Március közepe óta tartanak zárva országszerte, így Győrben is a vendéglátóhelyek. Amíg az étteremek át tudtak állni a kiszállításra, így a szokásostól eltérő módon ugyan, de nagyrészt mégis tudtak tovább működni, addig a kávézók és kocsmák komolyabb gondba kerültek.
Most, április végén már látszik némi fény az alagút végén: hétfőtől országszerte, Győrben pedig Dézsi Csaba András polgármester döntése alapján már hétvégén kinyithatnak a terasszal rendelkező, vagy terasszal nem rendelkező, de az asztalaikat és székeiket az üzletük előtti közterületen elhelyezni képes vendéglátóhelyek.
De hogy érintette a másfél hónapos leállás a győri helyeket? Tudtak valahogy alkalmazkodni? Segítettek nekik a kormány vagy az önkormányzat intézkedései? És hogyan készülnek az újranyitásra? Körbekérdeztünk! Többen név nélkül, mások pedig nevüket vállalva válaszoltak kérdéseinkre.
Veszélybe kerültek, leépítettek a győri vendéglátóhelyek
„Régi bárunkat, a Tango Bárt költöztettük át, március 6-án nyitottunk az új helyen. A lehető legrosszabbkor jöttek a korlátozások, hat napot üzemeltünk összesen” – írta nekünk Tóth Bence, az EscoBAR tulajdonosa, aki úgy érzi, hogy veszélybe került a működésük, hiszen rengeteg pénzt fektettek már a felújításba is. Ebben a helyzetben azonban le kellett építeniük.
Józsi Erik, a Szomszéd Koktélbár és Kávézó (és még pár hely) társtulajdonosa elmondta: az ő működésük is veszélybe került, szerinte senki nem rendelkezik akkora likviditással, hogy ezt áthidalja. Le kellett építeniük, a tizenöt ember helyett jelenleg öten vannak, de reméli, hogy az újranyitással vissza tudnak majd épülni.
Hasonló helyzetről számolt be Martinkovics Oszkár, a Shadow Pub tulajdonosa. „Mi csak italszolgáltatással foglalkozunk, ráadásul KATA szerint adózunk, ezért semmilyen támogatást nem kaptunk eddig. Így járulékfizetési kötelezettségünk továbbra is van, de bevételünk nincs” – írta. Ők is leépítettek.
Az általunk megkérdezett további, nevük elhallgatását kérő kocsma-, bár- és kávézótulajdonosok sem nagyon színesítik ezt a képet: mindenkinek nehéz a helyzete, van olyan, aki azt írta, hogy komoly veszélyben van a működés, hiszen épp kialakult egy jó vendégköre. Van olyan is, aki azt írta: a működésük azért nem került nagyon veszélybe, 1-2 hónapot át tudnak hidalni, de náluk kevesebb is az alkalmazott, akiket így egyelőre meg is tudtak tartani.
Hogy tudtak alkalmazkodni?
A győri vendéglátósok változatosan alkalmazkodtak a helyzethez: van, aki italkiszállítással próbálkozik. „Elkezdtünk a kiszállítást, vegyesek a tapasztalatok. Vannak jobb és rosszabb napok, nekünk arra biztos jó volt, hogy ne kattanjunk be a négy fal között. Érdemben azért nem összehasonlítható az igazi vendéglátás élményével” – írta az egyik válaszadónk.
Az egyik általunk megkérdezett kávézó elviteles üzemmódra állt át: szendvicset és kávét lehet elvinni az ablakból, de vendég alig van.
De többen is úgy érezték, hogy ez igazából ebben a szektorban nonszensz. Józsi Erik így magyarázta el ezt lapunknak: miért venné meg tőle valaki vendéglátós áron a Heineikent, ha a boltban olcsóbban meg tudja venni? Az alkoholvásárlást szerinte inkább mindenki a boltban oldotta meg az elmúlt időszakban.
„Sörcsapbérlést tettünk lehetővé, házhozszállítással, beüzemeléssel, de nem tolonganak a jelentkezők” – írta Martinovics Oszkár, aki reméli, hogy hamar újra tudnak nyitni, hiszen jelenleg nulla bevétellel az építőiparban kezdett dolgozni – ez azonban hosszú távon nem megoldás.
Tóth Bencéék más irányban indultak el. „Nekünk egy teljesen új irányba indult el a vállalkozásunk. Kiszállítunk, de bolti bevásárlásokat, kistermelői termékeket, mint friss kecsketej, termelői magyar eper vagy éppen ökogazdaságból származó friss marhahús” – írta. Úgy érzékeli, hogy már ennyi idő alatt megváltoztak a szokások, és sokan maradni fognak ennél a bevásárlási formánál.
„A minket elérő kormányzati/önkörmányzati segítség forintosítva: nulla”
Azért is érdekes a vendéglátós szegmens problémáiról hallani, mivel a kormány komoly gazdaságélénkítő csomagokat jelentett be az elmúlt hetekben, és az önkormányzat is igyekezett könnyíteni a vállalkozások gondjain. Úgy tűnik azonban, hogy ebből nem sok érintette a vendéglátást, miközben ez tipikusan egy olyan szektor, amelyet keményen érintett a kijárási korlátozás és a nyitvatartás korlátozása.
„A minket elérő kormányzati/önkörmányzati segítség forintosítva: nulla. Örültünk volna járulékkedvezménynek a kötelező zárva tartás alatt, vagy az önkormányzat részéről az iparűzési adó akár részarányos elengedésének is. Gyakorlatilag teljesen egyedül lettünk hagyva a gondjainkkal” – írta Martinovics Oszkár.
Válaszadóink között akadt olyan is, akinél segített az önkormányzati bérlemény bérleti díjának csökkentése, nyilván ez minden olyan helynek segítség, amelyik önkormányzati helyiséget bérel.
„Március 16-a óta teljesen sötétben tapogatózunk, mi fog történni, mi lesz. A meghozott intézkedések semmilyen formában nem segítettek. Minden intézkedés, amit hoztak, elkésett és nem megfelelő, a szabályok és kiírások hátráltatnak inkább” – írja.
Józsi Erik szerint úgy tűnik, senki sem foglalkozik azzal, hogy milyen károkat szenvedett el ez a szektor, de igaz ez a rendezvényszervezésre és a művészekre is.
Bizonyos intézkedések pedig leginkább viccesek: ilyen például a turizmusfejlesztési hozzájárulás elengedése, amit több megszólalónk is említett. Ezt ugyanis az öt százalékos áfakulccsal eladott termékek után kéne fizetni, ilyet azonban most nem is tudnak árulni, mivel ezzel az áfakulccsal csak helyben készült, helyben fogyasztott terméket árulhatnak.
Az általunk megkérdezett vendéglátósok közül többen is azt mondták, hogy ebben a helyzetben a cseh megoldás, tehát a közvetlen bértámogatás, illetve a járulékok teljes (nem csak munkáltatói, de munkavállalói) elengedése segített volna, valamint az, ha közvetlen támogatási alapokkal, és nem hitellel segítené a kormány a kis- és középvállalkozásokat. Vagy esetleg az, ha az elviteles termékekre is öt százalékos lenne az áfa.
Józsi Erik szerint a Kurzarbeit átvétele az első formájában teljesen értelmetlen volt, most a második verziója már jobb – most azonban már késő, hiszen mostanra sok vállalkozás már leépített, mert egyszerűen nem volt más választása. A felépülésben a járulékmentesség segítene az év végéig.
Tóth Bence szerint „az alkalmazottak sorsa kilátástalan, többségük máról holnapra él, mondhatanám azt is: ez a szektor lélegeztetőgépre sem tarthat igényt. Magunkra hagytak minket, és sok egység kénytelen lesz feladni, nem fog már kinyitni. Nekünk magunknak kell felállni és megoldani ezt – bezzeg amikor fizetni kell, akkor jók vagyunk!”
Hogy készülnek az újranyitásra?
„Lelkesen várjuk a híreket és szervezzük, hogy az eddigi kilakított új vállalkozásunk és a régi hogy fér meg egymás mellett. Persze várjuk a vendégeket is, hiszen kinek ne hiányozna egy jó kávé, vagy egy jéghideg csapolt sör?” – írta Tóth Bence, hozzátéve: tervezgetik, hogyan működjön a terasz, ami szerencséjükre elég nagy. Mások is a teraszokat szépítgetik, készülnek a nyitásra.
Nem mindenki ilyen szerencsés azonban. „Nekünk nincs teraszunk, így nem saját véleményem szerint nem fogunk tudni mostanában kinyitni. Egyébként pár apróbb változtatással készülünk, amik nem igényelnek befektetést, csak kétkezi munkát. Ha egyáltalán kibírjuk a bizonytalan idejű újranyitásig” – írta Martinovics Oszkár.
A Szomszédban új itallapot készítenek, és örülnek annak, hogy a győri polgármester döntése nyomán már hétvégén kinyithat a terasz. Józsi Erik szerint a gazdasági nehézségek miatt „az eddig felépített, trendbe hozott középprémium, prémium italkategóriától elköszönhetünk, nem ez lesz a fő profil” – az itallap a minőséget tükrözni fogja, de árban megpróbálnak alkalmazkodni a helyzethez, hiszen sokan sokat vesztettek. Kérdés az is, hogy hogyan fog működni az, ha mindenki maszkban lesz.
„Csak imádkozni tudunk, hogy visszatérjenek a vendégeink és hogy megengedhessenek maguknak egy kávézást!” – írta egy kávézótulajdonos, míg Józsi Erik így zárta beszélgetésünket: „Várunk a csodára.”
