Fantasy és sci-fi elemekkel vegyített rövid, történelmi témájú novellák. A Styx a görög mitológiában az élők és a holtak világát összekötő folyó, jelen esetben pedig a fikció és a valóság mezsgyéje
– olvasható a Styx - Alternatív történelem nevű oldal leírásában. Na de mi köze van Caesarnak a mágiához és Leónidasznak a démonokhoz? Az oldal ötletgazdájával, Kiss Mártonnal beszélgettünk.
Amikor legutóbb találkoztunk, a dark fantasy műfajába sorolható regényeidről volt szó. Honnan jött az elképzelés és miért kezdtél bele egy új projektbe?
Az utóbbi időben egyre több új ötlet megvalósításán dolgozom, ezek közül a Styx az egyik. Ennek ellenére azt jelzem, hogy a Allúryai Szakadárokat sem hagyom el. Tavaly tavasszal már érlelődött bennem az ötlet, hogy írnom kellene alternatív történelmi témájú novellákat, megspékelve fantasy és sci-fi elemekkel. A legelső novella 2021. márciusában született meg – Julius Caesar halála kapcsán.
Arra gondoltam, mennyivel izgalmasabb lenne a híres gyilkosság története, ha belevinnénk a fikciót és mondjuk varázserővel bírna a római diktátor.
A kész művet megmutattam pár diákomnak és ismerősömnek, akiknek kifejezetten tetszett a koncepció, és úgy reagáltak, hogy még szívesen olvasnának több hasonló történetet is. Így adta magát a lehetőség, miszerint rövid, egymástól független, szigorúan egy oldalas novellákat írjak. Ebben nekem sem kell túlságosan elmerülnöm, hiszen tényleg a szöveg terjedelme és a csattanó a lényeg, cserébe rengeteg ötletet meg tudok valósítani, amelyeket egy hosszabb, összefüggő sztoriba nem tudnék könnyen belepakolni.
Van bármilyen összefüggés az új történetek és a korábbi regényeid között?
Nincs, sőt azt kifejezetten el akartam kerülni, hogy ennek a projektnek köze legyen az Allúryai Szakadárokhoz, mert arra voltam kíváncsi, hogy ez az ötlet önmagában mennyire áll meg a lábán. Elsősorban a fiatalokat, gimnazistákat céloztam meg, mivel ők most tanulnak az írásokban helyet kapó szereplőkről, eseményekről, de ettől függetlenül persze bárki számára érdekes lehet elmerülni az alternatív történelem világában.
A szombathelyi Kiss Márton regényei bebizonyítják, hogy nincs nagy különbség fantasy és szépirodalom között
Miért fontos műfaj a fantasy? Mi a különbség irodalom és irodalom között? Egyáltalán hogy lehet megszerettetni a diákokkal az olvasást? A Premontrei Szent Norbert Gimnázium tanárával, egyben Szombathely egyik fiatal és sokoldalú tehetségével, Kiss Mártonnal beszélgettünk. Mesélj egy picit a korábbi műveidről, mikor kezdtél írással foglalkozni?
Hogy zajlik most a munkafolyamat, milyen terv alapján dolgozol?
Hosszú előkészület előzte meg. Fél évre előre kitaláltam a történetek alapjait, az ütemtervet, a megjelenések és a promók menetét. Aztán nyár végére már az idei tanévre is betáraztam a novellákat.
Alapvetően kéthetente jelennek meg új írások az oldalon, emellett fontos szempont volt, hogy könnyen elérhetővé váljon az olvasók számára, illetve, hogy milyen terjedelemben olvasnának szívesen az emberek.
Ezért választottam az online felületeket, mert így több emberhez eljuthat, mintha nyomtatásba kerülne az anyag. Három képre van beleillesztve a szöveg, szóval mondhatni nem raboljuk sokáig az olvasók idejét.
Mintha Örkény-novellákat olvasnál, csak internetbarát verzióban.
Ezen kívül mindegyik novellához készült egy hangoskönyv, ezeket egy szombathelyi színész, Jámbor Nándor olvasta fel egy stúdióban. Ezek az anyagok a novellák megjelenése közti időszakban kerülnek fel a Styx felületeire.
Mikor jelent meg az első novella és hányat töltöttél fel eddig az oldalra?
November elején osztottam meg az első történetet, azóta pedig hat újabb novella is felkerült az oldalra. Persze nem csak ennyiből áll az egész: a kész művekből idézeteket, illetve hozzájuk passzoló illusztrációkat töltünk fel.
Az előkészületek oroszlánrészét már nyáron sikerült befejeznünk, például elmentünk múzeumokba fényképezni, az ott készült fotókra illesztettünk idézeteket a novellákból, tehát nem netről lopott anyagból dolgozunk.
Azért beszélek többes számban, mert többen veszünk részt a projektben: rajtam kívül régi barátom és harcostársam, Nagy Gergely (grafikus) és Farkas Dóra (fotós) is tagja a Styx csapatának.
Gergely, aki egyébként az első, Vér a vasra című regényem borítóját illusztrálta, minden novellához készít egy-egy skiccet, ezeket a grafikákat pedig szintén közzétesszük az oldalakon – ez is be van tervezve, a kéthetente megjelenő novellákhoz egy-két nappal később, ugyanabban az időpontban. Volt és jelenlegi diákjaim segítik a munkát az anyagok elkészítése, az oldalak kezelése, a technikai részletek terén.
A videó és képanyagok elkészítésében is teljesen profi a háttér. Mondhatni, van egy komplett stáb, közösen tudunk dolgozni – nélkülük nem is menne.
Mik a jövőbeli elképzeléseid az oldal kapcsán?
Most az a terv, hogy 2022 nyaráig egyre több terméket adjunk ki a Styx égisze alatt: pólókat, bögréket, még a maszkon is elgondolkodtunk, hogy minél változatosabb formában tereljük az embereket a novellák felé.
Hogy a kultúra ne valami elérhetetlen dologként lebegjen a diákok fölött, olyan formába kell csomagolni, amely leginkább vonzza őket. A Styx lerántja a kultúrát az undergroundba értékvesztés nélkül. Valamint szeretnék nyáron olyan eseményeket szervezni, ahol személyes beszélgetésre is lesz lehetőség.
A projekt következő fázisa, hogy szeretnénk az elérést minél inkább kiszélesíteni. Amíg ez nem sikerül, addig ez gyakorlatilag kísérlet marad, mert arra voltam kíváncsi, miként lehetne minél gyorsabb és egyszerűbb formában közvetíteni a kultúrát, az irodalmat, a fantasyt és a történelmet a fiatalok felé.
Amennyire tudom, itthon ez egy egyedülálló kezdeményezés, külföldön biztosan akadnak példák hasonló megmozdulásokra. Ezért is szeretném a magam részéről kihozni ebből az ötletből a maximumot, mert úgy érzem, van értelme foglalkozni vele. Az elsődleges cél, hogy olyanokhoz jussanak el ezek a történetek, akiknek ez örömet, katarzist okoz.
Meg aztán a történetírás is csak arról szólt, hogy mi hogyan történhetett.