Lánctalpas nehézgépekkel rombolják le a Fertő-tó védett partszakaszát, a cölöpházaknak is menniük kell - írtuk néhány napja, Mészáros Lőrinc szállodaépítéséről pedig videós összeállítást is késztettünk. A beruházás megkezdése azonban nem csupán a híres cölöpházak miatt érdekes: a terület ugyanis számos védettséget élvez:
- a Fertő-Hanság Nemzeti Park része
- Natura 2000-es terület Fertő tó HU10001 madárvédelmi direktíva és HU20002 élőhelyvédelmi direktíva
- Ramsari terület, azaz nemzetközi jelentőségű vízes élőhely
- UNESCO bioszféra rezervátum
- UNESCO Világörökségi terület magterülete
- az Országos Ökológiai Hálózat részben puffer-, részben magterülete
Lánctalpas nehézgépekkel rombolják le a Fertő-tó védett partszakaszát, a cölöpházaknak is menniük kell
Ahogy arról többször is írtunk már, a Balaton után a Fertő-tó is a NER játszótere lesz, ugyanis négycsillagos szálloda, apartmanok, két óriási kikötő, sportlétesítmények és még sok minden más épül az eddig békés tó partjára.
Kun Zoltán természetvédelmi szakember szerint abban ugyan igaza van a beruházónak, hogy a védettségek ellenére beszerezték a szükséges enedélyeket, de az építkezés lepapírozása nem jelenti azt, hogy minden rendben van.
Sok mindennek meg kell felelni, de inkább azt mondanám el, mit nem tartottak be
- írta a szakember, majd sorra veszi aggályait:
- A 4 csillagos szálloda és a 26 apartmanház a Fertő tó parti sávjába épül, ami ellentétes a 83/2014-es kormányrendelet előírásaival. Ezzel veszélyes precedenst teremtenek minden nagy tavunk és vízfolyásunk parti sávjának a beépítésére.
- A Natura 2000-es vizsgálat során nem vizsgálták a lehetséges alternatív megoldásokat (pl. hogy a Natura 2000-es területen kívül helyezzenek el egyes elemeket pl. szállásokat és sport komplexumot). Ez - mivel a saját tanulmányukban elismeri a beruházó, hogy kiemelt közérdek nem jelölhető meg a beruházáshoz - szintén jogszabályellenessé teszi az engedélyt.
- Nem volt határon átnyúló vizsgálat.
- Fontos szervezetekkel nem egyeztettek a koncepció kidolgozása során. Például a Ramsari Bizottsággal először 2019. augusztusában egyeztettek, miután már a legtöbb engedély megvolt, az ICOMOS-szal - ami a UNESCO tanácsadó testülete - pedig csak 2020 novemberében.
- Sopron önkormányzatának helyi építési szabályzata (HÉSZ) szintén figyelmen kívül hagyta a 6 méteres parti sáv védelmét, ezért a beruházás jogszabályellenes. A HÉSZ egyeztetése során félrevezető információt adott a város, mert 2018 szeptember 25-én még azt nyilatkozták, hogy a cölöpházak bontása nem került szóba, de 2018. október 25-én már egy olyan rendeletet fogadtak el, ami megpecsételte a cölöpházak sorsát.
Fotó: Vágvölgyi Bálint
Kun szerint a környezeti hatásvizsgálatot a beruházó cég által megbízott alvállalkozó készítette el, ez alapján pedig a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építési Osztálya adta ki az építési engedélyt.
Véleményünk szerint ez jogszabályellenesen, ezért adtunk be egy hivatalos panaszt az EU Környezetvédelmi Bizottságához még 2020 januárjában, ami mai napig vizsgálja a beruházás engedélyét. Egyelőre a magyar kormány nem tudott kielégítő válaszokat adni a felmerült kérdésekre
- írta a természetvédelmi szakember, majd hozzátette, az építkezés több negatív hatása már most is érzékelhető a területen.
A beruházó a környezetvédelmi engedélyének módosításával elismerte, hogy az építkezések hatására sok gerinces állatfaj tűnt el a területről. A szálloda és apartmanházak felépítése miatt a vízmagasság meghatározásában pedig túl fontos szerepet kapnak a gazdasági érdekek az ökológiai érdekekkel szemben.
Fotó: Vágvölgyi Bálint
Kun szerint 13 hektár leburkolása számos élőhely elvesztéséhez vezet, és a klímaprobléma sem elhanyagolható, hiszen a burkolatok nem kötnek meg szenet; még a legrosszabb gazos terület szénmegkötő képessége is jobb, mint a térburkolaté.
