Nem most volt 1977, amikor először nyitották meg az Utazás nemzetközi szakkiállítást és vásárt a fővárosi Kőbánya vásárközpontban. A mostani a 43. a sorban és még mindig fut a szekér. Pontosabban döcög: az internetes világ berobbanása mellett más gondok is előjöttek. Ráadásul most még a koronavírusos ág is húzta a szervezőket.
Utóbbit letudták néhány jó tanáccsal és a kellő helyeken kitett kézfertőtlenítőkkel. De aki jegyet váltott... letöltött és nyomtatott magának a csütörtökön nyílt és vasárnap záruló eseményre, annak a világát úgyis más kötötte le. Mondjuk a szomorú látvány, miszerint az A pavilonban évről évre összébb szorul-szűkül a mezőny. Ha nem lett volna idén Interreg program, vagyis uniós pályázati támogatás, akkor végképp értelmét veszítette volna a kiállítás.
Ne kerteljünk: állam bácsi és az ő turisztikája nagy ívben kivonult erről a rendezvényről. Nem most kezdődött ez a folyamat. Akkor, amikor politikai szinteken eldöntötték, hogy minden más mellett a hazai turizmusnak is új utakat szabnak. Eddig sokan mondták, mit kellene tenni és a kollektív ötletekből mindig kijött valami jobb. Mostanság pedig kevesek mondják meg, mire lesz pénz. Ezzel aztán a helyi, az Utazás kiállításra oly sok éven át jellemző tétek is elvesztek. Aztán kijön, ami kijön. Még szerencse, hogy több külföldi ország úgy döntött úgy, hogy kiállít. Ezzel picit színesebb lett a kőbányai világ.
Ami egyébként nagyon kezd megváltozni. A szomszédos lóversenypályát és épületeit elbontották, a vásárváros területén pedig hatalmas beruházás vette kezdetét. Daruk, cement, beton, ömlik a pénz az alapokba, újabb milliárdok. Még jó, hogy bent, a szombathelyi standon most nem ezen kell filózni, hanem a Savaria Turizmus Nonprofit Kft. sajtótájékoztatóján, amit Grünwald Stefánia ügyvezető vezet fel. A szép számmal demonstráló sajtó elsősorban a Veloregió programra kíváncsi.
Az Interreg-program keretében megvalósuló vállalkozás a Bécs térségéből induló, Vas megyét is érintő és Burgenlandban tovább futó kerékpáros turizmust mutatja be. Főleg a németek kedvelik ezt a módit, de egyre több magyar is. Vas megye pedig élen jár az innovációban és ezt méltányolják a partnerek, közte az osztrákok. Megtudhattuk, hogy egészen mást jelent egy németnek a kerékpározás, mint egy magyarnak. Viccesen: előbbi olcsó kocsival és drága bringával érkezik, míg a magyar drága autóval és elnyűtt kétkerekűvel. Az osztrák pedig jó autóval és jó bicajjal.
De nyilvánvaló, hogy az olyan fő események, mint a karnevál, kiemelt támogatást érdemelnek. Ezért is kap idén a rendezvény az önkormányzattól több mint 20 millió forintos támogatást a meglévő összeg mellé. Azt is hallhattuk, hogy jószerivel már csak uniós pályázatok vannak, ha ez is eltűnik, akkor „nem tudni mi lesz".
Hivatalosan 40 ország állított ki a 43. Utazáson, de legtöbbjük szerényen, kis pavilonban, szórólap szinten. Az osztrák régiók jelen vannak, kellemes meglepetés Marokkó a pazar prospektusaival. Málta, Olaszország, Vietnam szintén jelen, de az olyan nagyágyúk, mint az uniós németek, franciák, angolok felszívódtak. Persze, az internet betörése óta már nem ezen a placcon köttetnek üzletek, nem itt dőlnek el a nyári turisztikai trendek (sok évig volt így).
Mégis kár lenne sutba dobni ezt a patinás intézményt. Már csak a személyessége miatt is. Az sem baj, ha a szakma még megmaradt jelesei egy pohár bor mellett vitatják meg dolgaikat. Bizonyára az is szóba kerül ilyenkor, hogy miként lehet túlélni ezt a központosított világot.
