Száz évvel ezelőtt írták alá Versailles Trianon palotájában a Magyarországot feldaraboló békekötést, vagy inkább diktátumot. Szombathelyen most néhány civil szervezet gyűjtésbe kezdett egy emlékmű építése érdekében, de nagyobb megmozdulást, legalább is egyelőre, sehol sem terveznek. Sok kis esemény viszont lesz.
1948, vagyis a fordulat éve, Rákosi Mátyás hatalomra jutása óta egészen 1990-ig tiltott területnek számított Trianon, az erről szóló bárminemű emlékezés. Még a magyar államiságot is veszélyeztető verdikt az 56-os forradalom után is tabu téma volt, szóba sem kerülhetett az internacionalista eszme tengerében. A legenda szerint amikor 1968-ban a Magyar Néphadsereg (is) lerohanta Csehszlovákiát, a Felvidéken többen azt hitték, visszacsatolják őket az anyaországhoz... Ennyire naivak sokan nem lehettek, de tény, elsőként a magyar bakákat vonták ki az országból.
Gróf Apponyi Albert
A rendszerváltás környékén felerősödtek a Trianonnal kapcsolatos hangok, újra megjelenhettek a személyes hangvételű publikációk, közte például gróf Apponyi Albert beszéde. Vas megyében hallgatás falát az 1988-ban alakult Éhen Gyula Kör (ÉHK) törte át. A civil (alternatív) szerveződés 41 év után elsőként a Kálvária templom közösségével együtt tartott megemlékezést 1989 június 4-én, a templom előtti első világháborús honvédszobornál. A leromlott állagú hősi emlékművet Csinger Péter kőfaragó hozta helyre, pótolva az oroszlán letört farkát is. A helytörténelmi súlyú eseményen több százan vettek részt nemzeti színű zászlókkal, táblákkal, rajta az elcsatolt területek nevével.
A környéken számos rendőr és munkásőr tűnt fel, de nagyobb izgalmat akkor ez már nem okozott. Az inkább, hogy egy erdélyi menekült megsúgta a kör vezetőinek: a román Securitate ügynökei is jelen vannak. Ennek oka lehetett, hogy a rendezvény egyúttal tiltakozás is volt a romániai falurombolás ellen. Végül sem a rendezvényt, sem az azt követő szentmisét nem zavarták meg, az első szabad trianoni emlékezés a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget.
Az Éhen Gyula Kör szervezte a megemlékezést
A rendszerváltás után sokan azt várták, hogy a választott városvezetés veszi át a megemlékezést, de nem ez lett. Így továbbra is az ÉHK-ra várt a feladat, aminek eleget is tett. Igaz, pályázat útján némi támogatást nyújtott a város, de ez még a költségeket sem fedezte. Az MDF-es dr. Gömbös Ferencen kívül hosszú évekig más országgyűlési képviselő nem tisztelte meg az eseményt. Holott olyan ismert szónokokat sikerült a körnek megnyernie, mint Kincses Előd, Für Lajos, Horváth Balázs, Duray Miklós, Kósa Csaba, Patrubány Miklós, Kovács Miklós, Göncz László és mások.
1998-tól bővült a kör, dr. Szabó Gábor polgármestersége idején készült el a Szent István szobor a Kálvárián. A szónokok ide költöztek, a versmondás is kibővült, kisebb műsorral. Megjelent a színen a Jobbik, így a színtiszta civil jelleg is megszűnt. A „társbérlet" néha zökkenőkkel járt, de összetűzésre nem került sor. A Jobbik akkor erősen nacionalista-harcias hangnemet ütött meg, az egyesület maradt a polgári hangnemnél. Aztán a 2010-es fordulat újabb mérföldkő az emlékezés történetében, innentől a fideszes városvezetés hivatalos programjává vált. Az ÉHK a Kálváriáról levonult, már évek óta a felsőcsatári Vasfüggöny múzeumnál, a trianoni határon emlékezik. Mégpedig Goják Sándor múzeum tulajdonossal, a helyi önkormányzattal és a Vasi Vendéglősök Klubjával együtt, egy több kilométeres vashegyi túra keretében.
Für Lajos és dr. Gömbös Ferenc
A megyében másutt is voltak megemlékezések az elmúlt évtizedekben. Közte a legismertebb a kőszegi, illetve a celldömölki, Ság hegyi tiszteletadás. Utóbbin Csurka István MIÉP-es vezető is részt vett. A történtekre emlékeztek a Muravidéken, Lendván is. Az évek folyamán a civilek révén Körmend is bekapcsolódott és a falvakban is megjelentek a tisztelgők. Nagy valószínűséggel most is ez, vagyis a kisebb helyi rendezvények sora várható, hiszen a kormány nagyobb eseményeket nem tervez.
Ennek oka lehet, hogy az Orbán-kormány vezető szerepre tör Közép-Európában, így ehhez igazítja külkapcsolatait. A másik ok az uniós kötelezettségekből fakad, a schengeni határok átjárhatósága révén. A harmadik oka a csendességnek az lehet, hogy ami a magyaroknak trianoni veszteség, az a környező államoknak trianoni nyereség. Ebből következően jobb a békesség, tudva, hogy ebben a kérdésben egyhamar nem lesz valóságos konszenzus.
Szólj hozzá!
Negyedik alkalommal rendezik meg a győri versenyt: pénteken a belvárosban, szombaton a Rábaringen és a Ravazd–Tényő szakaszon dübörögnek majd a versenyautók.
Szeptember közepétől néhány hétig lassabban lehet majd közlekedni a Horgászfalu közelében, ahol két kiszáradó holtág helyreállításával a mocsári teknősök élőhelyét mentik.
Az M86-os is érintett.
Charlie koncert, balett, közösségi futás, naplemente-túra, miegymás.
A frissen végzett orvosokat háromnapos beillesztő program segíti, a rezidenseket Pintér Bence polgármester a Városházán is köszöntötte.
Az egykori bölcsőde helyén, a beruházás részeként csapadékvíz-kezelő rendszer, közvilágítás és új járdakapcsolatok is létesültek.
Orbán Anita külügyminiszter szerint Magyarország teljes szolidaritásáról biztosítja Németországot, és kész együttműködni az Európát érő fenyegetések elleni fellépésben.
Tavaly tavasszal Máhr Tivadar alpolgármester kampányolt egy nagyot az iskolabusz ötletével. Akkor arról volt szó, hogy akár már a 2025/2026-os tanévben bevezethetik a szolgáltatást.
Több napon át komoly zajra kell számítani.
Csányi Laci és tanítványai ingyenes koncerttel, a Lázár tesók pedig szeptember 25-én érkeznek a győri Rómer Házba.
Eladta üzletrészét az Ugytudjuk.hu-t kiadó gazdasági társaságban.
Novák Előd a lengyel szabályozás mintájára nyújtott be törvényjavaslatot, amely gyógyszeres kezeléssel csökkentené egyes szexuális bűnelkövetők szexuális késztetését.
Szerkesztőségünkhöz olyan információk jutottak el, amelyek szerint komoly változás előtt állhat a nagy múltú győri sportegyesület.
Eddig 5 polgármesterjelölt és 18 képviselőjelölt jelentkezett az időközi választásra.
A megmérettetést szeptember 18. és 20. között rendezik meg.