Magyarországon a vizsgált többi országhoz hasonlóan a megkérdezettek döntő többsége úgy gondolja, hogy országa nem áll készen az euró bevezetésére, ugyanakkor mintegy kétharmaduk pozitív következményekkel számol annak bevezetése esetén, írja a Portfolio.
Azt írják egy felmérésre hivatkozva, hogy a magyarok aggódnak a legkevésbé az euró bevezetését követő áremelkedés miatt, jelentős arányuk szerint a közös valuta inkább stabilizálná az árakat.
Az elemzésben Magyarország mellett Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia és Svédország szerepelt.
Az adatok alapján a vizsgált hét országban a megkérdezettek döntő többsége úgy gondolja, hogy országa nem áll készen az euró bevezetésére. Magyarországon ugyanakkor ebben a tekintetben az eurózónán kívüli visegrádi országokhoz, így Csehországhoz és Lengyelországhoz képest kisebb arányban osztják ezt a véleményt a válaszadók.
Ebben a tekintetben a magyar és a visegrádiak válaszadói is helyesen mérik fel országaik felkészültségét, ugyanis Magyarország az Európai Központi Bank 2020. évi Konvergencia jelentése szerint nem felel meg a legfeljebb 1,8%-os inflációs és a 60%-os költségvetési hiányra vonatkozó maastrichti kritériumnak sem.
A megkérdezettek negyede-harmada szerint egyébként Magyarországon sosem lesz hivatalos pénz az euró a forint helyett.
Noha a közös valuta bevezetését több mint 10 év múlvára saccolja a magyarok töbsége, nálunk a második legmagasabb azok aránya, akik szerint pozitívan érintené őket az euró bevezetése. Az eredmények mögött a 2008-as globális pénzügyi válságot követő forintelértéktelenedéssel kapcsolatos keserű tapasztalatok állhatnak - világít rá az elemzés.