Horror. Feléledt az elmúlt években a horror- illetve a weird irodalom Magyarországon, ennek nyomán pedig most már magyar szerzők novellái is saját antológiát kapnak az egyik nagyobb, fantasztikummal foglalkozó kiadónál. Beszélő halottak és varázsköpenyes szörnyek, nemlélegzők és víztudatok, embergólya és fanyűvő: tizenöt különös és hátborzongató novella magyar szerzőktől, akik bebizonyítják, hogy a hazai irodalom kevésbé járt ösvényeit is érdemes felfedezni. A magyar horror és weird környékéről ismerős nevek mellett a hazai fantasy olyan jeles alkotói is megjelennek a kötetben, mint Kleinheincz Csilla és Moskát Anita, és olvashatunk novellát a magyar bizarro koronázatlan királyától, Komor Zoltántól is.
A nyári Könyvhét őszre tolódik, de legalább annyi izgalmas könyv jelenik meg a hónapban, mintha csak Könyvhét lenne!
Baráth Katalin: Afázia (Agave Könyvek)
Sci-fi. A távoli jövőben járunk, amikor a Föld már lakhatatlan, a világhatalmak azonban számos háborút és katasztrófát követően sem változtak. Két birodalom uralja a Naprendszert: a pénz vezérelte Demokrácia és az önkényuralmi Háló Birodalom. Az ember sokat változott: bár a faj továbbra is előszeretettel harcol és hódít, a populációjának zöme elvesztette kapcsolatát a beszéddel és a nyelvvel, a kommunikáció vizuális módon történik.
Él azonban egy nép a két birodalom közt félúton, egy mesterséges bolygón, ami továbbra sem felejtette el a nyelvét, és igéje olyan erővel bír, hogy egyesek mámorító drogként, mások fegyverként tekintenek rá.
A törékeny béke hamarosan meginog, és újabb galaktikus méretű háború van kitörőben, melynek nemcsak a frontvonalában áll ez a nép, de egyesek szerint okozója is. Egy génmódosított szuperkatonát és egy veterán hírszerzőt titkos küldetéssel bíznak meg soraikból: kutassanak fel egy rég eltűnt, mitikus erejű tárgyat, melynek segítségével elkerülhetővé válik a katasztrófa… és saját népük kipusztulása.
Spiró György: Mikor szabad ölni? (Magvető)
Esszé. Spiró György esszéi sokarcúak: akad köztük önéletrajzi visszaemlékezés, műelemzés, politikai disputa, irodalmi portré, olvasónapló, kultúrtörténeti áttekintés, történetfilozófiai töprengés. Ekképpen olvashatunk gyerekkorának fontos olvasmányélményeiről, meghatározó szellemi találkozásairól, színházi műhelytitkokról, egyszeri művészeti csodákról és visszatérő politikai trükkökről, végül a különlegesnek tűnő járványok általános társadalmi-történelmi következményeiről. A Hamlethez kapcsolódó erős cím (Mikor szabad ölni?) szellemében a Spiró-esszék empatikus és okos ajánlatok arra nézvést hogyan lehet szabadon gondolkodva élni.
Cieger András, Egry Gábor, Klement Judit: Kérdések és válaszok a dualizmus kori Magyarországról 1867–1918 (Napvilág)
Történelem. Elkerülhető lett volna Trianon, ha nem ilyen kiegyezés születik? Szerették-e a magyarok Ferenc Józsefet? Az általános választójog jelentette-e a nemzetiségi kérdés megoldását? Igaza volt Kossuth Lajosnak a Kasszandra-levélben? Jogtalan tizenegyes miatt vertek magyar focibírót Zágrábban? A „boldog békeidők” alatt ritkább volt az öngyilkosság is? A nők valóban „másodrendű” állampolgárok voltak a dualizmus korában? Budapest már akkor is az ország legnagyobb és legfontosabb városa volt? Száz kérdés és száz válasz a dualizmus időszakából!
Roboz Gábor (szerk.): Légszomj (Gabo SFF)
Tóth Krisztina: Bálnadal (Magvető)
Vers. A Bálnadal Tóth Krisztina 2017 és 2020 között írt verseit gyűjti kötetbe. A három nagyszerű ciklus a Völgyúttól, a Kínai utazáson át hétköznapi életünk helyszíneire, a Terekbe vezeti az olvasót.
A múlt és a múltbéli emberek felbukkanása, az emlékezés furcsa működése jelenik meg a versekben, hol haikukba sűrűsödve, hol a szonettek ünnepélyességével,
máskor szabadabb formákban, hogy a legalapvetőbb kérdéseket tegye fel a mának: miért, hová, mi végre. A Bálnadal Tóth Krisztina talán legmegrendítőbb kötete – a kiadó szerint.
Sárközy Bence (szerk.) Düledék palota – Klasszikus rémtörténetek (Helikon)
Horror. Ezek a rémtörténetek egytől egyig lebilincselő olvasmányok – a világirodalom halhatatlan angol és amerikai szerzőitől, akik az emberi félelem és a tudhatatlan tudás régióiba merészkedtek. A harminckét írást tartalmazó kötet igyekszik felmutatni ennek a fantasztikus irodalmi témának változatos gyöngyszemeit, melyeket olyan alkotók hagyományoztak ránk a XVIII. század óta, mint Byron, Dickens, Poe, Kipling, Doyle, Stoker vagy Lovecraft. A kezdeti kliséktől – csörgő láncok, kripták és kastélyok, csontvázak és boszorkányság – az emberi lélek mélyrétegeit boncoló, félelmeink okát inkább belül, mintsem külső tényezőkben kereső, vagy éppen a transzcendens borzalom megragadhatatlanságát firtató rémnovellákig jutunk.
Csiffáry Gabriella: Magyar politikusok az iskolapadban (Corvina)
Történelem. Kormányfők, miniszterek, vezető szerepet betöltő államférfiak mesélik el,milyen iskolákba jártak, melyek voltak a kedvenc tantárgyaik, hogyan élték meg diákkorukat: legújabb kötetünk több száz év magyar politikusainak iskolai tanulmányait mutatja be. Köztük olyan nevek szerepelnek, mint II. Rákóczi Ferenc, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Tisza István, Horthy Miklós, Teleki Pál, Hóman Bálint, Slachta Margit, Gömbös Gyula, Kun Béla, Lukács György, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre és Göncz Árpád. Nyilvánvaló, hogy a magyar történelemnek voltak olyan korszakai, melyekre nem szívesen emlékezik az utókor, e korszakok politikusai mégis döntő szerepet játszottak az ország életében; ezért találkozhatunk a kötetben mind a magasztos, mind az ordas eszméket követőkkel egyaránt.
Aline Kiner: A beginák éjszakája (Metropolis Media)
Történelmi regény. Párizs, 1310. Marais negyed. A nagy királyi beginázs több száz nőnek ad otthont, akik saját belátásuk szerint élnek, tanulnak vagy dolgoznak itt. A házasságot ugyanúgy elutasítják, mint a klauzúrát. Sem a laikusokhoz, sem a szerzetesekhez nem lehet besorolni őket. Nem a férfiak irányítják az életüket, tőlük egészen függetlenek. Az idős Ysabel, a növények és az emberi lélek titkainak jó ismerője, ennek a közösségnek a gondnoka, a helyi ispotály vezetője.
A beginázs békés, háborítatlan nyugalma megrendül, amikor egy ismeretlen lány tűnik fel náluk.
A vörös hajú, szótlan, lázadó Maheut kényszerházasságból menekül. Ráadásul egy ferences barát is keresi… Azonban a párizsi begináknak nemcsak azért kell küzdeniük, hogy megóvják Maheut-t, hanem saját függetlenségükért és szabadságukért is. Mert mindeközben a királyságot az eretnekség szelleme kísérti, üldözik a templomosokat, és az egyik beginát egy betiltott kézirat miatt a Grève téren máglyán elégetik.
Meredith Tax: Magányos háború – Kurd nők az Iszlám Állam ellen (Cser Kiadó)
Ismeretterjesztő. A Magányos háború a rozsavai kurd nők drámai történetét meséli el. Az Iszlám Állam sokáig legyőzhetetlennek tűnt, de a háború sújtotta Szíria északi részén a kurd közösség jelentős győzelmet aratott felette, a női milíciák pedig különösen fontos szerepet játszottak az Irakban ostromolt civilek tízezreinek megmentésében. Kik ezek a rozsavai forradalmár nők, és milyen tanulságokat hordoz a történetük? Miben különböznek az iraki kurdoktól, hogyan harcolnak az Iszlám Állam ellen, és hogyan viszonyul mindehhez Törökország? A szerző a kurd feminista gerillák egy csoportjának életét nyomon követve megpróbál választ adni ezekre a kérdésekre.
Borbély Szilárd: Kafka fia (Jelenkor)
Szépirodalom. A Kafka fia egy befejezetlenül maradt Borbély Szilárd-regény.
A szerző hagyatékából származó szöveg, mely kelet-európai apákról és fiúkról szól, mindeddig csak német kiadásban látott napvilágot.
A történetek egyik szálán a világhírű író apja, Hermann Kafka nyomába eredünk, egy másik szálon Franz életének „nappali” világa és az írás iránti szenvedély természete tárul fel, a háttérben az apa fenyegető árnyékával, míg egy harmadik narrátor – úgy is mint a könyv szerzője, vagy éppen mint „Kafka fia” – az írásban és Kafka rokon alakjában lel rá a kétségbeesés otthonosságára.
Jonathan Hickman: Xavier világa (Fumax)
Képregény. Amíg aludtatok, a világ megváltozott. Charles Xavier professzor terve, hogy a Homo superior együtt éljen embertársaival, elbukott – de csak azért, hogy annak helyébe egy új álom lépjen. Egy álom a mutánsok egyesítéséről, hogy azok az emberiség árnyékából végre a fénybe léphessenek. A világ megváltoztatásához a saját haza teremtésén keresztül vezet az út – ám ehhez új eszközöket és utakat kell kipróbálnia, amihez a legváratlanabb helyeken keres segítőket. Vajon továbbra is az emberi faj ősi előítéletei és félelmei jelentik a legnagyobb veszélyt a mutánsok fennmaradására, vagy most már az évszázados távolságból közelítő, lelketlen mesterséges intelligenciák okozta bukástól kell tartaniuk?
Csabai László: Inspektor Szindbád (Magvető)
Krimi. Csabai László sokak által szeretett nyomozója, Szindbád ezúttal Nyugat-Európából jelentkezik. Az ’56-os forradalom után a detektív emigrál, és a Német Szövetségi Köztársaságban folytatja munkáját. 1961-et írunk, a német gazdasági csoda egyre több polgár számára érezhető, de a terjeszkedő jólét nem jelenti, hogy a bűn eltűnne az életből. Szindbádnak van feladata bőven, a nyomozások során ráadásul lépten-nyomon ott kísért a háborús múlt.
Fodor Sándor: Énekelsz Csehtamást? (Cser Kiadó)
Memoár. A kilencvenes évek elején Fodor Sándor már írt egy könyvet Cseh Tamásról. Aztán úgy gondolta, hogy jórészt azoknak a szövegeknek, interjúknak a felhasználásával rányitja az ajtót a kétezerhúszas évekre, hogy a nyomasztó kádári időket felidéző sorok közé némi friss szelet engedjen be. Így került a kötetbe Marozsán Erika, Víg Mihály, Beck Zoltán és Cseh András. Talán a velük készített interjúkból is érződik, hogy Cseh Tamás még mindig mindenkit megérint és szíven talál.
Fábián Janka: Cholera-napló (Libri)
Szépirodalom. 190 évvel ezelőtt, 1831-ben Magyarországon kolerajárvány pusztított. A tizenhét éves Gruber Georgina a budai Várban, az édesapja cukrászműhelye fölötti lakásukban próbálja átvészelni szűk családjával együtt a karantén hónapjait. A
ma élőknek hátborzongatóan ismerős problémákkal kell megküzdeniük: a közeledő, halálos kór rémével, a pánikkal, a korlátozásokkal, az álhírekkel, a járványtagadókkal,
a különböző – néha életveszélyes – gyógymódok hirdetőivel és magával a rejtélyes betegséggel, ami egyre közelebb hozzájuk szedi az áldozatait. Fábián Janka kisregényében egy régmúlt halálos ragály történetét olvasva furcsán ismerős körülmények közé csöppenhetünk, és megállapíthatjuk, hogy 190 év alatt sok szempontból vajmi keveset változott a világ.
Baráth Magdolna, Feitl István: Kérdések és válaszok a Rákosi-korról 1949–1956 (Napvilág)
Történelem. Miért volt háborús helyzet a déli határon? Meddig tartott az éberségi hisztéria? Mit értek a tanácsi választások? Volt-e kémháború az imperialistákkal? Kik a Ratkó-gyerekek? Hogyan élt a falusi ember? Ki volt a magyar mozisztár? Min nevettek az emberek? Honnan hová jutott el a Petőfi Kör? Milyen egy zenei diktatúra? A Kérdések és válaszok sorozat e kötete közel 130 kérdésben igyekszik feleleveníteni az 1949–1956 közötti éveket Magyarországon.
András László: A vörös korona (Pesti Kalligram)
Szépirodalom. Hérakleitosz óta tudjuk, hogy nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba. András László új regényének szereplői mégis megpróbálják a lehetetlent. A vörös korona a korrupció könyve – a gazdasági és a szellemi korrupcióé.
A korrupció pedig olyan folyó, amelybe tényleg csak egyszer léphet az ember, második lehetőségre esély sincs, ahhoz túl erős a sodrás.
Aki nem fullad meg útközben, elér a tengerig. A tengervíz viszont ihatatlan. Ritka szövésű, társadalmilag érzékeny és pontos, mégis könnyed, a mai valóságunkról szóló mű. Ha úgy akarjuk: krimi. Ha úgy: tényregény. Ami biztos: akarjuk vagy sem – az életünk.
Tim Marshall: Falak – Életünk kerítések árnyékában (Park)
Ismeretterjesztő. Minden történetnek két oldala van – ahogyan minden falnak is. Napjainkban, a törzsiség új korában egymás után emelkednek az újabb és újabb barikádok. Pénz, rassz, vallás, politika: alapvetően ezek választanak el bennünket egymástól.
Donald Trump mexikói határra tervezett fala legalább annyit árul el Amerika megosztott múltjáról, mint az ország jövőjéről.
A kínai nagy tűzfal elválaszt „minket” „tőlük", Európában pedig a politika és a migráció lobbanékony elegye már magát a liberális demokráciát sodorja veszélybe. Tim Marshall érdekfeszítő könyvében azt kutatja, mi osztott meg bennünket a múltban, feltérképezi a jövőt, és rávilágít a világunkat még sokáig meghatározó törésvonalakra.
Szvoren Edina: Mondatok a csodálkozásról (Magvető)
Szépirodalom. Szvoren Edina legújabb írásaiban senki sem csodálkozik, az írások mégis csodálkozásra késztetnek. A kötet két részből áll: az egyperceseket idéző Ohrwurm-jegyzetekből és hét hosszabb novellából. Mennyi minden adhat okot egy lónak a pánikra? Miért utaznak a vakok a libegőn? Milyen következményekkel jár, ha alacsonyabb házakba költözünk?A novellákból megtudhatjuk azt is, milyen hatással van egy család életére egy a vasfüggönyön túlról hozott videolejátszó, mit lehet tenni, ha egy anyát túlságosan idegesíti a fia haja, vagy hogy mi mindenre használhatók a Képes krónika kemény fedelű kötetei.
