Az Eurostat frissített adatai szerint már a 18-24 éves korosztály 12,5 százaléka hagyta úgy abba tanulmányait, hogy semmilyen végzettséggel nem rendelkeznek - szúrta ki az mfor.hu.
utoljára 2006-ban volt ilyen rossz az arány. A legjobb arányt a Bajnai-kormány tudta felmutatni, a 2010-es kormányváltás évében már 10,8-ra mérséklődött az iskolaelhagyók aránya.
Az uniós irányelvek szerint a tagországoknak 10 százalék alá kell szorítani ezt az arányt. Magyarország ebben nem állt rosszul, sokáig javuló tendenciát mutatott, ám mikor 2013-ban a Fidesz-kormány 16 évre csökkentette a tankötelezettség korhatárát, az iskolaelhagyók száma emelkedni kezdett. Ebben ráadásul van egy két éves "puffer", azaz ha valaki 16 évesen hagyja abba tanulmányait végzettség nélkül, akkor csak két évvel később jelenik meg a statisztikában, tehát a jelenlegi állapotok az elmúlt 6 év tendenciájában rosszabbak lehetnek.
Az iskolaelhagyók száma egy fontos adat az ország versenyképessége szempontjából, mert egy képet mutat a munkavállalók képzettségéről. Régisó versenytárasaink ebben egyre jobban lehagynak minket: Csehországban 6,7, Szlovákiában 9,3, Lengyelországban pedig mindössze 5 százalék.
A magyar kormány rendre azzal magyarázza a 16 éves tankötelezettséget, hogy más uniós országokban is hasonló ez a korhatár. Azonban az rendre kimarad, hogy ettől függetlenül más országok (például Ausztriában és Szlovéniában, ahol 15 év a korhatár) a közoktatás keretein kívüli képzési formákat biztosítanak a fiataloknak, hogy mindenképp rendelkezzenek valamilyen szaktudással, amit hasznosítanak.
