Az utóbbi években elvesztek az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának a valós ellenőrzési jogkörei, és azt vissza kell adni a mindenkori ellenzéknek - hangoztatta Stummer János, a testület jobbikos elnöke az Egységben Magyarországért keddi sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki politikus közölte: a kormánypártok képviselői nem jelentek meg, és ezzel meghiúsították a bizottság ülését, amelyet azért hívtak össze, hogy zárt ülésen meghallgassák az illetékesek tájékoztatását egyfelől Völner Pál, másfelől Sztojka Attila ügyében. A kormánypártok továbbra is mindent elkövetnek annak érdekében, hogy „a számukra kellemetlen ügyeket elsumákolják" - állapította meg Stummer.
Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s tagja felidézte, hogy 2014-ben és 2018-ban ugyanígy jártak el a kormánypártiak: a kampányban „elbújnak a felelősség elől, titkolóznak, szabotálnak, bojkottálnak". Kiegészítésként elmondta, hogy a bizottsági ülésen az orosz-ukrán konfliktussal is foglalkozni kívántak volna.
Ungár Péter, a nemzetbiztonsági bizottság LMP-s tagja kifejtette: a Sztojka-üggyel azért akartak foglalkozni, mert a belügyminisztérium egyik magas rangú munkatársa belügyi kapcsolatokról beszél egy hangfelvételen, amivel azt indokolja, hogy ő „mindenkiről mindent tud". Ez fölveti azt a kérdést, hogy jogszerű-e az adatgyűjtés a belügyminisztériumban, illetve, hogy ezeket az adatokat nem pártpolitikai célokra használják-e fel. A Völner-ügyet illetően Ungár kétségének adott hangot, van-e ennek az ügynek olyan vonatkozása, ami nem nemzetbiztonsági jellegű, legyen szó akár arról, hogy egy államtitkár korrupciós pénzt fogad el végrehajtóktól, illetve arról, hogy ugyanezen emberek egyetemi előrejutást intéznek egy miniszter kabinetfőnökének.
A magyar nemzetbiztonsági szolgálatok jövőjét illetően tervezett változtatásokról Stummer János elsőként azt emelte ki, hogy jelenleg a parlamenti nemzetbiztonsági bizottság a kormánypárti képviselők szabotázsakciói miatt nem tudja ellátni az ellenőrzési jogkörét. Ezt a jogkört helyre kívánják állítani, és valós ellenőrzési jogkört adnának a mindenkori ellenzék kezébe. Ez a szervezeti keretek megváltoztatását teszi szükségessé.
Stummer a Terrorelhárítási Központról szólva elmondta: az jelenleg a rendőrségi intézményrendszeren belül működik, de a nemzetbiztonsági törvény rendelkezései alapján. Ez a helyzet szerinte olyan félreértésekre adott okot az utóbbi években, amelyek „elsősorban a miniszterelnök fejében alakultak ki". A Terrorelhárítási Központ működésének törvényi kritériumait kormányváltást követően érdemben meg kell majd változtatni - mondta.
Molnár Zsolt arról beszélt, hogy a titkosítás az elmúlt 12 évben „piros ásszá, jolly jokerré vált", és a politika minden olyan ügyben felhasználja ezt az eszközt, amiben ki akarja zárni a nyilvánosságot. Ezzel szerinte indokolatlan mértékben terjesztik ki a titkosítást. Ígéretet tett arra, hogy ezt felül fogják vizsgálni, és hogy annak nyomán a nyilvánosság sokkal több információhoz fog jutni a nemzetbiztonsági ügyekkel kapcsolatosan. A másik probléma, amit a szocialista politikus felvetett, az a nemzetbiztonsági érdekből történő titkos információgyűjtés engedélyezési eljárása. Jelenleg az igazságügyért felelős miniszternek van ilyen jogköre, büntető eljárással kapcsolatban pedig bírói út létezik. A két esetben közös elem, hogy az engedélyező nem ismerheti meg az ügyeket kellő mélységben, nincs olyan szakértői háttere, amelynek a segítségével érdemi döntést tudna hozni. Ezt a szabályozást, amely visszaélésekre adhat okot, szintén felül kívánják vizsgálni. Ezek olyan fontos kérdések - tette hozzá Molnár Zsolt -, ahol meg kell találni a helyes arányokat egyfelől a titkosság, a nemzetbiztonsági érdek, a nemzeti szuverenitás, másfelől a nyilvánosság tájékoztatása, az állampolgári jogok és az információszabadság között.
„Ezek az arányok durván sérültek, ezen kell változtatni" - hangoztatta. Ungár Péter felhívta a figyelmet arra: akármilyen a törvényi háttér, ha nem becsülik meg anyagilag a nemzetbiztonságban dolgozókat, akkor nagyon nehéz garantálni Magyarország szuverenitását. Célként fogalmazta meg, hogy legalább a régiónkban versenyképes legyen a bérezés. Szerinte a rendvédelmi életpályamodell valójában nem oldotta meg a kérdést, ezért béremelésre van szükség ezen a területen. „A diktatúra titkai nem maradhatnak a demokrácia titkai" - jelentette ki az LMP-s politikus azzal kapcsolatban, hogy Magyarország sajnos egyedülálló a régióban a kommunista állambiztonsági múlt kereshetősége, illetve lekérhetősége kérdésében. Leszögezte ugyanakkor: nem gondolják azt, hogy ilyen nyilvánosságra hozatallal sérteni kell olyanokat, akik jelenleg is a magyar nemzetbiztonsági szolgálatoknak tevékenykednek, illetve azt sem gondolják, hogy el kell mosni a felelősségbeli különbséget, ami a beszervezett és a beszervező között volt.
„Mégis, a nyilvánosság az, ami valóban történelmi ítéletet tud hozni arról a rendszerről" - mondta, és hozzátette, hogy az új parlament törvényt fog hozni az aktanyilvánosságról. Ezzel - tette hozzá - megszüntetik a politikában emberek zsarolhatóságát azon az alapon, hogy ki kiről mit jelentett, hiszen „mindenkiről tudni fogjuk, hogy mit és miért jelentett".
Ungár Péter résztulajdonos az Ugytudjuk.hu-t kiadó gazdasági társaságban.
