- ezzel magyarázta az ugytudjuk.hu-nak Gondos Miklós, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója, hogy miért tapasztalható szakemberhiány az állami ellátórendszerben, noha soha nem volt még olyan sok nyilvántartásban lévő orvos Magyarországon, mint napjainkban. Az ÁEEK és Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár kedden tartott sajtótájékoztatót Budapesten egy új ösztöndíjprogram elindításáról, amely ápolónak tanulók számára biztosítana havi 40 ezer forintot, ezzel is küzdve a szakemberhiány ellen - utóbbi hátteréről kérdeztük az tájékoztató résztvevőit.
Gondos Miklós részletes adatokkal nem tudott szolgálni, de utalt a magánellátásban munkát vállalók megnövekedett arányára.
Horváth Ildikó szerint 2010 óta pontosan látható, hogyan változik a nyilvántartásban szereplő orvosok száma, mérni lehet a szakpolitikai beavatkozások hatásait. Az államtitkár szerint láthatóan mérséklődött a pályaelhagyás és a kivándorlás hét év után,illetve mérhető lett a visszaköltöző orvosok száma is. Hozzátette, hogy megnőtt az orvostanhallgatók száma is, kétszázzal többen tanulnak, mint 2010-ben - ezek együttesen magyarázhatják Horváth szerint, hogy miért nő az aktív orvosok száma.
- tette hozzá az államtitkár szavaihoz Viziné Molnár Anna, az Uzsoki utcai Kórház ápolási igazgatója. Fontos megjegyezni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartásában minden orvos ötévente frissíti státuszát, a nyugdíjba vonulók, a kivándorlók, sőt az elhunyt orvosok is a statisztikában maradhatnak az adatokra rálátó forrásaink szerint. Erről korábban itt írtunk.
A rezidensek számára hét éve futó támogatási program szolgált a most induló, ápolók képzését támogató ösztöndíjprogram alapjául - hangzott el a tájékoztatón. 2010-ben az orvostanhallgatók alig több mint 50 százaléka lépett be a szakorvosképzésbe, ez az arány tavaly már 75-80 százalékra javult az ösztöndíjprogram hatására - számolt be az ugytudjuk.hu kérdésére Páva Hanna, az ÁEEK főigazgató-helyettese.
Hétfőn ismertette a Kórházszövetség, hogy a sürgősségi ellátás küzd a legnagyobb leterheltséggel az ország kórházaiban, ott a legnagyobb az orvos- és ápolóhiány. Ennek okairól Horváth Ildikó kérdéseinkre hangsúlyozta, hogy a sürgősségin a nap huszonnégy órájában bármire készen kell állni - a fejfájástól a súlyos vérzésekig - szaktudásban, fizikailag és érzelmileg, ami nagyon embert próbáló munka. A fiatal rezidenseknek, kezdő ápolóknak az államtitkár szerint a sürgősségi osztályon való munka kapcsán mérlegelnie kell, hogy össze tudják-e hangolni a magánéletükkel, hogy családot tudjanak mellette alapítani - az elfogadható munkakörnyezet megteremtése az egyik legnagyobb kihívás, hogy az elhivatott szakembereket megtarthassa a rendszer.
Az államtitkár válaszában kitért arra a jelenségre is, amiről a Kórházszövetség is beszélt, hogy a betegek sokszor azért választják a sürgősségi ellátást, mert a szakorvosi időpontokra sokat kell várniuk, ezt a választást "jogosnak tartja" sok esetben. Horváth Ildikó szerint már előkészületben van az a jogszabálytervezet, ami úgy alakítaná át a sürgősségi ellátást, hogy a nem sürgősségi esetekben is megfelelő ellátást kapjon a beteg, de közben nem kösse le az osztály kapacitásait.
- hozott példát az államtitkár.
A magánellátók térnyerése egyre égetőbb problémákhoz vezet az egészségügyben. Például akik meg tudják fizetni a magánszolgáltatókat,az gyorsan juthat ellátáshoz, de a szegényebbeknek marad az állami ellátás, ahonnan ép az az orvos hiányozhat, aki a módosabb betegen segít. sz ápolóknál is elterjedt, hogy egy állami és egy magánműszakot is elvállalnak, ugyanis utóbbiért magasabb fizetést kaphatnak. Ezek az ápolók szintén hiányozhatnak az állami ellátásból.
