Utoljára április végén, a harmadik hullám lefelé tartó szakaszában haltak meg annyian covid-fertőzésben egy nap alatt, mint szerdán, amikor 185-tel nőtt az áldozatok száma
Ha nem a legfrissebb adatot vesszük, hanem egyhetes távlatban nézzük a helyzetet, május eleji szinten van a halálozás. Most naponta 151-en halnak meg, a második hullám legrosszabb hetében ez 176, a harmadikban 270 volt
– teszik hozzá.
Lakosságarányosan négyszer annyian halnak meg covidban Magyarországon, mint az uniós országokban.
Ha közelebbről megnézzük az európai országokat (EU + Ukrajna + Szerbia + Egyesült Királyság), csak négy helyen, Bulgáriában, Lettországban, Ukrajnában és Horvátországban haltak meg többen az elmúlt két hétben lakosságarányosan.
Mindenhol jóval alacsonyabb az oltottság, mint nálunk, kivéve a letteknél, ahol viszont pont az időseket nem sikerült eléggé átoltani
– fogalmaz a cikk.
A vírus terjedését, a súlyos betegek számát és ezen keresztül a halálozást persze nemcsak az oltottság befolyásolja, hanem más járványügyi intézkedések is.
Magyarországon november 20-án vezették be ismét a maszkviselési kötelezettséget zárt terekben, a legtöbb helyen ez már régóta érvényben volt, akárcsak az oltottsághoz kötött korlátozások
– emlékeztet a 444.
Még mindig nem készült el az Orbán Viktor által nyáron beígért tanulmány, ami azt vizsgálja, miért van jóval több áldozata a koronavírusnak Magyarországon, mint például Ausztriában.
Kásler Miklós miniszter szerdán megelőlegezett belőle annyit, hogy a társbetegségeknek is van jelentősége, majd elővett egy régi érvet, miszerint a covidos halálozásokat eltérően számolják a különböző országokban.
Valóban vannak eltérések az európai országok közt, de nem olyan szintűek, hogy ezzel az érvvel el lehessen intézni a dolgot.
Segítene, ha másokhoz hasonlóan Magyarországon is pontosan leírnák, milyen definíciót használnak a covidos halottak rögzítésekor, de erre nem került sor az elmúlt másfél évben
– veti fel a cikk.
Kásler most azt mondta:
„Mi a statisztikáinkat 2020-ban a WHO ajánlásai alapján indítottuk el. Nagyon sarkítva mondom, de ha valaki bármilyen okból meghalt, akár karambolban, és fertőzött volt, azt a Covid-halálokok közé sorolta be ez a statisztikai rendszer.”
Nem tisztázta, meddig tartott ez a gyakorlat, ha már véget ért egyáltalán, mindenesetre a WHO épp az ellenkezőjét ajánlja.
A világban voltak példák hasonlóra, de a WHO összegzésében Magyarországot nem sorolták ebbe a kategóriába.
Korábban Orbán Viktor is másképp magyarázta a magyar adatrögzítést, ami viszont egyáltalán nem tűnt egyedinek.
Ráadásul vannak országok, ahol bizonyos esetekben pozitív teszt sem kell ahhoz, hogy covidos halottnak nyilvánítsanak valakit, ez pedig mindenképp nagyobb merítés a magyarnál.
Ha itthon mégis mindenkit bekönyvelnek, aki egyértelműen más okból halt meg, akkor a kormány szembemegy az általa hivatkozott nemzetközi ajánlásokkal.
Ha pedig csak kezdetben jártak el így, annak összességében kevés hatása van a statisztikára, hiszen az első hullámban kevesen haltak meg a későbbi időszakokhoz képest
– fűzik hozzá.
