A forint a legrosszabbul teljesít a régióban,
míg nyáron átmenetileg 350 forint körül volt az euró ára, most örülhetünk, ha az 370 forint alatt marad
– fogalmazott a Népszavának Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
A gyenge forintnak számtalan oka van: a magas infláció, az erőtlen jegybanki fellépés, a kormányzati költekezés miatt elszálló költségvetési hiány.
A nyár közepe óta növekedés lendülete visszaesett,
ezzel párhuzamosan pénzpiaci folyamatok (infláció, külkereskedelmi mérleg, folyó fizetési mérleg, államháztartási egyenleg, államadósság) drámaian romlottak
– tette hozzá a kutatócég vezetője.
Csak novemberben ezer milliárd forint hiány keletkezett az államháztartásban, miközben az év végére a folyó fizetési mérleg is deficitessé válik.
Az ikerdeficit kialakulása súlyossá vált, s ebben az összefüggésben a költségvetés nagymértékű költekezést folytat, miközben a jegybank próbál szigorítani.
Az sosem vezetett jóra, ha a laza költségvetési politikai szigorú monetáris politikával párosult, legutóbb a 2000-es éve közepén láthattuk ezt
– mondta el a Népszavának Palócz Éva.
A kutató szerint a kormány választási költekezése inflációhoz vezet, ezzel párhuzamosan a jegybank az infláció megfékezésére kamatot emel, ezzel pedig fékezi a növekedést.
A kör ezzel bezárul, így a kormány költségvetési költekezései a jövő évi növekedési kilátásokat rombolja.
A kutatócég arra számít, hogy
az idei éves infláció 5,1 százalék lesz, ami 2022-ben 5,5 százalékra gyorsul.
Az egyensúlyi folyamatok a gazdaságban megbomlottak, ennek jelei az infláció, a rendkívül magas államháztartás hiány, amely mellett negatívba fordult a külkereskedelmi egyenleg, és várhatóan a deficites lesz folyó fizetési mérleg is.
Vagyis mind a külső mind a belső egyensúly megbomlott, s ezzel a 2000-es évek után újra kialakult az ikerdeficit Magyarországon.
Az ikerdeficit kialakulásához hozzájárultak külső, elsősorban a koronavírussal összefüggő tényezők is, nem kis szerepe volt azonban annak, hogy a fiskális politika indokolatlanul erőlteti a növekedés ösztönzését
– fogalmaztak a kutatók a Népszavában.
A választási költekezések miatt idén az államháztartás hiánya 4500 milliárd forint lehet
– ez a GDP 7,5 százalékának felel meg.
Ennek következménye, hogy a hatalmas inflációs és növekedési többletbevételek ellenére az államadósság idén nem csökken.
A Kopint-Tárki kutatói szerint az államháztartás 2022. évi gazdálkodásnak kimenetele még beláthatatlan.
Nemcsak az estleges kormányváltás miatt, hanem ezért is, mert az elavult makrogazdasági prognózison alapuló, a választási szempontú kiadások hatását nélkülöző jövő évi költségvetési törvény ehhez szinte semmi fogódzót nem nyújt
– figyelmeztet a kutatás.
