Bár a társadalmat leginkább az érdekli, hogy a kórházi ellátásra, intenzív osztályra, vagy már lélegeztető gépre szorulók hány százaléka vette fel az oltást, a sok-sok százmilliárd forintunkból fenntartott kormányzati propagandaosztályok láthatóan csak ezt az adatot nem szeretnék az orrunkra kötni. Éppen ezért a médiában időnként megszólaló járványügyi szakértők és egészségügyi dolgozók által közölt adatokra támaszkodhatnak az érdeklődők, ez pedig egészen biztosan így marad, amíg a magyar kormány úgy nem dönt, hogy tisztességes módon tájékoztatja a lakosságot.
Nem véletlen, hogy a médiában is körbefutott az egyik fővárosi kórház intenzíves ápolójának nyilatkozata, aki a múlt héten azt mondta, hogy az intenzívre kerülők 92-94 százaléka oltatlan. Varga Zoltán Péterrel (aki egyben Dunakeszi jobbikos önkormányzati képviselője is) beszélgettünk.
Intenzíves ápolóként dolgozik egy budapesti intézményben. Az ellátást belülről látva, milyenek az eddigi tapasztalataik? Bírják még az ellátást?
Nehezen. Szinte minden interjúban elmondom, hogy mennyire kevesen vagyunk. A legritkább esetben teljesülnek azok a sztenderdek, amely szerint egy intenzíves ápoló legfeljebb két beteggel dolgozhat egy műszakban, hiszen ennyit tudhat tényleg tisztességesen ellátni. Eközben még a mi fővárosi kórházunkban is előfordult épp a múlt héten kétszer is - persze ez azért a másik, nem hétköznapi véglet -, hogy egy kolléga hat beteggel dolgozott végig egy műszakot.
Milyen a betegek összetétele a mostani hullám során? Főleg idősek kerülnek az intenzívre, vagy változnak az arányok?
Vegyes a kép, de sajnos egyre több fiatallal találkozunk. A hétvégén éppen egy velem egykorú, 36 éves oltatlan fiatalembert veszítettünk el - teljesen értelmetlenül, hiszen az illető nem vette fel az oltást.
A kormányzati kommunikáció láthatóan igyekszik kikerülni azt a kérdést, hogy a kórházba, illetve ezen belül az intenzív osztályra kerülő betegek hány százaléka oltatlan, az embereket viszont leginkább ez a kérdés érdekli. Mik az ön tapasztalatai?
Az elmúlt hetekben változtak az arányok, hisz két héttel ezelőtt azt mondtam - és az akkori betegcsoport adatainak ez megfelelt -, hogy a súlyos állapotú betegeink 6-8 százaléka oltott és 92-94 százaléka oltatlan. Természetesen az arány napról napra, új betegek érkezésével állandóan változik, jelenleg azt mondanám, hogy az intenzívre kerülők 80-90 százaléka oltatlan. Ezen kívül korábban erre nem figyeltem, de mivel kaptam más interjúban ilyen irányú kérdést, a hétvégén egy kolléganőmmel átnéztük és megállapítottuk, hogy az abban a pillanatban az osztályunkon fekvő oltott betegeink esetében ahol ezt a dokumentáció tartalmazta, az oltás 5-6 hónapnál régebbi volt.
Azaz az összes beteg arányában eleve nagyon kevés oltott beteg túlnyomó része fél évvel régebben kapta meg az utolsó oltását.
A győri kórházba koronavírussal bekerülők 90 százaléka oltatlan
134 koronavírusos beteg van a győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban, akiknek 90 százaléka oltatlan - mondta el belső kórházi forrásunk. Intenzívre gyakorlatilag csak olyanok kerülnek, valamint azok halnak meg, akik akik egyáltalán nem, vagy már régen kaptak oltást - tette hozzá.
Az utóbbi időben egyre több politikus igyekszik az oltatlanok körében népszerűségre szert tenni azzal, hogy megkérdőjelezik az oltások hatékonyságát vagy az járványellenes intézkedések értelmét. Politikusként és egészségügyi dolgozóként mi a véleménye ezekről a hangokról?
Én teljes mértékben az oltás mellett foglalok állást, amiért megkaptam már mióta ennek a sajtóban is hangot adok természetesen, hogy "oltáspropagandát" folytatok, de nekem akkor is a saját személyes tapasztalataim támasztják alá ennek a szükségességét. Nyilván, aki az általam személyesen tapasztaltakra a közösségi médiában annyival tud reagálni, hogy "kamu" - volt ilyen - azzal nem tudok és nem is nagyon szeretnék mit kezdeni. Akik pedig meglovagolják ezt a sokaknál divatos és népszerű vélemény hullámait, azokat nem szeretné minősíteni, de ha valaki úgy kommunikál valótlanságokat, hogy
közben értelmes emberként tudja, hogy nincs igaza és csupán azért teszi mégis, mert ez bizonyos körökben népszerű és ezt például parlamenti mandátumokra akarja váltani, azt különösen károsnak és rosszindulatúnak tartom.
A szomszédos országokban eközben már egyértelműen a mindenkit sújtó korlátozások helyett az oltatlanok érintő szigorításokra helyeződik a hangsúly. Mi lehet a jó irány a járvány megfékezése szempontjából?
Sajnos ezt nem tudom megmondani, mivel azon kevesek közé tartozom az országban, aki nem tartja magát járványügyi szakembernek, én egyszerűen csak ellátom - ha fogalmazhatok kicsit irónikusan - az infektológus villanyszerelőket, epidemiológus magyartanárokat és virológus könyvelőket.
De a maszk viselése és a távolságtartás, nagy rendezvények mellőzése szükségesnek mutatkozik ahhoz, hogy a lehető legkevesebb áldozattal túléljük ezt a rettenetes betegséget, mert ez az: rettenetes betegség. Nem állítom természetesen, hogy mindenkinél az, hiszen sokan vannak, akik egyszerűbb tünetekkel, vagy akár tünetmentesen túl vannak rajta. De akinél "beüt", azoknál rettenetes:
ha nem látnám nap mint nap, talán el sem tudnám képzelni azt a szenvedést, a halálfélelmet, amikor valaki szinte minden izmával megfeszítve próbál levegőhöz jutni (szó szerint), de nem tud.
És természetesen nem kívánom ezt senkinek, hogy ezen átessen, de aki átesett rajta, vagy akár csak látott már ilyet, az nem javasolná jó szívvel egyetlen másik embernek se, hogy ne tartson be olyan egyszerű dolgot, mint hogy tartsuk a szánkon a maszkot, ha belépünk egy zárt helyre.
Hivatalosan is megjelent, hol kell maszkot hordani szombattól
A Magyar Közlönyben megjelentek a Kormányinfón már bejelentett intézkedések részletszabályai. A koronavírus-járvány negyedik hullámának megfékezése érdekében szombattól visszatér az év első felében már megszokott maszkviselés a zárt helyiségekben és az egészségügyi dolgozók számára kötelező a megerősítő harmadik oltás felvétele.
Ez már a negyedik hullám. Érezhetően fásultak az emberek, ami nem is csoda, hiszen lassan két éve ezzel küzdünk.
Sokszor hallom, hogy "nem akarok rettegésben élni, csak élni akarom az életem". Természetesen én sem tartom helyesnek, hogy rettegésben éljünk: de a folyamatos rettegés és az eszetlen felelőtlenség között talán lehetne találni néhány lépcsőfokot. A józan megfontoltság néhány olyan egyáltalán nem terhes intézkedés betartása lenne, amellyel egy ezerszer, milliószor nehezebb, akár halálos helyzetet is elkerülhetünk, nagyon kis áron - és ehhez persze nem kell minden pillanatban rettegni mellé, sőt, egyre kevésbé kellene bárkinek rettegnie.
Sokszor hallani az oltástagadó oldalakon, zárt csoportokban, hogy oltással is könnyedén kórházba lehet kerülni, illetve azt, hogy az oltottak ugyanúgy fertőznek.
Az oltás gyakorlati jelentősége az ellátórendszer szempontjából, hogy oltással tényszerűen jóval kevesebben, illetve jóval kisebb eséllyel kerülnek kórházba, illetve intenzív osztályra a betegek.
Ők pedig nem elsősorban azzal "könnyítenek" a helyzeten, hogy nem adják át másnak a fertőzést, hiszen hallani, hogy az oltott is megfertőződhet és átadhatja a vírust másnak: azzal viszont minden kétséget kizáróan előrébb vagyunk, ha az ellátórendszer amúgy is véges kapacitásait nem foglalja le, aki egyébként viszonylag nagy eséllyel elkerülhette volna a kórházba kerülést.
Halljuk az úgynevezett vírus- meg oltásszkeptikus emberektől (már a megnevezés is erős eufemizmus), hogy "nem is a covid-fertőzésben, halnak meg a legtöbben, hanem az ellátatlan egyéb betegségekben". A pontos statisztikákat persze nem ismerem, de ha így lenne, akkor nem éppen az lenne a lényeg, hogy covid-fertőzéssel jóval kevesebb ember kerüljön kórházba és az így felszabaduló ágyakon az egyéb betegeket láthassuk el?
Varga Zoltán PéterA másik ilyen érv a magas kórházi számokra és elhunyt adatokra, hogy a legtöbb betegnek egy vagy akár több kísérőbetegsége is volt.
Sokszor hallom azt, hogy egy-egy ember nem is a covidba halt bele, hanem sok kísérőbetegsége volt. Ez a legtöbb esetben igaz, de a kísérőbetegségek a legtöbb esetben önmagukban kezelhető és "kordában tartható" állapotok. Másfelől ki az, aki ma Magyarországon nem rendelkezik kísérőbetegségekkel? A legegészségesebben élő emberek java részének is lehetnek kisebb-nagyobb kísérőbetegségei. Ha ezeket is figyelembe veszem, akkor például rákban sem hunyna el senki Magyarországon, hiszen jó eséllyel egy tumoros megbetegedésben elhunyt személynek is több kísérőbetegsége lehet, a hozzátartozó mégis azt mondja: "a szerettem sajnos rákban halt meg".
A kísérőbetegségekbe tehát többségükbe nem halnánk bele, de van köztük olyan, ami kifejezetten növeli a covidos halál esélyét - ilyen tipikusan az elhízás és a cukorbetegség például.
Tényleg nem boncolják a halottakat?
Ideje lenne leszámolni a covid és az ellátás körül terjengő és a járványt tagadó, vagy kétségbe vonó személyek által terjesztett tényszerű valótlanságokkal, melyre a jóindulatú, de a témához nem értő és jogosan aggódó emberek teljesen érthetően fogékonyak. Ilyen például az a nettó valótlanság, hogy a covidban nem boncolnak halottakat, hanem mindenkire automatikusan "ráírják", hogy covidban halt meg. A "tagadók" által hangoztatott állítás első fele tényszerűen nem igaz, valótlanság: természetesen boncolnak halottakat, covidosokat is, én magam személyesen voltam bent az elmúlt két-három hétben több boncoláson, köztük olyanon is, ahol a covid gyanúja felmerült és vettünk is mintát a tüdőből ennek igazolására, vagy kizárására.
Tavaly volt egy nagyon rövid időszak - néhány hét talán - tudtommal, amíg nem boncoltak, mert nem tudták, hogy a covid milyen hatással van a boncolást végzőkre, de amint ezek a kérdések tisztázódtak, természetesen újra végeznek ilyen tevékenységet a szakemberek.
Az ilyen és hasonló valótlanságok körüli helyzet tisztázása segíthet reálisan látni a járványt és annak veszélyeit.
