A koronavírus-járvány miatt tavaly csak jóval korlátozottan és később megszervezett fesztivál idén "teljes kapacitással" rajtol újra, a fesztivál szervezőinek reményei szerint pedig napi több tízezer látogatóval.
Amiért érdemes küzdeni: Visszatér a Művészetek Völgye, nem is akárhogyan
Tavaly hazai fesztiválszezon egyik legértékesebb darabja, a Művészetek Völgye is elmaradt a járványhelyzet miatt, és bár ősszel sikerült a programok egy részét pótolni Völgyhétvégék néven, mindenki abban reményekedett, hogy 2021-ben végre megünnepelhetjük az összművészeti fesztivál harmincéves jubileumát is. Kezdjük a legjobb hírrel: Jelen állás szerint július 23. és augusztus 1.
Születés, túlnövés, zsiroskenyér és újjászületés
"Egy feladatom volt annak idején, kitalálni ezt az eseményt, rátalálni Kapolcsra" - kezdett bele Márta István, a fesztivál életre hívója, alapítója, lelke az Művészetek Völgye megnyitó sajtótájékoztatóján.
"1983-ban, feleségemmel teljesen véletlenül itt jártunk Kapolcson, veszünk egy romos házat, és minden itt kezdődik el - mondta Márta, aki felidézte a Völgy több mint 30 éves történetét is.
Úttörő szerep volt, amit sokan, sokszor szerettek voltan másolni. Mindig azt mondtam, ezt csak a helybeliekkel, a helyi tájra, a helyi emlékekkel, történelemmel lehet megcsinálni - mondta a zeneszerző.
"Voltunk liberális, voltunk soviniszta, voltunk populista és hót lila értelmiségi fesztivál, volt, hogy 40 fokban tíz napig, volt, hogy esőben és majdnem hóesésben dolgoztunk. Nem marketingfesztivál voltunk, hanem csapatmunka, ahol a közönség hozta létre a kapolcsozás igét" - mondta Márta az elmúlt évtizedekről.
"Voltak nálunk köztársasági elnökök, miniszterek, miniszterelnökök, államtitkárok és osztályvezetők, de tartottuk magunkat ahhoz az alapelvhez, hogy porondot és mikrofont nagyon kevesen, de leginkább senki nem kapott."
Emlékeztetett, hogy mennyi idő kellett ahhoz, hogy kialakuljon a fesztivál mai képe, a hossza, a menete. Hogyan született meg 1996-ban maga a Művészetek Völgye név, hogyan bővült 5 falussá a fesztivál, hogyan vált felkapottá és hogyan hízott 2007-re több százezres gigafesztivállá a Völgy.
"Túlnőtte magát a fesztivál" - emlékezett vissza erre a korszakra Márta. "Alig tudtuk kezelni a tömeget, a közlekedést, a parkolást, mégis hihetetlen élmény volt.".
Hogy a csúcs után érkezzen a feketeleves, 2008, amikor Bűvészetek Völgye címen csak Kapolcson tudtak megszervezni egy kisebb fesztivált. A gond - mi más - a pénz volt, hiszen az akkori gazdasági helyzetben nagyon nehéz volt támogatókat szerezni.
"Ez volt a zsíroskenyeres fesztivál, hiszen az akkori fellépők szerződésébe beleírtuk, hogy hány zsíros kenyérért vállalják a fellépését" - emlékezett Márta.
A 2009-es "összeomlást" követően a 2010-es újraindulást sorsdöntőnek nevezte a fesztiválszervező, külön kiemelve Szőcs Géza, akkori kulturális államtitkár szerepét, aki anyagilag is támogatta a Völgyet - zárta emlékezését Márta István.
A kisebb és 2014-ben átszervezett fesztivált a tavalyi év után ismét teljes hosszában, vagyis tíz napon tartják meg.
"Ami miatt Kapolcs megismételhetetlen, az a három település lakóinak hozzáállása, az ő segítségük nélkül elképzelhetetlen lenne ez a fesztivál"
- mondta.
Oszkó-Jakab Natália, a fesztivál általános igazgatója szerint jó eséllyel tudják meghaladni a napi 20-30 ezer napi látogatószámot, aki emlékeztetett: szinte az egyetlen teljes egészében megtartott fesztivál idén nyáron.
"Az, hogy egy fesztivál milyen erőközpont tud lenni, milyen gravitációval tud rendelkezni a vállalkozások és közösségek számára, az éppen a Márta István által ismertetett történet szépen illusztrálja" - mondta Navracsics Tibor kormánybiztos.
A fideszes politikus hozzátette: arra teszünk kísérletet, hogy az Európa Kulturális fővárosa címet felhasználva, hogy megerősítsük a meglévőt, egyben új közösséget is építsünk a Balaton régióval együtt.
A kormánybiztos szerint a Művészetek Völgye a legjobb példa arra, hogy még létezik az a régi identitás, közösség, ami bár az utóbbi évtizedekben háttérbe szorult, most mégis meg lehet erősíteni.
"A kultúra nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a kultúra képes munkahelyeket teremteni, családokat, vállalkozásokat tart el, a régiónak arcélt és identitást ad"
- mondta Navracsics Tibor.
