Elfogadta a kormány a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiáról szóló kormányhatározatot, amelyben meghatározták a 2021–2040 közötti időszakra vonatkozó fejlesztéseket és ezek menetrendjét. A Magyar Közlönyben megjelent dokumentum szerint a cél, hogy a környezetbarát kötöttpályás közösségi közlekedés, versenyképességének fokozása, Budapest belső területeinek forgalomcsillapítása, a fővárost terhelő autóforgalom mérséklése, összességében pedig végeredményképpen megduplázzák a vasúttal utazók számát a fővárosi agglomerációban.
A papíron igencsak jól hangzó tervek nagy részéről már mindenki hallott, most csupán annyi történt, hogy egy újabb kormányhatározatban ezeket egyszerre említik.
Maga a vasúti stratégia (BASV) természetesen jelentős lépés, hiszen hosszú évtizedek után végre valóban a kötöttpályás közlekedést fejlesztik a fővárosban.
Sosem látott vasúti fejlesztés valósulhat meg a fővárosban, csak győzzük kivárni
A stratégiák, tervek, tanulmányok és persze a bizottságok országában az ember határozott szkepszissel fogadja egy újabb stratégia, terv, tanulmány vagy bizottság megszületését. Talán így vagyunk a nemrégiben napvilágra került budapesti agglomerációs vasúti stratégiával is, amely igazán grandiózus számokkal igyekszik lehengerelni a dugókban araszoló derék fővárosi és agglomerációk lakosságot: 20 év alatt mintegy 2000 milliárd forintot költenének azért, hogy 115 ezerrel kevesebb autó járja a fővárosi utakat, emellett megduplázódjon a vasúti forgalom.
A stratégia parpíron is "kijelöli Budapest és a fővárosi agglomeráció vasút- és HÉV-fejlesztésének rendszerszintű irányait és céljait, ideértve az egységes elővárosi vasúthálózat fejlesztésének egymásra épülő lépéseit, az egyes vonalak kapacitásának bővítéséhez és a kínált szolgáltatás fejlesztéséhez szükséges intézkedéseket, amelyek révén a Budapestet és vonzáskörzetét érintő vasúti és HÉV-közlekedést igénybe vevők száma összességében megduplázható".
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Láttuk már jönni őket
A fejlesztések zöme ugyanakkor már nem csak, hogy jól ismert, de jó részük már előkészítés alatt áll, vagy egyenesen folyamatban van. Összefoglalva: a fejlesztések 11 vasúti és 4 hév vonalat érintenek, a fejpályaudvarokat és a Déli Körvasutat, valamint a külső körvasutat is.
Új megállókat alakítanak ki, folytatódik a járműcsere és a forgalomirányítás fejlesztése is.
Természetesen a stratégia része a két csúcsprojekt: a szentendrei, illetve a csepeli és ráckevei hévek belváros alatti összekötésével tervezett ötös metró és a Déli pályaudvar - Nyugati pályaudvar közötti vasúti alagút megépítése.
Ezek mellett lényeges elem a Kelenföldi pályaudvar és Törökbálint között kapacitásbővítés, amely érinti a szombathelyi és győri vonatközlekedést is.
A stratégia megvalósítása a következő két évtizedben körülbelül háromezer milliárd forintba kerül majd, ám nagy részét uniós forrásból fedezik.
Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára közölte: A húsz évre szóló terv első 1500 milliárd forintjára már garantált európai uniós forrás lesz 2027-ig.
