Március 1-től él az a rendelet, amelyben a felsorolt gazdálkodói körök április 1-ig pályázhatnak vidéki kisboltjaik felújítására a 2 ezer főnél kisebb településeken. Ez különösen érinti Vas megyét, mivel itt több mint 200 kistelepülés található, a legtöbb helyen régen bezárt, vagy végóráit élő kis üzlettel.
A rendelet szerint felújításra és bővítésre a költség maximum 80 százaléka igényelhető, 50 millió forintig. A programra összesen 45 milliárdot szán az Orbán-kormány, de már távolabbra is tervezget: a következő 7-10 évben 5 ezer milliárd forintot áramoltatna a vidék fejlesztésére.
Grandiózus a terv, határtalan önbizalommal fűszerezve. Ugyanis hogy ebből valóság legyen, ahhoz meg kell nyernie jövőre a választást, de még ez sem elég. Mivel belép az uniós jogállamisági vétó. Ha ezen fennakadnak Orbánék, akkor nem lesz guruló euró. Márpedig a „nemzeti falvak" felzárkóztatását más nemzetek pénzéből képzelik el. Azaz uniós forrásokból.
A mostani, 45 milliárdos fejlesztés azonban realitás, hatóköre 2400 település 1,5 millió lakossal. Az itt élők többsége, minden felmérés szerint, a Fidesz stabil támogatói bázisát alkotják. Őket megerősítheti hitükben a mostani pénzeső. De mit jelent ez a gyakorlatban, mire költhető el?
Erről érdeklődtünk egy, már a pályázatot is benyújtó vállalkozótól. János körmendi illetőségű, de vannak vidéki lerakatai és jól ismeri a környék bolthálózatát. Szerinte jól jön a pénz, de „ez már a 25. óra, a falvakon érdemben nem segít".
„A pénz felújításra, akadálymentesítésre, bővítésre, valamint ingatlan és eszközvásárlásra, képzésre vehető fel, illetve pályázható meg", mondja. „Na és kisbolt nyitására, ez az igazán izgalmas része a dolognak. Mert manapság nagy merészség a kiürülő falvakban új boltot nyitni. Kinek, minek, miből? Én azért megpróbálom, mert van hozzá kockáztatható hátterem",mosolyodik el János.
Másként látják a falvakban élők. Egyházashollóson érdeklődtünk, többen is mondták, hogy ők döntően Körmenden shoppingolnak. Van ugyan helyben bolt, de „oda csak a nyugdíjasok járnak". A városba dolgozó, de itt élő Károlynak például a nyitva tartással van gondja.
De mással is. „ Olyan ez, mint halottnak a csók", jegyzi meg a fejlesztés hallatán. „Ha a rendszerváltáskor nem hagynak minket magunkra, más lenne itt az élet. A falvakat eddig minden kormány leírta, a mostaninak sem hiszek".
Kis körutat teszünk a körmendi járásban. A kisboltok jellemzően ledurrantak, árukészletük főleg a napi cikkekre korlátozódik. A dolgozók körülményei sem a legjobbak és több falu boltján ott a lakat. Egyvalami azonban közös: a boltokra hatalmas, nemzetiszínű cégért pingáltak.
Talán a zenélős autók bosszantására: ők a „kismultik", a falusi kiskereskedelem igazi urai. Gyorsak, frissek, olcsók. Mármint a „nemzeti" boltokhoz képest. Van is forgalmuk, ahogy láttuk.
E ponton jöhet be egy távolabbi, kicsit sunyinak tűnő kormányzati cél. Ha sikerülne uniós pénzből kiépíteni a falusi kereskedelmi infrastruktúrát, akkor a mesterterv értelmében kiszorítanák a külföldi üzletláncokat, így a zenélős autókat.
Amikor ezt fejtegetjük egy szecsődi boltosnak, csak nevet: „Ugyan már, ez őrültség! Ezer lakos alatt egy faluban nem él meg önmagában egy bolt. Ha csak nem pótolja ki valaki a veszteséget, mint a tanácsrendszerben".
A KSH adatai szerint az országban 300 faluban egyáltalán nincs is bolt. 2010-ben 10 ezer lakosra 143 üzlet jutott, 2019-ben már csak 122. A forgalom Pest megyében volt a legtöbb, napi 362 ezer forint, Tolnában már csak 160 ezer. A Vas megyei adat is e körül járhat.
Ráadásul a támogatást nem adják ingyen. Az igénylőnek nem lehet köztartozása, bankgaranciával kell rendelkeznie. Egy, úgymond, közösségi tér – nyilatkozatot is kell tennie. Ez arról szól, hogy a pályázó kimutatja hajlandóságát bizonyos postai szolgáltatásokra, valamint vény nélküli gyógyszerek árusítására és erről szerződik is az érintett állami cégekkel.
Az is kemény feltétel, hogy a nyertes a boltot legalább 5 éven át köteles működtetni, minimum heti 10 órát nyitva tartani és egy meghatározott árucikk-kört köteles forgalmazni.
Ezek fényében már nem is annyira vakító az állami pénzeső. A program sikere még kedvező csillagállás esetén is kétséges. A kismultik ugyanis olcsóban tudnak árulni és ez a döntő. Kivéve, ha nem szól közbe adminisztratív eszközökkel a kormány, amint erre éppen e napokban erős utalások történtek.
És mint tudjuk, Magyarországon nem csak megtörténhet bármi, hanem meg is történik.
