A kormány mindössze négy év alatt 72 százalékkal emelné meg az egészségügyben dolgozó, nem felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók bérét, hogy az egyik legjobban munkaerőhiányos területen tartsák a dolgozókat. A munkavállalók jelentős része a magánegészségügyben helyezkedett el, az árverseny pedig a magánszolgáltatókat is béremelésre sarkallhatja, noha a megemelt állami fizetéseknél is nagyobbak többnyire a jelenlegi bérek.
Az állami rendszerrel ellentétben a munkavállalók kapnak cafeteriát, akár évi kétszeri jutalmat, utazási támogatást, szakképzési hozzájárulást, temetési segélyt, valamint ingyen formaruhát is. Nem mellesleg kifizetik a kamarai tagdíjat, a túlórákat és a beragadt szabadságot is. Az állami béremelések hatására várható folyamat áremelkedést válthat ki a magánszolgáltatóknál - véli a hvg.hu.
Az egészségügyre fordított kiadások harmadát a magyarok a magánegészségügyben fizetik, ez a legmagasabb az EU-ban arányaiban, azaz az emberek inkább fizetnek, csak ellássák őket. Nem csoda, a magyar kormány az egyik legkevesebb fordítja az EU-ban egészségügyre, mindössze a GDP 5,2 százalékát. Egy átlagos magyar évente 200 ezer forintot költ a magánellátásra. Míg korábban csak a gazdagabbak keresték ezeket az ellátásokat, mára a középosztály is a magánellátásban talál megoldást.
