Tudtad, hogy a szombathelyi Nagyszálló helyére eredetileg színházat akartak építeni?

Farkas Bazsi 2021-07-22 14:54:00
Ebben a szállóban működött a város első postája.

Balló László szombathelyi író, költő és művészettörténész írt a szombathelyi Nagyszállóról.

Szombathely városának 1904. évi térképén a Király utca közepén, a meglehetősen sután elhelyezkedő kis térség területére még a „TERVEZETT SZÍNHÁZ HELYE” felirat került. Volt ugyan színháza ez idő tájt a városnak, a Hauszmann Alajos tervezte épületben, amelyben a városháza rendeltetéssel osztozott első igényes, ám szűkös színházunk. Azonban a színháztechnikai részekben jelentős épületgépészeti problémák sora lépett fel, amelyek egy idő után kezelhetetlenné váltak, és így a város bezárni kényszerült a színházat.

Fotó: Balló László

A lakosság elégedetlenségének nyomására nagyvonalú terv született, amely hosszabb távon a városnak e jeles pontján helyezte el a létesítendő egészen új színházat. A várakozásnak e feszült éveibe robbant be 1911-ben Kovács Jakab egy modern, minden értelemben korszerű és a kor szellemében tervezett hatalmas szálloda építésének nagyívű tervével. „Kovács bácsi” (1895-ig Kohl Lebl Jakab) ekkor már jelentős személyisége volt a város vendéglátásának: a kiváló, ám szerény, de határozott vállalkozó kitüntető tiszteletnek örvendett szakmai körökben, és nagy várakozással tekintettek tervezett beruházása elé. A terv korszakos volt, mondhatni, mint Szily püspök terve, az ötezer férőhelyes székesegyház megépítése a 2300 lelket számláló városka számára. A Hotel Kovács nyolcvan méteres, szabadon álló épülete 115 korszerű szobával készült várni a városunk iránt érdeklődőket...Helyszínnek a színház számára fenntartott területet szemelte ki Kovács Jakab. Azonban sok ellenlábas lépett színre, akik különféle  szempontok túlhangsúlyozásával helytelenítették ezt az építkezést. Aránytalanul nagynak, és környezetére minden vonatkozásban megterhelőnek értékelték ennek az épülettömbnek a megjelenését az utcaképben, a városképben….Ma már tudjuk, hogy a Vida Artúr tervezte épület valójában ennél is sokkal többé vált, igazi közéleti és kulturális központtá, és e szerepét az 1970-es évekig tartani tudta. Maga az épület pedig Szombathely jelképévé vált, városképi jelentősége lényegében messze felülmúlja a korszak többi építészeti teljesítményének akár vizuális, akár városépítési súlyát. Csak Szily János építkezései előzik meg rangban és megjelenésben ezt az épületet: a püspöki palota és a székesegyház, amelyek európai ismertséget és tekintélyt vívtak ki maguknak az építészet és az alkalmazott művészetek műtörténetében. 

A tervnek hamar híre ment, és a támadók harsány aktivizálódása elnyomni tetszett a lelkesen támogatók hangját. A Nagyszálloda épülete elleni érvek sokoldalúan igyekeztek gáncsolni a tervezett építkezést. Ezek az ellenérvek két esztendővel késleltették a munka megkezdését, de azután, a világháborús helyzettel is dacolva már 1915-ben a kávéház, majd a szállodai rész beindításával lényegében megnyílt a város legújabb büszkesége.

A kolosszális tömb megálmodója Vida Artúr (1880-1934) budapesti építész, a magyar szecesszió kimagasló, sajátos egyénisége. Mindössze harmincegy éves, amikor terveit leteszi Kovács Jakab íróasztalára. Életrajzáról és pályájáról keveset tudunk, és ez titokzatossá teszi szombathelyi Chef-d'oeuvre-ének, fő művének történetét. Szombathelyi szállodájával Vida előkelő helyet foglal el a századelő egyedi hangvételű, modern magyar építőművészetében. Tervezésének gondosságáról sokat mond a számtalan funkció összehangolt alaprajzi kapcsolódása, együttélése az épület üzemeltetése közben, amint ezt a következőkben röviden ismertetem.

Vida Artúr termetes tömbje egyedülálló szállodaépítészetünkben, mind megjelenését, mind esztétikai értékét, mind stílusának rangját és ízlésességét tekintve. Hazai szállodaépítészetünket átgondolva az 1910-ben épült budapesti Palace szálló (ma Novotel Hotel) érdemel összehasonlítást vele. Ha nagyon röviden akarunk szólni, elég kiemelnünk, hogy a fővárosi példa építészetileg nem tud elszakadni Budapest korabeli bérházainak archetípusától, így jelensége jellegtelenül beleolvad egy unásig ismételgetett architektonikus sablon tömeges megjelenésébe. Ezzel szemben Vida Artúr szállodapalotája a környező, részben szecessziós, részben eklektikus épületekkel olyan harmóniát tart, amely kiküszöböli a stílusok ütközésével járó vizuális feszültséget. Vida dekorációjának szerénysége egyensúlyt tart a város e kiemelkedő jelentőségű pontjának összképében.

Maga az épület mozgalmas horizontális tagolású: az alsó traktus a főhomlokzaton határozottan elkülönül, a rendeltetés látványosan, hangsúlyozottan jelenik meg a homlokzaton. Az ide tekintő nagy étterem belső oldalát félemelet tagolja, amelyen a tervező kellemes galériát nyit a nagyterem légterére. A főhomlokzaton három teljesen egyenrangú emelet található kilenc reprezentatív lakosztály elhelyezésére. Végül egy hangsúlyosan megemelt tetőszerkezet következik, amely jelentősen megnöveli az épület amúgy is kiugró magasságú tömbjét. Ez a vizuálisan már-már agresszív megjelenés ütközik a környező házak magasságával, de nyilvánvalóan más szempont hozta létre: a Széll Kálmán utcát köszönti, és az onnan érkezőket gyönyörködteti, már egy kilométeres távolságban felhívja magára a figyelmet. Nagy hiba, hogy a város szépen kiépített sugárútjának gépkocsiforgalma nem befele jön, hanem kifelé halad, így az autókban ülők nem élvezhetik a látványt, amit Vida Artúr nekik kínál. (Ugyanez a helyzet a párhuzamos, szintén egyirányúsított Szelestey László utcával és a túlsó végén elhelyezett pompás vasútállomás épülettel. Ez a tény a korábbi gondos várostervezés kiemelkedő két megoldása felelőtlen elvetésének súlyos következménye).

A tömegformálásában figyelemfelkeltő épület vakolati dekorációjában nem harsány: jellegzetes virág ornamentikáját következetesen, de nem hivalkodóan jeleníti meg a hatalmas felületeken a gondos tervezés. A főhomlokzat oromzatát tekintélyes hármas tagolású manzárd jellegű tetőépítmény uralja, hat tetőtéri ablakkal. Még az ajtók és ablakok megformálását is a visszafogott, de határozott stílusképviselés szándéka alakította. A főhomlokzat bőbeszédűen mondja el a szemlélődőnek a tervezés minden nagyvonalúságát és eleganciáját.

Lenyűgöző az a szellemes és minden szempontot praktikummá építő igyekezet, amellyel megalkotta a tervező ezt a hatalmas építményt. A szabadon álló szálloda egyetlen tömböt alkot Szombathely belvárosának szívében: az új víztoronytól a kámoni arborétumig húzott észak-déli tengely közepén, és az innen keletre induló szombathelyi elíziumi mezők (a párizsi Champs Elysées ezt jelenti), a budapesti Andrássy út mintájára jó érzékkel arányított és szerkesztett Széll Kálmán utca találkozásában helyezték el. A kiegyezés utáni helyi fellendülésünk harmadik évtizedében emelt épület mind a négy oldalán rendelkezik bejárattal, a vendégeket minden irányból fogadta, és mi, helybeliek tudtuk pontosan, mikor honnan lépjünk be. Az alaprajzi elrendezés zseniális, és minden részletre kiterjedően a hasznosság gondolatának vezérfonalára fűzött rendeltetés-sor ötletes elhelyezése, egymáshoz kapcsolása jellemzi. Számunkra főbejáratként a déli oldalhomlokzat szerény ajtaja volt a legfontosabb. Itt belépve mindjárt a pincérek szívélyes sürgés-forgása fogadta a vendégeket. (Terjedelmi okokból most nem méltatom Bogáth Csimbi bácsi, avagy Koós úr érdemeit, akik számunkra akkor megtestesítették a vendég kiszolgálásának csúcsát, fogalommá, élő klasszikussá tette munkájuk stílusa és tartalma őket.) E pontról elérhető balra az épület délnyugati részén elhelyezett eszpresszó és éjszakai bár, szemben az északi oldal kis étterme (amely méreteiben a város többi szórakozóhelyének nagytermével vetekedett), az ide vezető folyosó mentén a konyhamű volt elérhető, nyugati irányban pedig a recepció csarnoka, ahonnan kiléphettünk a nyugati homlokzatra helyezett szállóvendég bejáraton. Végül jobbra fordulva az étterem oszlopos nagy csarnoka nyílt, amelyben a városlakók időnként betértek családi ebédre, este pedig a vendéglátás hagyományos, zenés programjai zajlottak itt. A kis térről kocsibehajtós megoldással várták a vendégeket, és e bejárat előtt már az 1910-es években gondoltak gépkocsik parkoltatására! A szállóvendég bejáratról elegáns lépcső vezet a nyugati oldal teljes homlokzatát ügyesen kitöltő emeleti helyiséghez, a télikerthez, amely lényegében a szálló harmadik nagyterme volt. A negyedik oldal a keletre néző főhomlokzat, előtte kerthelyiséggel: a járókelő azonnal helyet foglalhatott a hangulatos sörkertben, de beléphetett innen közvetlenül az étterembe is, ha étkezni jött, nem csak iddogálni. Az étterem csak eszmeileg a legnagyobb terme a szállónak, valójában a három nagyterem közül inkább rendeltetésével mint méretével emelkedik ki. A széles, ám viszonylag keskeny étterem nyugati falán mezzanin emelet (félemelet)  nyílt, karzattal, mögötte kisebb játéktermek sora húzódott, a sakkozók és kártyázók birodalma. Nem volt olyan zuga az épületnek, amely ne valamely szórakozásunkat igyekezte volna szolgálni, és ne a gondos tervezés diadalát hirdette volna.

A mai Mártírok tere a belváros két szervesen elkülönülő színvonalú építészeti univerzumának mezsgyéjén található. Tőle keletre a 19-20. század fordulóján nagy lendülettel felépített egészen új belváros legszebb, legkiemeltebb része helyezkedik el: az impozáns indítású sugárút, amelyet a Batthyány palota és a MÁV igazgatóság irodaházának szép, szimmetrikus tömegalakítású, valaha egymáshoz igazított párosa indít, majd néhány lakóház után a Deák liget valóban elíziumi képe tárul(t) fel jobbra a város akkor új, büszke múzeumával, balra pedig a legszebb magánpalotákkal, környezetükben dús lombok alá telepített kerthelyiségekkel…A Nagyszálló oldalain is egészen új, tornyos sarokházakat emeltek: Hajós Alfréd szecessziós banképülete és az eklektikus dekorációjú Techet-bérpalota között emelkedik a Hotel Kovács Nagyszálloda, amely sikerrel alkot harmonikus hármas velük.

A Mártírok tere nyugati oldalán viszont szegénynegyedi házsorok vittek a nagyon vegyes építészetű Kőszegi utcához, amelyben a mai napig kísért ennek szelleme néhány értelmetlenül lebontott, és még értelmetlenebbül újjá- és egészen mássá épített földszintes házsor képében, amely rálátást biztosít a premontrei rend szépséges gimnáziumának...hátsójára. Az elegáns télikert ide tekintett, illetve az épületből távozó, úgyszintén elegáns szállóvendég e képpel vett búcsút Szombathely kedves városától...Két szociológiailag ellentétes lakókörnyezet ilyen éles határára helyezték Kovács Jakab pompás hotelpalotáját, talán annak reményével, hogy a társadalmi fejlődés fel fogja számolni a szegénységet, és be fogja kebelezni annak szociológiai értékű építészeti maradványai. A szegénység azóta kijjebb költözött innen, valóban...

 A szálloda mindenben az élvonalat jelentette a város kiszolgálásában, és sokszor meglepő rendeltetéseknek is helyet biztosított. Így a kezdetekben egy részében sokáig a város első számú postahivatala is itt működött, de helyet biztosított az épület köz- és kölcsönkönyvtárnak is, a vendégeket kiszolgáló fodrászat és manikűr szalon pedig egyszersmind a legkedveltebb ilyen szolgáltatásokat nyújtotta az egész városban. A földszint különféle méretű és hangulatú termei és különtermei, valamint a télikert színes kulturális rendezvények színterei voltak folyamatosan, olyannyira, hogy túlzás nélkül állítható: fénykorában a Kovács volt Szombathely igazi kultúrpalotája...

 

A hatalmas épület alig másfél esztendő alatt került tető alá, az építkezés 1914 áprilisától a következő esztendő szeptemberéig tartott. Az egyes épületrészeket folyamatosan üzemelték be, utolsóként a nagytermet, 1916 áprilisában, ám ez 1923-ig, az új Főposta megépültéig postahivatalként működött, a Tanácsköztársaság idején proletár étkezde volt, az emeletek pedig Szovjetház néven politikusok elszállásolását biztosították. 1920-ban katonai parancsnokság vette birtokba az épületet, amely alól csak a következő év márciusában szabadult fel.

Az 1920-as években Kovácsék sorra bővítették szolgáltatásaik kínálatát (1920: intim kabaré, 1921: kamara színpad, kölcsönkönyvtár és könyvesbolt, fodrászat és manikűr szalon, 1925: cukrászat, és így tovább).

Mindezek ellenére a Nagyszálloda üzemeltetése veszteséges volt, és így 1941-ben kikerült a családi vállalkozás kereteiből, és Szombathelyi Nagyszálló néven működött tovább.

Az 1940-es évek második felében az épületet államosították, és a Sabaria Nagyszálló nevet kapta. 1977-ben a szálló a Hungarhotels tulajdonába került, majd bezárták, felújították, és 1985-ben nyitották meg ismét, Savaria Nagyszálló néven.

A rendszerváltást követően, 1998-ban az IGN Zrt tulajdonába került az épület, a szálloda felújítását ígérték, de nem nyúltak hozzá, majd 2005-ben be is zárták. Az IGN Zrt 2012-ben felszámolás alá került. Az épületet eladásra kínálták, de érékesítésre csak ez év, 2020 októberében került sor. Volt ugyan egy zavaros vásárlási kísérlet a Krosnow Property Kft nevű cég részéről: a vásárlási szándéknak beállított fellépés mögött nyilvánvaló spekuláció és áttekinthetetlen szándék húzódott, amely esetleg a város polgármesterének erkölcsi lejáratását célozta, aki korábban ígéretet tett Szombathely választópolgárainak a jelentős épület megvásárlására és megmentésére, ám a konkurens irreális összegű ajánlata ezt lehetetlenné tette. (Vajon miért kell egy „r” betűvel írnunk, amikor a kurrens szó, helyesen, latin eredetéből kiindulva két „r” betűvel írandó?)

A város vezetése kénytelen volt meghátrálni, majd a polgármester a közgyűlés döntése alapján feljelentette a kalandor céget gazdasági csalás bűntettének keresetével. A rendőrség nem állapított meg bűncselekményt...

Az elmúlt év októberében az anyagiakban rendezetlen cég, a Krosnow Property Kft mégis megvásárolta Kovács bácsi hotelpalotáját, és ezzel pont kerülhetne a rémtörténet végére, ha az új tulajdonos anyagiakban rendezett, és olyan erős volna, hogy az időközben már-már romossá vált hatalmas épület megmentését fellépésükkel biztosítottnak tekinthetnénk...

A Hotel Kovács Nagyszálloda zavaros és lehangoló története a genius loci áldozatának is tekinthető. A kiegyezést követő fellendülés vidéki zászlóshajója, Szombathely példátlan városfejlesztésben fejezte ki a megyeszékhely nagyvárossá érését. Ennek ékköve volt a Széll Kálmán utca induló szakasza, és maga a Király utca, csupa harsány palotával, bérházzal, a megyei kaszinóval, a MÁV igazgatósági palotájával. Mára a Király utca keleti oldalának házsorából egyetlen épület se maradt fenn eredeti állapotában! A hajdan pompás paloták egy részét átépítették (a Palace szálló esetében meg sem várva, hogy az 1945-ös bombázás porrá zúzza…), az épületek legtöbbjét egyszerűen megfosztották eredeti vakolati ornamenseitől, és jellegtelen, csupasz házakká alacsonyították, de akad olyan épület is, amelyet a felismerhetetlenségig átépítettek, ennek eredményéül például a Gentry Casino épületből, a belváros legszebb palotájából az egész város legcsúnyább házát alkották meg…a ragyogó házak többségét pedig egyszerűen lebontották...

Ilyen körülmények között a hajdan büszke Hotel Kovács Nagyszálloda sorsa, bármilyen pecsét is kerüljön végül krónikájának aljára, a bravúros túlélés, avagy a nagyszerű (???) halál emlékműve lesz… Magamfajta öregurak remegő kézzel fogva a pórázt erre sétáltatják majd kedves ebüket a Kovács bácsi park szikrázó térkövén, és nosztalgiával gondolnak majd vissza az őserdő jellegű buja növényzetre, amely 2020-ban a szálloda szecessziós kővázáinak töredékeit rejtette, amiről mindig az azóta szintén elbontott Savaria moziban gyermekkorukban látott Riói kaland című film egzotikus, ősi kultúra kincseit rejtő dzsungele jutott eszükbe...Ezek az elvadult bokrok váltották fel a szálló volt sörkertjének árnyat adó fáit...Az öreguraknak attól az egytől nem kell félniük, hogy az illedelmes eb odapiszkít,...mert egészen biztos, hogy a kis téren egyetlen szál fűnek se marad hely, ahol az eb olykor emelheti lábát, avagy lágyan magába roskadhat…

...és a kedves öreg kutyasétáltatók majd azon morfondíroznak fájó szívvel, hogy vajon tudni fogja-e  valaki még pár évtized múlva, ki is lehetett az a Kovács bácsi…

Szólj hozzá!

Nyakkitekeréssel fenyegette a kalauzt a szombathelyi vonaton egy férfi

Annak ellenére szállított kerékpárt, hogy azon a járaton a kerékpár szállítása tilos volt.

2027-től új villanyvonatok járnak Szombathely és Budapest között

Az óránkénti 160 kilométeres sebességre képes ötrészes járművek hossza 106,2 méter, az ülőhelyek száma a nyári és téli üléselrendezéstől függően rugalmasan változtatható.

Zöld Bajnok díjat nyert Szombathely

Szombathely minden várakozást felülmúlt.

Győrszentivánon két rákkeltő anyag tekintetében veszélyeztetettség áll fenn

Elkészült a civil légszennyezettség-mérés szakmai értékelése.

Homlok ne hazudj! Erzsi takarodj!

Felirat jelent meg a Haladás Sportkomplexum oldalán.

Magyar Péter: Nem úszhatja meg a maffiaállam feje, Orbán Viktor

Több ezer fő vett részt Magyar Péter budapesti tüntetésén.

Átépítik a szombathelyi Sportliget rendre víz alá kerülő sétányát

A tervezésnél a dozmati víztározó kapacitásában bíztak.

Dézsi: Borkai egy tátongó seb Győr lelkén és testén

Mesterséges intelligenciával szerkesztett videók léteznek csak Dézsi szerint, olyan nem, amivel zsarolni lehetne.

A szombathelyi börtönbe akart drogot csempészni a győri férfi

Mobiltelefonok és adathordozók is voltak a csomagban.

„Magukat kihuzatták” – közzétette a hangfelvételt Magyar Péter

Varga Judit volt igazságügyi miniszter beszél a felvételen arról, hogy fideszes politikusok kihúzatták a nevüket a Völner-Schadl-ügy irataiból.

Zebrán gázolt a szentgotthárdi nő

A balesetben a sértett nyolc napon túl gyógyuló súlyos sérülést szenvedett.

Kuznyecov: minden győri álma a feljutás

A második helyen álló győriek hátránya hét pont a listavezető Nyíregyháza mögött, utánuk azonban nagyon szoros a mezőny.

LMP: nem halogatható a béremelés a felsőoktatásban!

Kanász-Nagy Máté értékelése szerint a kormány "magára hagyta" a felsőoktatásban dolgozó oktatókat és kutatókat.