Kezdetben nagy hullámokat ígért, aztán már csak sörnek nézték a digitális rádiót

ugytudjuk.hu 2021-01-15 08:06:00
2020-tól lemondott a kormány a DAB adások üzemeltetéséről.

Minden változik, a rádiózás is. Bár a Dankó-adó a régi „néprádiókon" még viszi a zenébe oltott igét a falusi udvarokra, azért a fiatalabb korosztályok már inkább telefonon böngésznek. Lehetett volna ez másképp is: a tavaly hivatalosan is megszüntetett DAB-rádiózás maga volt az ígéret, főleg vidéken.

A 90-es évek közepén kezdte el az úgynevezett DAB (Digital Audio Broadcasting) kísérleti adást a Magyar Rádió Zrt és az Antenna Hungária. A rendszert az akkor vezető budapesti rádiók vették igénybe, a sugárzást két adóval oldották meg, mégpedig a Széchenyi hegyről és a Száva utcai adótoronyból. A szakemberek nagy reményeket fűztek a digitális rádiózáshoz, hiszen a lehetőségek bőséges tárházát ígérte. Jobb hangminőség, sokkal több csatorna „egy helyen", könnyebb elérhetőség és így tovább.

Nem is szólva a járulékos előnyökről, amik az induláskor még nóvumnak számítottak: programkísérő információk (PAD) gyors továbbítása, a közlekedési hírek kiszélesítése az átalakított autórádiók révén. A hosszú évekig Dél-Angliában élő és dolgozó szombathelyi Horváth André az elsők egyike volt, akik a digitális rádiózásról hoztak hírt a városba.

Fotó: Adótornyok a Széchenyi hegyen.

Mi több, maga is tervezett adást, hiszen erre viszonylag egyszerű volt technikai hátteret rakni, ellentétben a hagyományos földi sugárzású, nehézkes és drága stúdiókkal. Vagyis volt esélye annak, hogy éppen Szombathelyen induljon el a vidéki kísérlet. Sajnos, vagy utóbb nézve Horváth úr szerencséjére, az újságíró nem talált támogatókat, így a digitális nyitány elmaradt.

Nagyban is hasonló folyamat teljesedett ki az évek múltán. Először mindenki örült annak, hogy a DAB évén egységnyi spektrumon több csatorna szólhat és a regionális adók is behozhatók. A legnagyobb előnynek talán az tűnt, hogy olyan helyen is hallgathatjuk majd kedvenc adónkat, ahol annak nincs is frekvenciája. Elkezdődött az országos nagyadók bevonása, a Kossuth és a Petőfi mellett használta a technológiát a Danubius és a Sláger is.

De volt egy bökkenő: az, hogy készüléket kellett venni a DAB-hoz. Az első kütyük több mint 10 ezerbe kerültek (mai árakon csaknem 100 ezer forintba), ez bizony akkor borsos ár volt. Márpedig a hallgató csak akkor ad ki pénzt, ha motivált, azaz rengeteg tartalmat kap és lehetőleg ingyen. Ennek fényében érthető, miért is hezitáltak a nagyadók a DAB elterjesztésével.  

Fotó: Autós DAB-rádió. Aki megvette, ráfizetett, mert 2020-tól nincs digitális sugárzás.

Aztán megjelent az IP – és mindent vitt. Olyannyira, hogy az ígéretes platformnak gyakorlatilag nem maradt híve a tartalomszolgáltatói oldalról. Meg kell jegyezni, hogy a digitális átállás hajnalán az IP-alapú műsortovábbítás korántsem sem volt annyira meghatározó, mint ma. Amikor az interneten keresztül több tízezer rádióadó hallgatható lényegében bárhol, bármikor és ingyen.

A „vevő"sem drága és teljességgel elterjedt: az okostelefonok. Ráadásul ezzel a módszerrel ott is rádiózhatunk, ahol egyetlen FM rádiócsatorna sem fogható jól. Aztán itt vannak a legújabb rokonok, az egyre elterjedtebb podcastek és a streaming audio szolgáltatások.  

A végjátékra tavaly került pont, amikor az illetékes állami szakhatóság (NMHH) úgy döntött, hogy nem ír ki új pályázatot a digitális rádiós multiplexek üzemeltetésére. Hazánk - egyébként több más uniós országok mellett – ezzel hivatalosan lemondott a DAB-rádiózásról.

Fotó: Két világ: hagyományos rádió, okostelefon.

De azért akadtak mellékzöngék. Egy ismert média szakportál szerint a hivatal döntésében „lehettek politikai motivációk". Mégpedig azért, mert „az országos DAB+ hálózat kiépülésével a kisebb, helyi rádiók indulása az NMHH-hoz tartozó Médiatanácsot megkerülve, egyszerűbbé válhatott volna". Vagyis ezek az adók kikerültek volna a központi figyelem és hatalmi ellenőrzés alól.

Mára a DAB a legtöbbek szemébe már csak egy sörmárkát idéz és a hazai rádiózás sem független. Tulajdonosi köre lojális a kormányhoz, annak propaganda minisztériumához. Nincs önálló hírgyártás, oknyomozó riport, kritikus vélemény. A kádári időkből ismert öncenzúra is visszatért, szinte mindenütt tetten érhető. A rádiózás demokratikus elveinek feladása után mára csak egyetlen olyan adóról beszélhetünk, amely még állja a sarat.

Fotó: Internetes rádió használatra tanítja hallgatóit a Klubrádió.

Ez pedig az Orbán-rendszer kezdetétől fogva frekvenciájáért élethalál harcot folytató budapesti Klubrádió. Földi sugárzásuk csak a fővárosban érhető el, ami most ismét veszélybe került. Már csak 1 hónapig sugározhatnak, majd pályázniuk kell saját frekvenciájukra - másokkal egyetemben. A körülmények ismeretében nyerésre alig van esélyük. Ezért a hazai rádiózásban elkezdtek történelmet írni: pár hete az egyes műsorok között szó szerint tanítják mintegy 250-300 ezres hallgatói táboruknak az internetes rádiózásra való átállást.

De kesergésre semmi ok, a mindig vidám Dankó, ha kell, lejön a falvédőről is. 

 

Címlapfotó: Pixabay

Szólj hozzá!

Hasznos tippek egyetemistáknak: használt könyvekből is lehet tanulni!

Az egyetemi lét sok kiadással jár – bár nem mindenki fizetős szakokon tanul, azért a lakhatás, az utazás és a szórakozás sok pénzt felemészt. És bár a könyvtárakban ingyenesen hozzájuthatunk a szakirodalomhoz, ez nem mindig elérhető opció.

Az okostelefonok milyen hatással vannak a lelki egészségünkre?

Érdekes a címben feltett kérdés, és bizonyára mindenki az aktuális hangulatának megfelelően válaszol rá. Az, aki kezében a mobillal éppen egy fontos hívást vár a szerelmétől, bizonyára azt mondja, hogy pozitív, aki pedig álmatlanságtól szenved és késő éjjel olvassa ezt a cikket, azt gondolhatja: negatív.

Orrot törtek a sárvári "lomis" piacon

Vádat emeltek a verekedővel szemben.

Borult, ködös idő várható a hétvégén

Túlnyomóan borult, párás, helyenként ködös idő várható, hószállingózás, ónos szitálás, szitálás előfordulhat.

Itt vannak a győri Magyar Kultúra Hét programjai

Január 20–26 között rendezik a rangos eseményt.

Mínusz 783 millió forint a Győr-Szol Zrt. harmadik negyedéves mérlege

Sok esetben a tervezetthez képest kevesebb mínuszt termelt a cég.

Emlékszel milyen volt 2006-ban a Papsziban?

Nem, akkor most megmutatjuk milyen volt a szombathelyi legendás disco.

Továbbra sincs új elnöke a Haladás VSE-nek

Hamarosan újra összehívják a küldötteket.

A Győri Audi ETO 2027-ig meghosszabbította Per Johansson vezetőedző szerződését

A szakembert tavaly márciusban nevezte ki kispadjára az együttes, amelyet aztán BL-sikerig vezetett.

200 ezer forint Győrben az átlag albérletár

Szombathelyen 170 ezer forint most a lakbér havi átlaga.

Akár börtönbüntetésre is ítélhetik Homlok Zsoltot

Kartellezés miatt jelentették fel a cégvezetőt.

Hétvégi ház égett Szombathelyen

A tűzoltók két vízsugárral fékezték meg a lángokat.

15 milliárd forintot vonnak el idén Győrtől

12 milliárd forintot szolidaritási hozzájárulás címén vonnak el. 3 milliárd forintot pedig a Versenyképes Járások Program keretei között vonnának el a várostól.

Fedezd fel a Lego City világát

Építsd meg álmaid városát!