Viszonylag kevés ideig voltak itt, mégis nagy anyagi kárt okoztak Győrnek a román hadsereg megszálló katonái 1919-ben – derül ki Perger Gyula írásából, ami a szeptemberi Rubiconban jelent meg. 1919 augusztusában, a Tanácsköztársaság bukása után épp kezdett magához térni a város, visszajöttek a régi tisztviselők, mikor augusztus 18-19-én megérkezett Szentivánra a román hadsereg, majd megszállta a várost.
Az együttélés eleinte teljesen békés volt, és korlátozások leginkább a katonatiszteket érték,
de hamar kiderült, hogy a románokat leginkább az érdekli, hogy mi az, ami Győr iparából mozdítható. A tanulmány szerint az utolsó éjszakájukon, október elején pedig az elszállásolásukhoz használt nem csak a laktanyák és szállodák berendezését verték szét, de több győri polgárt megvertek és kiraboltak, illetve több győri asszonyt megerőszakoltak.
Az utolsó éjszaka vandálkodása azonban – bár a kár annyira tetemes volt, hogy a laktanya rendbetételére a város hitelt vett fel – összességében nyomába sem érhetett az eltelt hetek rablásainak. A Győri Ágyugyár volt a Közép-Európa egyik legmodernebb ágyugyára – ezt az állam a német Krupp-konszern és a pilseni Skoda Művek közreműködésével létesítette.
Az egyik jelentés szerint a románok 1600 vagont indítottak útnak ittlétük alatt, és ebből közel ezerben az Ágyugyár gépeit és eszközeit indították útnak Bukarest felé. De vittek autót, repülőt, ágyút és félig kész vasúti kocsit is.
Később derült ki, hogy az összes magyar üzem közül arányaiban ez a győri gyár szenvedte el a legtöbb kárt.
A cég soha többé nem heverte ezt ki, míg 1917-ben ötezer főt alkalmaztak, addig 1919 végén már csak 228-at. Az Ágyugyár mellett még a vagongyárat érték súlyosabb veszteségek. A magyar gyáripart érő összes veszteség mintegy felét a budapesti üzemek vesztesége adta, de mintegy harmadát a győri üzemekből elrabolt javak tették ki.
A román megszállás és az Ágyugyár elrablásának teljes története Perger Gyula tanulmányában, a Rubicon szeptemberi számában olvasható!
