Múlt századi értékeken alapul a kormány energia- és klímaterve az Enerigaklub szerint, amely hétfőn mutatta be elemzését a januárban nyilvánosságra hozott dokumentumról – írja a 444. A kormány azt vállalta, hogy 1990-hez képest 40 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra, ami elsőre ambíciózusnak tűnik, valójában azonban ennek a nagy része már teljesült. Így 2017-hez képest mindössze 12 százalékos csökkentést kellene összehozni, ami a civil szervezet szerint nagyon kevés a hosszú távú klímavédelmi célok eléréséhez. Ebben az ütemben haladva 2050-ben még mindig több mint 43 millió tonna felett lesz az éves szénkibocsátásunk.
Munkácsy Béla, az Energiaklub szakértője szerint a kormány stratégiájából egyszerűen hiányzik a környezeti fenntarthatóság szempontja. Például azt írják, „természetszerűleg az energiamennyiség csökkentése prioritás”, ugyanakkor rögtön hozzáteszik, hogy „gazdasági növekedés esetén sem az ipar, sem a közlekedés energiafelhasználása nem korlátozható” – írja a 444. Ennek megfelelően a kormány úgy számol, hogy 2017 és 2030 közt 15 százalékkal növekedne az energiafelhasználás. A légi közlekedésben és a közúti áruszállításban ennél is sokkal több, 60 százalékos növekedéssel számolnak a következő tíz évre, amit egyszerűen a kereslet növekedésével indokolnak.
„Ez szembemegy mindazzal, amit 50 éve hallunk a kutatóktól” – mondta Munkácsy a lap szerint. Az Energiaklub szerint muszáj lenne visszaszorítani az energiafogyasztást, illetve átalakítani annak szerkezetét, hiszen az ország ökológiai lábnyomának 65-70 százalékáért az energiaszektor felelős.
A dokumentum másik fontos hívószava az energiaszuverenitás, de ez is kérdéses az Energiaklub szakértője szerint. „Ha az atomenergiát tesszük a koncepció középpontjába, azzal Magyarországot még 60-80 évre kiszolgáltatott helyzetbe sodorjuk, ami nagyon messze van az energiaszuverenitástól és a biztonságtól. Ez a 20. század technológiája.”Márpedig Paks 2-nek fontos szerepet szán a kormány a 40 százalékos kibocsátácsökkentés elérésében. A stratégia úgy tervez, hogy 2030-ban a régi és az új blokkok is működni fognak még, de Magyar László, egy másik energiaklubos szakértő szerint „a mostani tudásunk alapján könnyen lehet, hogy az újak csak 2030 után lépnek üzembe”.
A villamosenergia-szektorban a kormány főleg a napelemek számának növelésével erősítené a megújulók szerepét. Az Energiaklub szerint ezt aránytalan mértékben tenné, a szélenergiát továbbra is teljesen figyelmen kívül hagyná (szélerőművet nem is lehet telepíteni), és a biogáz-felhasználás esetén is elég ködösen fogalmaz a stratégia. Magyar szerint az adatok nem igazolják azt az elképzelést, hogy a Kárpát-medencében ne lenne jól használható a szélenergia, a már működő erőműveink is Németországhoz, Dániához hasonló kihasználtsági mutatóval bírnak. Úgy látja, ha nem is az ország minden pontján lehetne jól használni, de nem szabadna elengedni ezt az energiaforrást.
A teljes elemzést itt, a 444 összefoglalóját róla itt lehet elolvasni.
A cikk az Ökopolisz Alapítvány támogatásával készült.
Forrás: 444