Időnként fellángol a vita a vendekről: elmagyarosodott szlovének, vagy önálló identitással bíró, szlovén nemzetiség? A kérdésre már csak azért is illő választ keresni, mert többségük éppen nálunk, Vas megyében él, a Rábavidéken.
A leghíresebb „vend" napjainkban Rogán Antal propaganda-miniszter, aki saját nyilatkozata szerint „egy parasztgyerek". Ezt nem nagyon volt alkalma munkával igazolnia, mivel egészen fiatalon vágott bele a politikába. A Rábavidéken élők közül azonban ma is sokan „kisgazdák", vagyis földet, kertet művelnek, erdőt nevelnek, kismesterségeket űznek.
Jellegzetes vendvidék porta, jó gazdák a rábavidéki szlovénekVas megye egyébként soknemzetiségű vidéknek számít. Lakosságának nem kis részét teszik ki a németek, a horvátok és a szlovének, vagyis a „vendek". A vendeket évszázadokban tótoknak hívták, ahogy minden más szlávot. Végül a tótot ejtette a köznyelv, illetve a szlovákságra szűkítette.
A vend kártyát leginkább a nacionalisták játszották ki. Trianon után létrejött a Prekmurje, azaz a Muravidék. A vendekre mind a szlovének, mind a magyarok, úgymond, szemet vetettek. Főleg a horthysta irredenták: elméletük szerint a népcsoport önálló, szlovéntól független. A cél az volt, hogy ennek nyomán jogot formálhassanak a területre és lakóira.
A rendszerváltás után ismét napirendre került a vend kérdés. Olyannyira, hogy 1992-ben Kétvölgyön konkrét lépéseket tettek a Vend Szövetség megalakítására, de ez gyorsan megbukott. Majd 1996-ban megjelent a szombathelyi dr. Zsiga Tibor könyve Muravidéktől Trianonig címmel, ami csaknem diplomáciai bonyodalmakhoz vezetett a két ország között.
Faluház, kerekes kúttal. Őrzik a vend népi emlékeketZsiga nem csak a vend nem szlovén elméletet akarta igazolni, hanem tagadta a szlovén nép létezését is. Erős támadásokat kapott, jelentős történészek cáfolták állításait. Ennek ellenére kitartott állításai mellett. Miszerint a térség lakói vendeknek hívták magukat, a hivatalos dokumentumokban vendeknek szerepeltek és nem szlovénekként.
Az elméletet támadók szerint ennek nincs szilárd alapja, mivel kényszer és propaganda hatására alakult ki ez az identitás. Mára elcsendesültek a vitázók, de ez csak látszólagos. Jelzi, hogy Szlovénia élénken figyel a Rábavidékre.
Még akkor is, ha ma nagyon baráti szelek fújnak a két országban. A szlovén miniszterelnök, Janez Jansa, Orbán Viktor egyik leghűségesebb híve. De, mint tudjuk, a politika szülte barátságoknál nincs múlandóbb.
A vendek, vagyis a Rábavidéken élő szlovének viszont velünk voltak és maradnak. Számuk Vas és Zala megyében 5 ezer körüli, a határon túl 80 ezer. Jelentős kisebbség él az USÁ-ban, a 19. századi nagy kivándorlásnak betudhatóan.
Vas megyében Szentgotthárd a központ, rádióval, újsággal rendelkeznek, konzulátus is van. Alsószölnök, Felsőszölnök mellett Kétvölgy, részint pedig Farkasfa és Máriaújfalu a jellemző lakhelyük.
A vend mára inkább jelző, mintsem tartalom: a legtöbb revíziós szervezet is úgy véli, hogy szlovénekról van szó. Egyes muravidéki, nacionalista magyarok viszont más állásponton vannak. Szerintük „a vendek valójában csak szláv nyelvű magyarok".
Muraszombaton már csak párszáz magyar ajkú élA vendek helyzete hasonló a csángókéhoz: szerintünk ők magyarok, a románok ezt vitatják, szerintük meg nem. Éppúgy, ahogyan egyes magyarok kétségbe vonják a vendek szlovénségét.
Egy régebbi leírás szerint a vend szorgos nép, kevéssel is beéri. „Élelmük a lehető legegyszerűbb s egy csöppet sem változatos. Kukoricza, burgonya, köles- és hajdinakása, tej a fő eledelök. A szegény hegyvidéken, de még a vagyonosabb síkon is a kukoricza tusáját (kocenya) összetörik s belekeverik a kenyérbe...
Mint földmívelő, kereskedő s iparos egyaránt tanúlni szerető a vend ember. Iskoláira szívesen költ, gyermekeit örömest, s rendesen járatja iskolába. Tanítóját tiszteli, becsűli. Ha tovább tanúl a vend fiú, legtöbbször a papi vagy tanítói pályára lép. Általában véve derék, szorgalmas, hazafias nép az a körűlbelűl hetvenezer vend, mely Vas és Zala megyékben mint a régi Pannonia szlovén lakosságának maradéka él".
A gyökerek ma is mélyek. Lukács István professzor, a téma ismert kutatója leírja, hogy az, aki kisgyerekként tanulja meg a vendet anyanyelvként, vagyis nem az irodalmi nyelvet otthon a szülőktől, annak élete végéig megmaradhat a lelki kötődése.
"Évekkel ezelőtt becsengetett hozzánk egy férfi, aki tört, archaikus szlovénsággal csak annyit mondott: Ge sam vend, vagyis vend vagyok. Kiderült, Amerikából utazott a Rábavidékre, hogy megismerje népe eredetét, a gyökereket".
