Szeptember 30-án járt le a határidő, ameddig az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH) el kellett bírálnia az új paksi atomerőmű dokumentációját, az építés engedélykérelmét. A határidőt a HVG cikke szerint egyszer már meghosszabbították három hónappal, de további hosszabbításra már nem volt lehetőség.
A hatóság a kérelmet elutasíthatta, elfogadhatta, vagy a bővítésért felelős Paks II. Zrt.-t hiánypótlásra szólíthatta fel, ha elégtelennek találta a dokumentációt. A hivatal az utóbbi megoldást választotta.
A benyújtott dokumentáció több tekintetben rendkívül alapos, ugyanakkor azért, hogy a hatóság meg tudjon győződni valamennyi követelmény maradéktalan teljesüléséről, néhány területen további értékelésre, elemzésre van szükség, figyelembe véve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a létesítési engedélyezési eljárással párhuzamosan lefolytatott missziójából származó ajánlásokat.
Ennek érdekében az Országos Atomenergia Hivatal az engedélyezési eljárásban további hiánypótlást rendel el
– írja közleményében az OAH.
Fotó: MTI
A lap szerint a kivitelező orosz Roszatom tervei alapból nem feleltek meg az uniós előírásoknak, azokat át kellett dolgozni, és még az átdolgozás után is kétséges volt, kiállják egy uniós tagország hatósági ellenőrzését. A csúszásért a kormány az uniós vizsgálatok elhúzódását tette felelőssé, ami csak részben igaz:
a beruházás 2016-ban megkapta a brüsszeli engedélyt, a főkivitelező Roszatom azonban csak 2020 közepén tudta átadni az új erőmű 283 ezer oldalas engedélykérelmi dokumentációját.
Az eredeti tervek szerint az új blokkoknak 2026-ban már termelniük kellett volna.
A régi blokkok működési engedélye ugyanakkor 2030-ban lejár, így most az MVM Magyar Villamos Művek vezetői már arról beszélnek, hogy az üzemelő blokkok élettartamának meghosszabbítása legalább olyan fontos, mint az új erőmű megépítése.
A lap szerint mivel csúszik az új blokkok építése, 2026 helyett majd csak 2031-től kell törleszteni a 10 milliárd eurós orosz hitelt - merthogy egy gigakölcsönből készül az energetikai fejlesztés.
