióra is megfelelő zöldterületeink legyenek.”
Ezért fontos a Darukezelő utcai park, ezért alakítunk ki séta (és biciklis) útvonalat a 6-os út és a gát között a Sulák-patak mentén, ezért kívánjuk közparkká alakítani a Szilvafás parkot és ezért szeretném, ha minél magasabb szintű védettséget kapna a Vincellér és Gyöngyvirág utcák menti erdőfolt - folytatta.
A zöldterületek minőségének emelésére a fennsíkon - bár itt meglepően és fájóan kevés a közigazgatásilag Érdhez tartozó terület - a Tárnoki úti kiserdőnél, a 6-os út menti erdős területen és nem utolsó sorban a Papi földeken van lehetőség, de minden terület tartogat kihívásokat. Nemcsak a talaj minőségére, vagy az aszályos időszakokra gondolok, hanem a tulajdonviszonyokra és a zöldterületek kárára elő-előkerülő ipari, vagy építési fejlesztési elképzelésekre is. Egyébként ugyanilyen fontosak a város számára a fasorok, a sövények, illetve a magánterületeken megőrzendő zöldterületek, kertek, udvarok. Nem utolsó sorban, a mezőgazdasági és ipari területek mentén is el tudnék képzelni komolyabb véderdőket, erdősávokat - sorolta Tetlák.
Nem kell messzire menni a lehető legjobb példáért, hiszen a Czabai-kert igazi ékköve a városnak, amihez hasonlókat szeretnénk létrehozni. De óriási kincs az ártér, a Kakukk-hegy, a Fundoklia-völgy, a fennsík fenyői és gyepei, illetve természetesen az Elvira-major. De ki ne érezné kiválóan magát egy olyan csodálatos környezetben is, mint a múzeum kertje
– mondta az alpolgármester.
