1989-ben, Szombathelyen elsőként a Kálvárián emlékeztek Trianonra

ugytudjuk.hu 2020-02-11 06:34:00
Az Éhen Gyula Kör törte meg a hallgatást.

Száz évvel ezelőtt írták alá Versailles Trianon palotájában a Magyarországot feldaraboló békekötést, vagy inkább diktátumot. Szombathelyen most néhány civil szervezet gyűjtésbe kezdett egy emlékmű építése érdekében, de nagyobb megmozdulást, legalább is egyelőre, sehol sem terveznek. Sok kis esemény viszont lesz.

1948, vagyis a fordulat éve, Rákosi Mátyás hatalomra jutása óta egészen 1990-ig tiltott területnek számított Trianon, az erről szóló bárminemű emlékezés. Még a magyar államiságot is veszélyeztető verdikt az 56-os forradalom után is tabu téma volt, szóba sem kerülhetett az internacionalista eszme tengerében. A legenda szerint amikor 1968-ban a Magyar Néphadsereg (is) lerohanta Csehszlovákiát, a Felvidéken többen azt hitték, visszacsatolják őket az anyaországhoz... Ennyire naivak sokan nem lehettek, de tény, elsőként a magyar bakákat vonták ki az országból. 

Gróf Apponyi Albert

A rendszerváltás környékén felerősödtek a Trianonnal kapcsolatos hangok, újra megjelenhettek a személyes hangvételű publikációk, közte például gróf Apponyi Albert beszéde. Vas megyében hallgatás falát az 1988-ban alakult Éhen Gyula Kör (ÉHK) törte át. A civil (alternatív) szerveződés 41 év után elsőként a Kálvária templom közösségével együtt tartott megemlékezést 1989 június 4-én, a templom előtti első világháborús honvédszobornál. A leromlott állagú hősi emlékművet Csinger Péter kőfaragó hozta helyre, pótolva az oroszlán letört farkát is. A helytörténelmi súlyú eseményen több százan vettek részt nemzeti színű zászlókkal, táblákkal, rajta az elcsatolt területek nevével.

A környéken számos rendőr és munkásőr tűnt fel, de nagyobb izgalmat akkor ez már nem okozott. Az inkább, hogy egy erdélyi menekült megsúgta a kör vezetőinek: a román Securitate ügynökei is jelen vannak. Ennek oka lehetett, hogy a rendezvény egyúttal tiltakozás is volt a romániai falurombolás ellen. Végül sem a rendezvényt, sem az azt követő szentmisét nem zavarták meg, az első szabad trianoni emlékezés a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget. 

Az Éhen Gyula Kör szervezte a megemlékezést

A rendszerváltás után sokan azt várták, hogy a választott városvezetés veszi át a megemlékezést, de nem ez lett. Így továbbra is az ÉHK-ra várt a feladat, aminek eleget is tett.  Igaz, pályázat útján némi támogatást nyújtott a város, de ez még a költségeket sem fedezte. Az MDF-es dr. Gömbös Ferencen kívül hosszú évekig más országgyűlési képviselő nem tisztelte meg az eseményt. Holott olyan ismert szónokokat sikerült a körnek megnyernie, mint Kincses Előd, Für Lajos, Horváth Balázs, Duray Miklós, Kósa Csaba, Patrubány Miklós, Kovács Miklós, Göncz László és mások.

1998-tól bővült a kör, dr. Szabó Gábor polgármestersége idején készült el a Szent István szobor a Kálvárián. A szónokok ide költöztek, a versmondás is kibővült, kisebb műsorral. Megjelent a színen a Jobbik, így a színtiszta civil jelleg is megszűnt. A „társbérlet" néha zökkenőkkel járt, de összetűzésre nem került sor. A Jobbik akkor erősen nacionalista-harcias hangnemet ütött meg, az egyesület maradt a polgári hangnemnél. Aztán a 2010-es fordulat újabb mérföldkő az emlékezés történetében, innentől a fideszes városvezetés hivatalos programjává vált. Az ÉHK a Kálváriáról levonult, már évek óta a felsőcsatári Vasfüggöny múzeumnál, a trianoni határon emlékezik. Mégpedig Goják Sándor múzeum tulajdonossal, a helyi önkormányzattal és a Vasi Vendéglősök Klubjával együtt, egy több kilométeres vashegyi túra keretében. 

Für Lajos és dr. Gömbös Ferenc

A megyében másutt is voltak megemlékezések az elmúlt évtizedekben. Közte a legismertebb a kőszegi, illetve a celldömölki, Ság hegyi tiszteletadás. Utóbbin Csurka István MIÉP-es vezető is részt vett. A történtekre emlékeztek a Muravidéken, Lendván is. Az évek folyamán a civilek révén Körmend is bekapcsolódott és a falvakban is megjelentek a tisztelgők. Nagy valószínűséggel most is ez, vagyis a kisebb helyi rendezvények sora várható, hiszen a kormány nagyobb eseményeket nem tervez.

Ennek oka lehet, hogy az Orbán-kormány vezető szerepre tör Közép-Európában, így ehhez igazítja külkapcsolatait.  A másik ok az uniós kötelezettségekből fakad, a schengeni határok átjárhatósága révén. A harmadik oka a csendességnek az lehet, hogy ami a magyaroknak trianoni veszteség, az a környező államoknak trianoni nyereség. Ebből következően jobb a békesség, tudva, hogy ebben a kérdésben egyhamar nem lesz valóságos konszenzus.

Szólj hozzá!

Innovatív lépcsők: A dermesztett beton technológia előnyei

A korszerű építészet egyik legérdekesebb újdonsága a dermesztett beton technológia.

OVERTONE – Portréfotó-kiállítás nyílik Szami képeiből a Győri Filharmonikus Zenekar művészeiről

Ötven arckép, melyeket a zene és annak interpretálása kapcsol össze: szeptember 18-tól a Richter Teremben.

Vége a száguldozásnak: újabb fix traffipax érkezik Győrbe, kedden a Széchenyi hídon szerelik fel

A munkálatok miatt délelőtt sávlezárásra és torlódásra kell számítani, az új berendezés egyszerre akár 64 járművet is képes követni.

Mától péntekig időszakos vízhiányra kell számítani a győri Lakatos utcában

Az ivóvízvezeték-rekonstrukció miatt naponta 8 és 16 óra között akadozhat a szolgáltatás.

Hende Csaba Kötcsén bukkant fel!

Szombathely volt parlamenti képviselőjét, nyugdíjba küldött alkotmánybírót egy pódiumbeszélgetésen hallgathatta a fideszes szűk elit.

Kósa Roland a tankerületnek adná Fekete Dávid egykori csilli-villi játszóterét, a volt győri MCC-központot

A több milliárd forint közpénzből felújított „Kis Hiltont” tehetségközponttá alakítanák – a Győri Tankerületi Tanács támogatta az indítványt, így a javaslat a kormány elé kerülhet.

Rendőri intézkedés után esett neki haragosainak egy férfi Vas megyében

Az egyik férfi mindkét lábát kirúgta, egy másikat pedig ököllel arcon ütött – garázdaság miatt emeltek vádat ellene.

Növényeket kaptak a győri közösségek, most rajtuk a sor, hogy még zöldebb legyen a város

Évelők, cserjék, ültetőközeg és fenyőmulcs is járt a „Közösen a zöldebb Győrért” pályázat nyerteseinek, akik vállalták, hogy az elültetett növényekről hosszú távon gondoskodnak.

Nem mindig a festés a legjobb megoldás

Ha meguntuk a falak színét, vagy egyszerűen csak frissítenénk egy helyiség hangulatán, érthető, hogy elsőként az újrafestés jut eszünkbe.

Magyar Péter: havi 5 ezer forintos támogatást kapnak a legfeljebb 150 lóerős dízelautók tulajdonosai

Decemberig összesen 20 ezer forintos kompenzációt ad a kormány, az intézkedés a miniszterelnök szerint csaknem egymillió jármű tulajdonosát érinti.

Úton-útfélen: Magyar Péter miniszterelnökként is folytatja az országjárást – szombaton Veszprémből indul újra a túra

A TISZA választási győzelméhez vezető kampány egyik legfontosabb eszköze volt, hogy Magyar személyesen vitte el politikai üzeneteit az ország szinte minden szegletébe. Most kormányfőként tér vissza az utcai fórumokhoz.

Európai Mobilitási Hét: szakmai fórumon keresik a győri elővárosi vasútfejlesztés lehetőségeit

A közúti forgalom növekedése miatt egyre sürgetőbb kérdés, hogyan lehetne jobban kihasználni Győr öt irányból elérhető vasúti hálózatát.

Egy friss felmérés szerint az iskola előtti 100 méter lehet a reggeli „mamataxi” legveszélyesebb szakasza

A gyerek biztonsága miatt indul autóval a szülő, de ha mindenki egészen az iskola kapujáig hajt, akkor éppen ott alakulhat ki a legveszélyesebb közlekedési helyzet. 

Itt van az ősz itt van újra, és itt vannak a hétvégi győri programok is

Fesztivál-hegyek, rally verseny a városban és azon kívül, számtalan koncert és egyéb jóság várja a látogatókat. 

A TISZA bemutatta öt alkotmánybíró-jelöltjét - hétfőn meghallgatják őket, kedden pedig meg is választhatja az új bírákat az Országgyűlés

A párt szerint a feddhetetlenség, az integritás, a függetlenség és a szakmai teljesítmény alapján választották ki a jelölteket.