Van, akit kevésbé, van, akit jobban sarcol a kormány: Így kárpótolják a 25 ezer főnél kisebb településeket

Bazsó Bálint 2021-01-15 09:13:03
Végre kiderült, hogyan és milyen mértékben szándékozik kárpótolni a saját intézkedése miatt bajba került kisebb önkormányzatokat a kormány.

Ugyanakkor a csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet csak a 25 ezer főnél kisebb településekre vonatkozik (az ezeknél nagyobb, zömmel megyei jogú városok esetében már egyedi kormánydöntés szerint ítélik oda a kompenzációt, amit több politikai szereplő is egyszerű zsarolásnak, sőt, egyenesen kivégzésnek tart).

Magyar Önkormányzatok Szövetsége szerint Orbán Viktor mai bejelentése az önkormányzatiság kivégzését jelenti

Ahogy arról mi is beszámoltunk, újabb csomaggal bővítette ma a gazdaságvédelmi akciótervet a kormány. Orbán Viktor többek között azt jelentette be, hogy január elsejétől a kis-, és középvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozók az iparűzési adóját a felére csökkentik. 4 új gazdaságvédelmi intézkedést jelentett be Orbán Viktor.

A mostani kormányhatározat viszont pontosan részletezi a kisebb települések kompenzációjának menetét és mértékét. Eszerint

"A huszonötezer főnél nem nagyobb lakosságszámú települési önkormányzat a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet rendelkezései szerinti, a  2021. évben kieső iparűzési adóbevételének összegével megegyező összegben a  központi költségvetésből támogatásra jogosult"

Természetesen a támogatás mértékéről is rendelkezik, külön kedveskedve a hivatali bikkfanyelv szerelmeseinek, és az önkormányzatok gazdasági osztályainak:

"A  támogatás összege a  Korm. rendelet 2.  § (2)  bekezdése szerinti vagy az  adózás rendjéről szóló 2017.  évi CL.  törvény 69.  §-a szerinti – kizárólag a  Korm. rendelet 1.  §-ára tekintettel benyújtott kérelem alapján megállapított  – adóelőleg-csökkentés összege, növelve a  helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39/B.  § (3)  bekezdése szerinti iparűzési adóalap-megállapítást választó adózó adóalapjának a  2021. január 1-jén hatályos önkormányzati adórendeletben megállapított adómérték és az 1%-os adómérték különbözetének a szorzatával."

Ennél lényegesen egyszerűbb információ, hogy a támogatást két egyenlő részletben fizeti ki az állam, legkésőbb júniusban és októberben.

Mint ismert, a kormány még decemberben döntött úgy, hogy a kis- és középvállalkozások iparűzési adójának felét elengedi. Ezzel persze nem sokat segített a cégeknek (lévén költségeiknek csak nagyon kicsi részét teszi ki ez az adónem), annál nagyobb lyukat ütött az önkormányzatok költségvetésén. 

Már ekkor tudható volt, hogy a 25 ezer főnél kisebb településeket automatikusan kompenzálják, az ennél nagyobb települések ugyanakkor egyedi elbírálás alá esnek. 

Mivel a 23 megyei jogú városból 10-nek ellenzéki vezetése van, ezért már akkor sejthető volt, hogy az "egyedi döntések" - hogy hogy nem - valamiért pont a fideszes vezetésű önkormányzatoknak fognak kedvezni. 

Így is lett: december 24-én Békéscsaba, Debrecen, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Nyíregyháza, Sopron, Székesfehérvár, Szolnok, Veszprém, Zalaegerszeg egyaránt 1,38 milliárd forintos állami támogatást kapott önkormányzati feladatok ellátására, működési költségre.

A fideszes városoknak kompenzálja a kormány az elvonásokat

Békéscsaba, Debrecen, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Nyíregyháza, Sopron, Székesfehérvár, Szolnok, Veszprém, Zalaegerszeg egyaránt 1,38 milliárd forintos állami támogatást kapott önkormányzati feladatok ellátására - derül ki a december 24-én közzétett Magyar Közlönyből a 24.hu cikke szerint. Amíg Ausztriában az ottani kormány kisegíti a településeket, itthon Orbán Viktor a járvány okozta gazdasági károk enyhítését az elvonásokban látja.

A rendelet alapján kaptak támogatást az ellenzéki vezetésű települések is - Eger például 600 millió forintot költhet az egri vár fejlesztésére -, azonban ők felcímkézett pénzt kaptak, vagyis nem költhetik szabadon működésre a támogatást, mint a fideszes vezetésű városok, amelyek ebből a pénzből pótolni tudják a kormány által elvett összeget.

Szólj hozzá!

Megvannak a TISZA Győr-Moson-Sopron megyei országgyűlési képviselőjelöltjei

Diószegi Judit, Néher András, Bóna Szabolcs, Hallerné Nagy Anikó és Porpáczy Krisztina indulnak harcba 2026-ban.

Ősszel is erős maradt és továbbra is húzóágazat a hazai turizmus

Októberben 11 százalékkal nőtt a vendégforgalom Magyarországon a tavalyi évhez képest.

Adót emel a fideszes többségű kőszegi képviselőtestület

Minden érintett adónem közel a duplájára emelkedik.

Új utcanevekről döntött a győri közgyűlés

A város ikonikus alakjairól neveztek el közterületeket. 

Több mint 300 ezren szavaztak a TISZA jelöltállításának második fordulójában

A párt példa nélküli előválasztási rendszere újabb mérföldkőhöz érkezett, holnap megismerjük a végső befutókat. 

A Herényi Temetőben helyezik örök nyugalomra Mészáros Tibort

A család azt kéri, hogy a virágra, koszorúra költött pénzt valamelyik, az általuk megjelölt állatvédő szervezetnek adományozzák a gyászolók.

Antal Imre támadásként élte meg Pintér Bence kritikáját

A fideszes képviselő szerint nem gond, hogy frakciótársa cége újította fel a Bóbita Óvodában a falat. 

Pintér Bence - Tehetős embereket a város ne támogasson szociális alapon! 

Világnézeti vita bontakozott ki a megvásárolható bérlakások kapcsán.

A polgármester vállalta, hogy a január végi határidőre tető alá hozzák a győri Rába Quelle új közbeszerzésének kiírását

A fürdő sztorija már nem csak hosszában, hanem stílusában is kezd a dél-amerikai szappanoperákra hasonlítani. 

Borsi Róbert javaslatára bizottság alakult a győri parkolási botrány kivizsgálására

Pintér Bence polgármester szerint a TSZV áll a vizsgálat elé, mert az “igazság náluk van!”

Leköpték Bódis Krisztát

Magyar Péter szerint ide vezet Orbán Viktor gyűlöletkeltése.

Megugrott a Rába Nyrt. adózott eredménye az év első három negyedévében

Ingatlanértékesítések nélkül viszont 615 millió forintos mínuszban lenne a cég. 

Elkészült az új szombathelyi egyházmegyei bölcsőde

720 millió forintba került. Az unió és az állam felesben fizette a költségeket.