„Mi Magyarországon élünk, magyarok vagyunk, magyarul beszélünk, ez egy egyedülálló és különös nyelv, amely a türk nyelvekkel áll rokonságban” – mondta hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök a Török Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának konferenciáján Cholpon-Atában.
Bár önmagában a konferencián való részvétel megkérdőjelezhető (török nyelv?), de a miniszterelnök kijelentése tökéletesen szembe megy a tudományos kutatások eredményeivel, amely a fel-felbukkanó különös nyelvtörténeti magyarázatokkal szemben eddig mindig kiállta tények mentén a tudományos vitákat. Ettől még a közbeszédben ugyanúgy feltűnik, hogy a magyar nyelv a Sirius-rendszerből származik, esetleg szkíta, illetve mezopotámiai gyökerekkel rendelkeznek, a katyvaszban pedig a Magyar Tudományos Akadémia is úgy érezte idén, hogy rendet kell tenni.
Egy cikksorozatban (itt és itt) nyelvészek, régészek és paleoantropológusok összegezték a betonbiztosnak látszó tényeket a magyar nyelv finnugor nyelvcsaládhoz való tartozásáról.
- Nyelvünk eredete nem függ össze szorosan genetikai származásunkkal. A régi magyar törzsek folyamatosan keveredtek más népekkel, míg a nyelv a keveredés ellenére fennmaradt, noha természetes változáson esett át.
- Tény, hogy magyar nyelv alapszókincse a nyelvtörténeti kutatások szerint megegyezik a finnugor nyelvek alapszókincsével.
- Egy-egy új régészeti feltárás (főleg aminek elemzése még nem zárult le) önmagában nem alkalmas több száz, már igazolt nyelvtörténeti kutatás, illetve más feltárások együttes tényállításának cáfolatára. Ha előkerülne egy új sír a Közel-Keleten, amiben az ősi magyarokéhoz hasonló leleteket találnak, attól még nem lesz a magyar nyelv – szinte abszurd leírni is – mondjuk zsidó eredetű.
A az eddigi kutatások nem igazolják a türk nyelvvekkel való rokonságot.
