1989-ben, Szombathelyen elsőként a Kálvárián emlékeztek Trianonra

ugytudjuk.hu 2020-02-11 06:34:00
Az Éhen Gyula Kör törte meg a hallgatást.

Száz évvel ezelőtt írták alá Versailles Trianon palotájában a Magyarországot feldaraboló békekötést, vagy inkább diktátumot. Szombathelyen most néhány civil szervezet gyűjtésbe kezdett egy emlékmű építése érdekében, de nagyobb megmozdulást, legalább is egyelőre, sehol sem terveznek. Sok kis esemény viszont lesz.

1948, vagyis a fordulat éve, Rákosi Mátyás hatalomra jutása óta egészen 1990-ig tiltott területnek számított Trianon, az erről szóló bárminemű emlékezés. Még a magyar államiságot is veszélyeztető verdikt az 56-os forradalom után is tabu téma volt, szóba sem kerülhetett az internacionalista eszme tengerében. A legenda szerint amikor 1968-ban a Magyar Néphadsereg (is) lerohanta Csehszlovákiát, a Felvidéken többen azt hitték, visszacsatolják őket az anyaországhoz... Ennyire naivak sokan nem lehettek, de tény, elsőként a magyar bakákat vonták ki az országból. 

Gróf Apponyi Albert

A rendszerváltás környékén felerősödtek a Trianonnal kapcsolatos hangok, újra megjelenhettek a személyes hangvételű publikációk, közte például gróf Apponyi Albert beszéde. Vas megyében hallgatás falát az 1988-ban alakult Éhen Gyula Kör (ÉHK) törte át. A civil (alternatív) szerveződés 41 év után elsőként a Kálvária templom közösségével együtt tartott megemlékezést 1989 június 4-én, a templom előtti első világháborús honvédszobornál. A leromlott állagú hősi emlékművet Csinger Péter kőfaragó hozta helyre, pótolva az oroszlán letört farkát is. A helytörténelmi súlyú eseményen több százan vettek részt nemzeti színű zászlókkal, táblákkal, rajta az elcsatolt területek nevével.

A környéken számos rendőr és munkásőr tűnt fel, de nagyobb izgalmat akkor ez már nem okozott. Az inkább, hogy egy erdélyi menekült megsúgta a kör vezetőinek: a román Securitate ügynökei is jelen vannak. Ennek oka lehetett, hogy a rendezvény egyúttal tiltakozás is volt a romániai falurombolás ellen. Végül sem a rendezvényt, sem az azt követő szentmisét nem zavarták meg, az első szabad trianoni emlékezés a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget. 

Az Éhen Gyula Kör szervezte a megemlékezést

A rendszerváltás után sokan azt várták, hogy a választott városvezetés veszi át a megemlékezést, de nem ez lett. Így továbbra is az ÉHK-ra várt a feladat, aminek eleget is tett.  Igaz, pályázat útján némi támogatást nyújtott a város, de ez még a költségeket sem fedezte. Az MDF-es dr. Gömbös Ferencen kívül hosszú évekig más országgyűlési képviselő nem tisztelte meg az eseményt. Holott olyan ismert szónokokat sikerült a körnek megnyernie, mint Kincses Előd, Für Lajos, Horváth Balázs, Duray Miklós, Kósa Csaba, Patrubány Miklós, Kovács Miklós, Göncz László és mások.

1998-tól bővült a kör, dr. Szabó Gábor polgármestersége idején készült el a Szent István szobor a Kálvárián. A szónokok ide költöztek, a versmondás is kibővült, kisebb műsorral. Megjelent a színen a Jobbik, így a színtiszta civil jelleg is megszűnt. A „társbérlet" néha zökkenőkkel járt, de összetűzésre nem került sor. A Jobbik akkor erősen nacionalista-harcias hangnemet ütött meg, az egyesület maradt a polgári hangnemnél. Aztán a 2010-es fordulat újabb mérföldkő az emlékezés történetében, innentől a fideszes városvezetés hivatalos programjává vált. Az ÉHK a Kálváriáról levonult, már évek óta a felsőcsatári Vasfüggöny múzeumnál, a trianoni határon emlékezik. Mégpedig Goják Sándor múzeum tulajdonossal, a helyi önkormányzattal és a Vasi Vendéglősök Klubjával együtt, egy több kilométeres vashegyi túra keretében. 

Für Lajos és dr. Gömbös Ferenc

A megyében másutt is voltak megemlékezések az elmúlt évtizedekben. Közte a legismertebb a kőszegi, illetve a celldömölki, Ság hegyi tiszteletadás. Utóbbin Csurka István MIÉP-es vezető is részt vett. A történtekre emlékeztek a Muravidéken, Lendván is. Az évek folyamán a civilek révén Körmend is bekapcsolódott és a falvakban is megjelentek a tisztelgők. Nagy valószínűséggel most is ez, vagyis a kisebb helyi rendezvények sora várható, hiszen a kormány nagyobb eseményeket nem tervez.

Ennek oka lehet, hogy az Orbán-kormány vezető szerepre tör Közép-Európában, így ehhez igazítja külkapcsolatait.  A másik ok az uniós kötelezettségekből fakad, a schengeni határok átjárhatósága révén. A harmadik oka a csendességnek az lehet, hogy ami a magyaroknak trianoni veszteség, az a környező államoknak trianoni nyereség. Ebből következően jobb a békesség, tudva, hogy ebben a kérdésben egyhamar nem lesz valóságos konszenzus.

Szólj hozzá!

KSH: már 740 ezer forint felett a bruttó átlagkereset - jelentősen nőttek a reálbérek Magyarországon

A nettó fizetések egy év alatt 10 százalékkal nőttek, az infláció mérséklődésének köszönhetően pedig a reálkeresetek is jelentősen emelkedtek.

Készül az új településterv Győrben: a beépítésektől a zöldterületek védelméig újragondolják a szabályokat

A tervek szerint 2027 őszén a győriek is elmondhatják véleményüket a város jövőjét meghatározó elképzelésekről.

Átalakulhat a győri bérlakásrendszer: aki nem szorul rá az önkormányzati segítségre, annak nem hosszabbítanák meg a szerződését

Pintér Bence polgármester a képviselőkkel folytatott egyeztetések után átdolgozta a győri önkormányzati bérlakásrendszer reformjáról szóló javaslatát.

Sokan választják Sárvárt útícélul az október 23. hétvégén

Eger, Miskolc, Gyula, Budapest, és Nyíregyháza a legnépszerűbb úti cél.

Jelentősen nőtt az építőipar teljesítménye augusztusban, de az új megrendelések száma visszaesett – a kedvező adat mögött elsősorban az út-, vasút- és közműépítések állnak

Három hónap csökkenés után augusztusban 21,9 százalékkal nőtt az építőipari termelés Magyarországon az előző év azonos időszakához képest. 

Mit tehetünk a penészes falak ellen?

A penészfolt több egyszerű esztétikai hibánál: azt jelzi, hogy a fal környezetében tartósan jelen van a nedvesség.

Mutatjuk a hétvége győri programjait – senki sem fog unatkozni

Menő koncertek, fotókiállítás, Hyrox-edzés, köpölyözés, nemzetközi hockey torna, hogy csak néhányat említsünk. 

Rétvári Bence már csak az Úristenben bízik: fogolykiváltó imával szabadítaná ki a korrupcióval gyanúsított politikusokat

A KDNP frakcióvezetője az ‘56-os forradalom évfordulója előtt néhány nappal politikai foglyokról beszél. Ez pedig egy véleménycikk.

Mozdítható erdővel nyerték meg „A másik Győr” ötletpályázatot – a zsűri végül két második díjat és két különdíjat is kiosztott

A Terasz Csoport kezdeményezésére hét pályamű érkezett, amelyek új szemszögből mutatták meg, milyen lehetne a jövő Győrje. 

Több mint 545 millió forint támogatásra pályázik Kőszeg az azbesztmentesítési alapból

A pályázat benyújtásának határideje október 16-án jár le.

Pintér Bence: A jótékonyság fontos, de nem pótolja a társadalmi igazságosságot

A győri polgármester a Kantharosz Gála kapcsán beszélt a szociális támogatások bővítéséről és az új önkormányzati rendeletről, amely már az októberi közgyűlés elé kerülhet.

A világ legjobb kutatói között a győri Széchenyi István Egyetem 12 tudósa

A győri egyetem tudományos teljesítménye látványosan növekedett az elmúlt években.

Öt év fegyházat kapott egy szlovák drogfutár, aki Hollandiából hozott kokaint Magyarországra – a Győri Ítélőtábla jogerősen egy évvel súlyosította az elsőfokú ítéletét

Egy nemzetközi, fegyverekkel és kábítószerekkel kereskedő bűnszervezet tagjaként szállított drogot Magyarországra a férfi. 

Jogállami mérföldkő: lezárult a Magyarország elleni uniós eljárás, 4 milliárd 200 millió eurónyi támogatás szabadul fel 

Az Erasmus+ és a Horizont Európa programok is újra elérhetővé válnak a magyar egyetemek számára. 

Fényhajós felvonulás, különleges épületlátogatások és izgalmas programok várnak Győrben az október 23-i hosszú hétvégén

Megnyílnak a Városháza kapui, bepillanthatunk a bencések 400 éves örökségébe, és kivilágított hajók is felvonulnak a Mosoni-Dunán.