A kormány „a Gazdaság-újraindítási Akcióterv keretében a kistelepülési üzletek támogatásáról” szóló februári rendeletét módosította annak érdekében, hogy a bezárt vagy az adott helyen addig nem is létezett postahivatal szerepét minél több helyen az üzletek vegyék át - írja a HVG. A lap szerint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Bujon és Nyírkarászon például a posta máris beköltözött a helyi Coop-üzletbe, ahol külön postapultokat alakítottak ki.
A kisboltok mellett pedig 19 településen az éppen átalakulás alatt lévő Takarékbank fiókjaiban szolgálják ki a postai ügyfeleket.
A boltokra vonatkozó alapszabály szerint egy évig két alkalmazott munkáltatói közterhét vállalja át az állam, utána egy főét. A cikk szerint viszont ha az üzemeltetők bevállalják az összevonást, akkor ezt duplázzák meg azoknak, akik a postáskodást is vállalják. Az ehhez szükséges eszközbeszerzés egészét állja a költségvetés, nem csak 75%-át, mint általában. Mindez pedig a már benyújtott, de még el nem bírált kérelmekre is érvényes.
Júliustól minden Kínából rendelt apróság miatt többszáz, vagy akár többezer forintot kell kiperkálnunk a Magyar Postának, vagy nem kapjuk meg őket
Visszafoghatja eleinte a vásárlási kedvet, hogy július 1-től áfát kell fizetni azon 150 euró alatti küldemények után is, amelyek az Európai Unión kívülről érkeznek. No, és persze hiába nem vámkötelesek a csomagkák, a vámkezelési díjat szintén elkéri a Magyar Posta, addig pedig ki sem szállítják a megrendelt telefontokot, kulcskarikát vagy vicces pólót.
A kormány idén 45 milliárd forintot ad a kisboltok működésére, fejlesztésére. A kistelepüléseken ugyanis egyre kevesebb a kisbolt, mert nem éri meg üzemeltetni őket, így egyre több falusinak válik nehézkessé a bevásárlás.