A COVID-19 terjedése alapján egyes kutatók azt feltételezték, hogy az éghajlat befolyásolhatja a vírust, ezért sokan bíztak abban, hogy a nyár érkezése enyhíti a járvány terjedését. Egy új vizsgálat ugyanakkor nem talált összefüggést a koronavírus terjedése, illetve a hőmérséklet és a szélességi kör között – írja a ScienceAlert.
Peter Jüni, a Torontói Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint egy korábbi elemzésben még kapcsolatot mutattak ki, az átfogóbb kutatás viszont nem fedett fel összefüggést. A csapat 144 geopolitikai régióból gyűjtött be adatokat, melyekben legalább 10 koronavírusos esetet rögzítettek. A szakértők a március 20-i és március 27-i adatokat vetették egybe.
Az elemzésből kizárták azokat az országokat, melyekben ekkor már elmúlt a járvány fő hulláma – ilyen ország többek közt Kína. Jüniék emellett az érintett periódust megelőző két hétből is gyűjtöttek adatokat.
A kutatók felmérték a térségek hőmérsékletét, szélességi körét, páratartalmát, illetve azt, hogy a COVID-19 miatt az adott területen elrendelték-e az iskolák bezárását, a tömegrendezvények felfüggesztését, illetve a fizikai távolságtartást.
A csapat arra jutott, hogy a szélességi kör és a hőmérséklet nem befolyásolta a járvány terjedését, az abszolút páratartalom viszont némiképp hathatott a vírusra.
A járványügyi intézkedések kimutathatóan csökkentették a terjedést. A kutatók úgy gondolják, hogy a nyár nem fog véget vetni a járványnak.
A friss eredmények ugyanakkor nem jelentik azt, hogy az évszakok változása nem befolyásolná a COVID-19 hatásait. A téli influenzaszezon az új koronavírussal kombinálva ugyanis világszerte jelentősen leterhelte az egészségügyet.
