Korábban már többször foglalkoztunk azzal a sárvári területtel, ahová egy vállalkozó nemrég 250 fős munkásszállót építtetett volna. Az ügyre Klimits István, a sárvári kettes számú választókerületének független képviselője hívta fel a figyelmet egy Facebook-videóban, ekkor a kertvárosiak már vehemensen ellenezték az építkezést. A helyiek ugyanis attól féltek, hogy ha megépül az épület, akkor megszűnik majd a környék kertvárosias jellege.
Az ügy végül akkora visszhangot kavart a városban, hogy a városvezetés közbelépett, és több hetes tárgyalás után arra a döntésre jutottak, hogy megvásárolják majd a vállalkozóktól a területet. Így a jövőben végül a sárvári önkormányzat dönthet arról, hogy az egykori kenyérgyár területét miként hasznosíthatná majd a város.
Fotó: 9600 / Facebook
Az Ungvár utcai ingatlannal kapcsolatban Kondora István (Fidesz-KDNP) polgármester nemrég előkészített egy határozatot is, amely elfogadása előtt kikérte a város ellenzéki és független képviselőinek a véleményét. A határozat-tervezetből kiderül, hogy a város valóban azt tervezi, hogy a 2844/4 helyrajziszámú ingatlant,
vagyis az egykori kenyérgyár területét megvásárolná az önkormányzat a Sárvár-Ház Kft.-től.
Az ingatlan vételárát egy ingatlanforgalmi értékbecslő szakvéleménye alapján határoznák meg, amelybe belekalkulálják azt a hasznot is, amelyre a Sárvár-Ház Kft. számíthatott volna, ha megépül a munkásszálló. A vételár első felét legkésőbb 2021. május 31. napjáig, a második felét 2021. szeptember 30. napjáig fizetné meg a város.
Miből fizetné ki a város az egykori kenyérgyárat?
Felmerül a kérdés, hogy Sárvár vajon milyen forrásból fedezné az adásvételt. Kondora nemrég egy második határozatot is előkészített, ebben már arról ír, hogy a képviselő-testület meghatározta a Sárvár, 0262/1 helyrajziszámú terület felhasználási célját. Ez az ingatlan közvetlenül a Vadkert és a Krisztina lakópark között foglal helyet, a sárvári Csónakázó-tóval szemben. Az egy hektár, 8 ezer 093 négyzetméternyi terület erdőművelési ágú, jelenleg is fák borítják. A határozat értelmében viszont ezt a területet a jövőben ingatlan övezetté sorolnák be, amelyet Kondora azzal támaszt alá, hogy felmerült a kérdés, hogy indokolt-e a területet továbbra is önkormányzati tulajdonban tartani. A polgármester a határozat-tervezetében megállapítja, hogy önkormányzati beruházásban a területen a szálláshelyfejlesztés megvalósításának nincs realitása, így az erdőt értékesítésre adnák a jövőben.
A polgármester ezután azzal érvel, hogy
az adásvétel következtében az önkormányzat jelentős bevételekhez juthatna, és ebből fedeznék az előbb említett Ungvár utcai ingatlan megvásárlásának fedezetét is.
Kondora kiemeli, hogy a volt kenyérgyár területét másképpen nem tudná megvenni a város, mert a 2021. évi költségvetés ilyen mértékű többletkiadásra nem biztosít fedezetet. Arról, hogy ezeket a határozatokat vajon elfogadja-e a város, a polgármester maga dönthet. Erre azért van lehetősége, mert a koronavírus-járvány miatt életbe léptetett veszélyhelyzet nemrég őszig meghosszabbította a kormány, így a képviselő-testület feladat- és hatáskörében eljárva a polgármester dönt ezekben az ügyekben.
A határozat-tervezetekre már írásban választ is adott Eiveck Péter (Jobbik), Szabó Lajos (MSZP), és Klimits István önkormányzati képviselők. A képviselők már a válaszuk elején kitérnek arra, hogy amennyiben a megfogalmazott határozati javaslatokban jelentős változásokat nem lehet már elérni, úgy azok elfogadásában nem kívánnak érdemi módon részt venni. Viszont, ha az észrevételeik be tudnak épülni a határozati javaslatokba, akkor azt javasolják, hogy az Ungvár utcai ingatlan önkormányzati birtokba kerülésével kapcsolatban a Csicsergő Óvoda ingatlanjainak sorsa is kerüljön napirendre.
Három képviselő más módon teremtené meg a szükséges forrásokat
A sárvári Csicsergő Óvodáról már szintén többször írtunk, az óvodában nemrég arról szavazhattak a szülők, hogy az intézmény átkerüljön-e az egyház irányítása alá. A szülők végül megszavazták ezt a döntést, így az oviban szeptember elsejétől már a katolikus egyház fenntartása alatt folyik majd az oktatás. Az önkormányzat a szülők szavazatai után viszont úgy döntött, hogy az óvoda ingatlanjait öt évre térítésmentesen adja át az egyház számára. Eiveck, Szabó, és Klimits úgy gondolják, hogy amennyiben a katolikus egyház hosszú távon tervezi a szolgáltatási kötelezettség átvételét, akkor ezen ingatlanok tulajdonjogát piaci áron kellene megszereznie. A képviselők szerint ezek után, amennyiben a képviselő-testület továbbra sem lát más lehetőséget az Ungvár utcai munkásszálló építésének megakadályozására, az önkormányzat Csicsergő Óvoda eladásából befolyó bevételekből vehetné meg az Ungvár utcai ingatlant. A képviselők szerint ezt követően a kertvárosi ingatlanon olyan fejlesztések végrehajtására lenne szükséges, amelyek lehetővé teszik az ingatlan hasznosításából befolyó bevételek visszaforgatását az óvodai tevékenység támogatására, hiszen ebben az esetben ez a forrás onnét lett elvonva.
A Sárvári Cseperedő ÓvodaA képviselők emellett kiemelték azt is, hogy a Vadkert közelében korábban már voltak próbálkozások egy turisztikai célú terület kialakítására. Ez a projekt végül nem lett sikeres, így a területet lakóterületté kellett átsorolni,
később itt épült meg a Krisztina lakópark.
Eiveck, Szabó és Klimits feltették a kérdést, hogy amennyiben a Krisztina lakópark területe nem volt megfelelő turisztikai célú hasznosításra, úgy miért biztos, hogy a hozzá közvetlenül csatlakozó terület megfelelő lesz-e a jövőben. A képviselők végül hozzátették, hogy amennyiben a képviselő-testület többsége az értékesítés mellett foglal állást, azt csak piaci feltételek mellett tudják tudomásul venni. Eiveck, Szabó és Klimits szerint ugyanis szakítani kell a „vevőkijelölés" gyakorlatával, és minden potenciális befektető számára meg kell teremteni a hozzáférést a terület megvásárlásához.
A hegyközségi temető egyik területétől is szabadulna a város
Az Ungvár utcai, és a Vadkert körúti területekkel párhuzamosan Kondora szintén kikérte a képviselők véleményét egy harmadik üggyel kapcsolatban is. A polgármester a harmadik határozat-tervezetében arról ír, hogy Rábasömjénben nemrég egy befektető egy kamionos parkolót akart kialakítani. A helyzet abban hasonlít az Ungvár utcai történésekre, hogy a lakosság itt is kifogásolta a beruházást, mivel attól tartottak, hogy a telephely működése során várható zaj- levegő-, porszennyezéstől és a megnövekedett nehézgépjármű forgalomtól megváltozik majd a városrész nyugodt, falusias jellege. A városvezetés erre is egy olyan megoldást próbált keresni, amely mindkét fél számára megfelelő lehetne.
Az önkormányzat javaslata alapján a tervezett logisztikai beruházás a város egy olyan területén valósulhatna meg, ahol a fent említett esetleges környezeti terhek érdemben nem érinthetnek lakott területet. Az önkormányzat éppen ezért egy olyan ingatlant ajánlana fel a beruházóknak, amely önkormányzati tulajdonban tartása nem indokolt, ugyanakkor a lakott területektől távol eső, viszonylag könnyen közművesíthető, és lakott terület érdemi érintése nélkül megközelíthető lehetne. Ez a terület nem más, mint a 0320/52 helyrajziszámú ingatlan,
vagyis a Hegyközségi temető nagyjából 2,5 hektáros területe.
A csereingatlanok értéke közötti, az igazságügyi szakértő által kimutatott értékkülönbözetet a vállalkozó kifizetné az önkormányzat számára, mely összeg az egyéb önkormányzati kötelezettségek fedezetéül szolgálhat. A csere után a rábasömjéni ingatlanokon az önkormányzat lakóterületeket hozna létre, ahol olyan építési telkeket adnának el, amelyek nem rontanák az övezet falusias jellegét.
A polgármester erre irányuló terveire Eiveck, Szabó és Klimits azt válaszolták, hogy a rábasömjéni kamionparkoló tervezett áthelyezésére a véleményük szerint elsősorban a már rendelkezésre álló, illetőleg kialakítandó ipari területeken kellene megtalálni a megoldást. Viszont, ha a város vezetése ragaszkodna a temető jelenlegi területének átminősítéséhez, azt ugyan nem támogatnák, de tudomásul vennék abban az esetben, ha az önkormányzat felmérné Sárvár hosszú távú igényeit, a temetkezési szokásokat, és a kegyeleti hatásait a tervezett kamionparkoló megvalósításának.
A képviselők a válaszukban végül kiemelték, hogy ezek a problémák abban hasonlítanak egymásra, hogy mindegyikük egy-egy terület átminősítésével kezdődött. A képviselők nem azt állítják, hogy a múltban bárki is szándékosan olyan javaslatot terjesztett volna elő, illetve szavazott volna meg, amellyel a sárvári embereknek kárt kívánt okozni, ám látszik, hogy ezeknek a döntéseknek hosszútávon akár előre láthatatlan hatásai lehetnek. Eiveck, Szabó és Klimits végül a területek átminősítését bizalmi alapon szavazzák meg, lezárásként pedig hozzátették, hogy remélik, a közelmúltban elfogadott területátminősítési rendeletek nem fognak a jövőben hasonló problémákat okozni.
Annak ellenére, hogy a polgármester kikérte a képviselők véleményét, a város honlapján tegnap megjelent két határozat, amelyekben a polgármester már arról dönt, hogy a Vadkert melletti erdős területet közjóléti erdő övezetből intézményterületi övezetbe sorolta át, míg a hegyközségi temető 2,5 hektáros területét különleges intézményi övezetről, GÁ jelű általános övezetbe sorolta át. A dolog külön érdekessége, hogy
Kondora mindkét határozatot március 26-án írta alá, jóval azelőtt, hogy megkereste volna a képviselőket,
majd ezek a határozatok közel két hónappal később jelentek meg a város honlapján.
