Ez egy vélemény cikk, ha vitatkoznál a leírtakkal, akkor írj nekünk bátran mailt!
Budapesti barátaim jöttek Szombathelyre a minap és viszonylag rövid időn belül előkerült a szokásos kérdés, hogy mit és hol együnk.
Tényleg nem akarok senkit megbántani de a belváros elérhető közelségében fellelhető és vállalható éttermeket egy kezemen meg tudom számolni.
Menjünk a Palaceba! - javasoltam. Van indiai az mégsem annyira szokványos, meg trendi konyhát csinálnak, az újdonságra és a különlegesre vágyók is tudnak majd választani az étlapról.
Megérkeztünk, leültünk, meglepődtem. Az általam korábban ismert étlap fúziós tányérokkal bővült. Na jó, kezdett megjönni a kedvem, jöhet valami új, amit eddig még nem kóstoltam.
Aztán röviddel azután, hogy mindenki választott az étlapról, a konyha beköszönt. Kapros lazac tatárral kezdődött ízlelőbimbóim megvesztegetése.
De ennél a pontnál álljunk is meg egy szóra.
Előétel előtti előétel, amit a vendégnek rendelés nélkül szolgálnak fel? Igen!
Na jó, tudom most sok étterembe gyakran járó olvasó csak legyint, hogy mi ebben a kunszt. És valóban, Budapesten egy bizonyos színvonalhoz ez hozzátartozik. Szombathelyen azonban eddig egyenesen ritkaságszámba ment, hogy a konyha, a főszakács egy üdvözlő falattal köszönti a vendéget. Szép gesztus.
A hasonló figyelmességet pedig a búcsúzáskor is megkaptuk, a konyha elköszönt tőlünk egy desszer falattal.
De honnan ez a mentalitás? Mi az inspiráció és főleg, mi a cél? Ezekre a kérdésekre próbáltam meg választ kapni, amikor másnap visszamentem beszélgetni a hely üzemeltetőjével, Galambos Balázzsal és a cheffel, Kósa Gergővel.
És milyen jól tettem, hogy másnap visszamentem. Gergőnek elképesztő életútja van. Szabolcsból származik, az iskola elvégzése után innen ment Nyugat-Európába. Dolgozott Svájcban, Dublinban, francia chéffel, egy, és két Michelin csillagos éttermekben. Aztán jött a covid, visszaköltözött Magyarországra, a szerelem Szombathelyre húzta.
Egyetlen lépés választotta el, hogy az évek alatt magára szedett tudást veszni hagyja és gyári munkásként tartsa el a családját, amikor szembetalálkozott a Palace-szal. Egyszerűen megtetszett neki a hely, és szerencsét próbált, elküldte az önéletrajzát az éttermet üzemeltető cégnek.
Néhány hónapja aztán teljesen új alapokra helyezte az étterem konyháját. Ennek egyik eleme az, hogy nem csak a pincérek, a vendéggel közvetlenül találkozó személyzet köszön be és el, hanem a konyha is.
Fine bisztró - ez a műfaj, amit a chef meghatározott.
Próbálja vegyíteni az étel újragondolásokat a francia konyhával. És milyen jól teszi. Beszélgetésünk után megmutatta mi lesz a következő étlap egyik fogása: borjú rekeszizom párolt zöldségekkel.
Desszertként pedig szintén kóstolhattam egy újdonságot: melasz pite joghurt fagyival, díszítésként menta levelekkel.
Engem megvesztegettek!