Negyven éve vezették be Lengyelországban a szükségállapotot

Papp László Tamás 2021-12-13 11:57:00
A hadiállapotnak, de facto katonai diktatúrának tekinthető intézkedéseket a Szolidaritás kommunista rendszerrel szembeni ellenállása váltotta ki.

A korabeli pártállami médiában szükségállapot, a visszaemlékezésekben hadiállapot néven emlegetett intézkedés 1981. december 13-án jelentette be Wojciech Jaruzelski tábornok

– az Ugytudjuk összeállítása következik a történelmi dátumról.

Az 1948-tól hatalmon lévő Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP) vezetése már 1980 nyarán, az akkor zajló lengyelországi sztrájkokra reagálva fontolgatta a hadiállapot bevezetését

– írja évfordulós háttéranyagában az MTI.

Az elmélyülő gazdasági és társadalmi válság azonban erősen mozgósította a társadalmat, melyet erkölcsileg a lengyel pápa, Szent II. János Pál 1978-as megválasztása és 1979-es első lengyelországi zarándoklata is megerősített a totalitárius rendszerrel szembeni ellenállásban

– említik ugyanitt.

A LEMP Központi Bizottsága a feszültség növekedésétől, általános sztrájk megszervezésétől tartva nem vállalt nyílt szembeszegülést.

A hatalom képviselői - taktikai lépésként - 1980. augusztus 31-én aláírták Gdanskban a munkásokkal a Szolidaritás független szakszervezet megalapítását jóváhagyó gdanski megállapodásokat

– teszik hozzá.

Ezzel párhuzamosan hozzáláttak a rezsimet megerősítő hatalmi megoldás, a hadiállapot terveinek kidolgozásához.

1981 februárjában Wojciech Jaruzelski tábornok - 1968-tól nemzetvédelmi miniszter - lett a kormányfő.

Jaruzelski már 1980 őszén elkészítette a hadiállapot bevezetését célzó jogszabályokat, 1980 decemberében pedig Moszkvában, a Varsói Szerződés csúcstalálkozóján bemutatta a Szolidaritás megsemmisítését célzó tervét

– szól az évfordulós hír.

Az életszínvonal akkoriban tovább süllyedt, a vezetés 1981 nyarán a jegyrendszer bevezetésére kényszerült. A Szolidaritás közben csaknem 10 millió tagú szervezetté, jelentős társadalmi mozgalommá erősödött.

A LEMP Központi Bizottsága 1981. december 5-én hagyta jóvá a hadiállapot bevezetését.

Ezt gondosan felépített, a nehézségekért a Szolidaritást felelőssé tevő propagandakampány előzte meg.

Az előkészületeket Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka felügyelte, a hadiállapotot meghirdető 100 ezer röplapot is a Szovjetunióban nyomtatták.

A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) által 2009-ben közzétett korabeli jegyzék szerint

Jaruzelski december 8-ról 9-re virradó éjjel a Varsóban tartózkodó Kulikovval találkozott, és hangsúlyozottan kérte a Varsói Szerződés katonai támogatását a hadiállapot bevezetéséhez.

Kulikov nem zárta ki a beavatkozást, de aláhúzta:

„először a saját lehetőségekből kell meríteni”

A hadiállapotot - a Szolidaritást és a közvéleményt is sokkolva - 1981. december 13-ára, vasárnapra virradó éjjel vezették be.

Wojciech Jaruzelski tábornok bejelenti a szükségállapotot.

Fotó: Wikipédia

A kormányzást a Jaruzelski által irányított, 22 magas rangú tisztből álló, az akkori lengyel alkotmány fényében is törvényellenesen felállított testület, a Nemzet Megmentésének Katonai Tanácsa (WRON) vette át.

A korabeli, pártirányítású nyilvánosságban úgy indokolták, hogy

az országot fenyegető anarchia, a Szolidaritás nyíltan hatalomra törő, szélsőséges erőinek fellépése

miatt kell bevezetni a szükségállapotot.

„Meg kell előzni, el kell torlaszolni a konfrontációt, amelyet a Szolidaritás vezetői nyíltan meghirdettek. Ezt nekünk ma kell kimondanunk, amikor tudott a tömeges politikai tüntetések közeli dátuma...

Nem szabad, nincs jogunk megengedni, hogy a meghirdetett tüntetések szolgáltassák azt a szikrát, amelyből lángba borulhat az egész ország”

– mondta el akkori televíziós beszédében Jaruzelski. (Idézi Pók Attila: A Nemzetközi élet krónikája 1945-1985. Kozmosz Könyvek, 1985. 255. o.) 

Katonai parancsnokság alá helyezték az államigazgatást, a közlekedést, a távközlést, az energiaipart, a bányászatot, a kikötőket, a stratégiai fontosságú üzemeket. Lezárták a határokat, cenzúrázták a leveleket, felfüggesztették a sajtó tevékenységét, az intézményeket katonai komisszárok lepték el.

A műveletekben 70 ezer katona és 30 ezer belügyi funkcionárius vett részt. Kikapcsolták a telefonokat, este 22 órától reggel 6-ig kijárási tilalmat vezettek be. Egy héten belül több mint 5 ezer, 1982 végéig több mint tízezer embert internáltak

– emlékeztet az MTI évfordulós híre.

T-55-ös tankok Lengyelország utcáin a szükségállapot idején.

Fotó: Wikipédia

A hadiállapot bevezetésére december 14-től mintegy 200 vállalat dolgozói ülősztrájkokkal válaszoltak.

Negyven helyen az ilyen tiltakozásokat a hadsereg és különleges rendőri alakulatok (ZOMO) kegyetlenül leverték, a katowicei Wujek bányában kilenc bányász életét követelő sortűz dördült el.

A Szolidaritás - noha hivatalosan csak 1982. október 8-án helyezték törvényen kívül - illegalitásba kényszerült.

A kibontakozó földalatti ellenállás támaszát a katolikus egyház jelentette

– írja az MTI évfordulós híre.

A hadiállapot bevezetésére az Egyesült Államok a kommunista Lengyelországgal szembeni, később a Szovjetunióra is kiterjesztett gazdasági szankciók meghirdetésével reagált. A Szolidaritás üldözött tagjainak támogatására több európai városban is tömegek tüntettek, adományokat gyűjtöttek.

A francia és a német szövetségi kormány azonban visszafogott volt a varsói vezetés elítélésében.

A hadiállapotot 1982. december 31-én függesztették fel, majd 1983. július 22-én - II. János Pál második lengyelországi zarándoklata után - feloldották, bár a korlátozások egy részét egészen 1989-ig megőrizték.

Ezen időszak halálos áldozatainak számát máig nem sikerült pontosan megállapítani, az IPN több tucatra becsüli őket.

A legfiatalabb áldozat Emil Barchanski 17 éves gimnazista volt.

Az MTI szerint a hadiállapot áldozatának tartják a Szolidaritást támogató, 1984 októberében a kommunista vezetés parancsára meggyilkolt, azóta boldoggá avatott Jerzy Popieluszko katolikus papot is.

A Popieluszko-gyilkosság az egykori kommunista belbiztonság hasonló akciói közül a legnagyobb visszhangot kiváltó bűntény volt. Az akkor illegalitásban működő Szolidaritás szakszervezet papját a legyel belbiztonság, SB három tisztje 1984 októberében elrabolta, és bestiális kegyetlenséggel meggyilkolta

– írja az Origo 2000 januári cikke az akkor indult büntetőeljárás kapcsán.

Ekkor bíróság elé idézték Wladyslaw Ciaston tábornokot, az egykori belügyminiszter-helyettest, az SB volt főnökét, akit azzal vádoltak, hogy ő irányította Jerzy Popieluszko 1984-es meggyilkolását.

A három tettest az 1985-ös toruni kirakatperben többéves börtönbüntetésre ítélték, de a bűntény háttere, a kitervelők és irányítók személye és közreműködésének mértéke máig homályban maradt.

A vizsgálat a gyilkosság közvetlen végrehajtóira, Grzegorz Piotrowskira, Leszek Pekalára és Waldemar Chmielewskire korlátozódott (közülük is már csak Piotrowski ül börtönben, társai amnesztiával szabadultak)

– említették akkor.

Az egyetlen magasabb rangú belügyes tiszt, akit szintén elítéltek, a katolikus egyház elleni harcot irányító IV. belügyminisztériumi főosztály helyettes vezetője, a fővádlott Piotrowski közvetlen főnöke, Adam Pietruszka volt, aki 1995-ben - ugyancsak jóval a kiszabott büntetés letöltése előtt - szabadult.

Tény, hogy az akkori legyel kormány is elismerte: számos önkényes, jogsértő rendőri, titkosszolgálati műveletre került sor a hadiállapot utáni években.

1984. október 27-én, nyolc nappal a gyilkosság után Kiszczak tábornok, a lengyel belügyminiszter elmondta:

„az elmúlt két év során a belügyminisztérium 2464 alkalmazottját bocsátották el illegális akciók miatt, 1872 ellen bírósági eljárás indult”

A 2000-es per vádlottja, az SB hajdani vezetője az Origo hajdani cikke szerint, bűnösségét tagadva azzal védekezett:

„a pap meggyilkolása provokáció volt, amely óriási károkat okozott a belbiztonságnak, és amelyet még ma is kihasználnak, jóllehet

a bűnösöket maga az SB derítette fel, és szigorú büntetést kaptak.”

Szerinte nem létezett semmiféle előzetes terv Popieluszko meggyilkolására.

A hadiállapot üldöztetései, az internálások mellett a katonai és a rögtönítélő bíróságok által hozott ítéletek, a munkahelyi és iskolai elbocsátások, a kényszerű emigráció több százezer embert is érinthettek az IPN szerint

– idézi az MTI.

A hadiállapot során elkövetett kommunista bűntettek miatt az IPN ügyészi osztálya tavaly decemberig 170 személy ellen indított eljárást, ezek alapján a bíróságok 41 embert ítéltek el, többségüket felfüggesztett szabadságvesztésre. 

Az ügyek többségét a bíróságok elévülés, amnesztia vagy a vádlott halála miatt megszüntették - így történt ez a hadiállapot két fő felelőse,

Wojciech Jaruzelski, valamint Czeslaw Kiszczak tábornok, egykori belügyminiszter esetében is.

Jaruzelskit, aki az 1989-es lengyelországi kerekasztal-tárgyalásokon kötött kompromisszum értelmében 1989-1990-ben lengyel elnök volt, 2014-ben katonai tiszteletadással temették el a varsói Powazki nemzeti sírkertben.

Szólj hozzá!

Úristen, very big! Szombathely 2 métert vert karácsonyfa magasságban Győrre

A legnagyobb felállított fa idén is az ország karácsonyfája, 16 méter magas. Viszont ez is eltörpöl Szeged 20 méteres mamutfenyője mellett.

Szombathelyen járt Orbán Viktor, és Lázár János

A Rezgő étteremben tanácskoztak a helyi fideszesek.

Pozitív pénzügyi mérleggel zárta a 25/26-os bajnoki szezont a Falco KC

A kosárcsapat kasszájában 7 millió forint maradt.

Autóval ijesztgette lánya élettársát egy 40 éves nő

Az anya többször megindult a fiú felé a kocsival.

Hajtó Péter: Pintér Bencének is le kell mondania, ha egy büntetőeljárás miatt az ő távozását követeli a polgármester 

A független önkormányzati képviselő  szerint a politikai felelősség mércéje nem lehet személyfüggő.

Új helyszínnel, jégpályával, fényjátékkal és koncertekkel érkezik az Advent Győrben - mutatjuk a legfontosabb programokat, helyszíneket és jegyárakat

November 27-én Wolf Kati koncertjével indul az ünnepi programsorozat, amely idén a Városházát is bevonja a karácsonyi forgatagba. 

Vajon szükség van rá? - még idén létrejöhet a Működő és Emberséges Magyarország Intézet

Radnai Márk bejelentette, hogy benyújtották az Országgyűlésnek az új, független intézmény létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek kidolgozásához több mint 2200 állampolgári észrevétel érkezett.

Újabb lépés a győri zártkertek ügyében: Hajtó Péter a minisztériumnál kezdeményezett jogszabály-módosítást

A független önkormányzati képviselő három konkrét változtatást javasol, amelyek több ezer győri ingatlantulajdonos helyzetét rendezhetik.

Repetát? A szombathelyi Paragvári Utcai Általános Iskolába is betette a lábát a szupermenza

Már nem a konyhásnénik karja úszik a cérnametélt fölött. A gyerekek maguknak szednek abból és annyit, amennyit akarnak.

Párkányfelújítás: mit tud a szálerősített finombeton?

A párkányról könnyű megfeledkezni egy nagyobb felújítás során, pedig ez az elem folyamatosan ki van téve az esőnek, a napsütésnek és a mindennapi használatnak.

Visszatér az Oxygen FM Győrben: már novemberben újraindulhat a rádióműsor a 100,1 MHz-en

Pénzes Anikó, az Oxygen Media tulajdonosa lapunknak elárulta, hogy már épül az új belvárosi stúdió, és akár már a jövő héten megszólalhat az adás.

Egy doboznyi szeretet: idén is karácsonyi ajándékokat gyűjtenek a rászoruló gyerekeknek Győrben

A Városi Diákfórum hatodik alkalommal szervezi meg jótékonysági akcióját, amelyhez november 23. és december 11. között lehet csatlakozni.

Újra Jazzkedd Győrben: tízéves jubileumát ünnepli az Antal Gábor Trió

A Győri Filharmonikus Zenekar népszerű koncertsorozata februárban folytatódik, ezúttal a modern jazz, a fúziós zene és a rock találkozásával.

November 26-án közmeghallgatást tartanak Győrben – négy percet kapnak a felszólalók

A győriek személyesen tehetik fel kérdéseiket és mondhatják el javaslataikat a városvezetésnek a Városháza Dísztermében. 

Rómaiak, Picasso, rap és egy pohár bor – mozgalmas hét vár a győriekre a Rómer Múzeumban

Tárlatvezetések, történelmi előadás, koncert, kiállításmegnyitó és ingyenes filmvetítés is szerepel a friss programkínálatában.