A közleményt változtatás nélkül közzétesszük:
Az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EVDSZ), a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete (TBDSZ) akciószövetségének minden tagja üdvözli és támogatja az Európai Bizottság tegnapi napon, október 28-án megjelent, a minimálbérre vonatkozó irányelv javaslatában foglaltakat.
Az Európai Bizottság június 3-án indította el az európai szociális partnerekkel folytatott konzultáció második szakaszát a tisztességes minimálbérekkel kapcsolatos kihívások kezelésére irányuló lehetséges fellépésről. Ebben a dokumentumban a Bizottság korrekt képet fest a helyzetről, rámutatva a tisztességes minimálbér fontosságára a dolgozói szegénység és az egyenlőtlenségek – különösen a nemek közötti egyenlőtlenségek – kezelésében, valamint a felfelé irányuló konvergencia támogatása és a belső kereslet fellendítése szempontjából. Az akciószövetség tagjai egyetértenek a Bizottság véleményével, miszerint annak biztosítása, hogy Európában mindenki tisztességes életszínvonalon élhessen, elengedhetetlen a Covid-19 válság társadalmi és gazdasági következményeinek kezelése és a gazdaságélénkítés fenntartása. A méltányos bérekre irányuló kezdeményezésre ma nagyobb szükség van, mint valaha.
Az elmúlt 20 évben egyre gyengébbé vált a kapcsolat a munka és a tisztességes élet között. Ezenkívül a kelet és nyugat közötti fizetési különbségek továbbra is megmaradtak. Ez a helyzet veszélyezteti a jelenlegi társadalmi modelleket és a közös Európa alapjait. A méltányos minimálbér biztosítását célzó uniós kezdeményezés az első lépés lehet e tendencia megfordításában. Az egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak az EU-ban. Közép-, Kelet és Dél-Európában a bérek jóval az európai átlag alatt maradnak, és nem tükrözik ezen gazdaságok növekedési teljesítményét.
Valamennyi közép- és kelet-európai ország számára kulcsfontosságú kérdés, hogyan változtassanak gazdaságpolitikájukon, invesztáljanak többet közszolgálati rendszerükbe, és mindenekelőtt az, hogy a szociális partnerek és a szociális párbeszéd nagyobb szerepet kapjanak országaik jövőjének formálásában, ezáltal megvalósítva gazdaságaik sokkal gyorsabb konvergenciáját.
Az akciószövetséget alkotó szakszervezetek megítélése szerint ezt a folyamatot kiválóan segítik a most megjelentetett irányelv javaslatban foglaltak. Az akciószövetség tagjai egyetértenek egy olyan európai keretrendszer létrehozásával, amelynek két célja van: a minimálbérek megfelelő szintjének megállapítása, illetve a dolgozók minimálbérhez való hozzáférésnek biztosítása, a nemzeti hagyományok tiszteletben tartásával arra vonatkozóan, hogy kollektív szerződésekben, vagy törvény által határozzák meg a minimálbért. Jelenleg az unióban 21 tagállamban van jogszabályi úton megállapított minimálbér, és 6 országban pedig kollektív szerződések útján kerül megállapításra az. Emiatt az utóbbi 6 tagállamra csak a kollektív szerződésekre vonatkozó részek vonatkoznak.
Az akciószövetség tagjai üdvözlik, hogy az irányelv minimumszabályokat kíván lefektetni, amelyektől a dolgozókra nézve jobb feltételeket előírhat a tagállam, de a leendő jogszabály semmiképp sem szolgálhat ürügyként a jobb feltételekkel rendelkező rendszerekből való visszalépésre. A tagállamoknak az elfogadástól számított két év alatt kellene az irányelvet átültetni a nemzeti jogba.
Az irányelv kiterjedne minden olyan dolgozóra, akinek munkavállalói szerződése, vagy kapcsolata van. Tehát igyekszik a nem munkavállalói szerződéssel (pl. vállalkozói szerződéssel) alkalmazott dolgozók bérére is hatással lenni. Az akciószövetség tagjai kiemelik, hogy az irányelv fontos eleme lenne a kollektív tárgyalások megerősítése a bérmegállapodások során. Előírná a tagállamoknak, hogy a kollektív tárgyalások általi lefedettséget növelendő, erősítsék meg a szociális partnereket és ösztönözzenek valódi, konstruktív bértárgyalásokat. Előírná továbbá azon tagállamoknak, amelyeknél a kollektív szerződések lefedettsége nem éri el a 70%-ot, hogy teremtsenek megfelelő kereteket, és hozzanak létre egy akciótervet a kollektív tárgyalások erősítésére. [Magyarországon ez 21% az ETUI 2016-18-as adatai alapján]
Az irányelv a törvényben előírt minimálbér szintjének megfelelőségével kapcsolatban előírná a tagállamok számára, hogy a minimálbér szintjének meghatározására, illetve időszakos aktualizálására hozzanak létre megfelelő kritériumokat azért, hogy a bérszint megfelelő szinten legyen megállapítva, és tisztességes munka- és életkörülményeket biztosítson. Ezen kritériumoknak átláthatónak kell lennie, és kötelezően legalább a következőket tartalmaznia kell: a törvényes minimálbér vásárlóereje, tekintettel a megélhetési költségekre; a bruttó bérek általános szintje és azok eloszlása; a bruttó bérek növekedési rátája; a munka termelékenységének alakulása.
Az akciószövetség tagjai hiányolják, hogy a javaslat konkrét számot/arányt nem ír elő, annak ellenére sem, hogy a 21. preambulumbekezdésben megemlítésre kerül, hogy a medián 60%-a, illetve az átlag 50%-a, mint a nemzetközileg elfogadottan használatos indikátorok, segíthetnek a minimálbér megfelelő szintjének elbírálásához. Az irányelv csak azt írná elő a tagállamoknak, hogy az általános bruttó bérszínvonalhoz viszonyított indikatív referencia értékeket kell használniuk a minimálbér megállapítása során.
Az irányelv előírná továbbá a minimálbérek időszakos aktualizálását, hogy azok megtartsák a megfelelő szintet. Ennek tekintetében a tagállamoknak létre kellene majd hozni konzultatív testületeket.
Az akciószövetség tagjai hangsúlyozzák és üdvözlik az irányelv azon javaslatát, mely szerint a szociális partnereket be kell vonni a bérszint megállapításánál, és aktualizálásánál:
A tagállamoknak biztosítani kell a szociális partnerek hatékony bevonását, beleértve ebbe a konzultációs testületbe való bevonást is. Ezen kívül pedig főként: a kritériumok és az indikatív referenciaérték megállapításánál; a bérszint aktualizálásánál; az eltérések és levonások megállapításánál; adatok gyűjtésnél, és tanulmányok elkészítésére.
A másik cél, a dolgozók hatékony hozzáférése a törvényi minimálbérhez teljesülése érdekében az akciószövetség tagjai támogatják az irányelv tagországokkal szembeni alábbi elvárásait: erősítsék meg a munkaügyi ellenőrzéseket a terepen (nem diszkriminatív módon); dolgozzanak ki iránymutatásokat a felügyelő hatóságoknak; biztosítsák a törvényi minimálbérrel kapcsolatos információk közzétételét, elérhetőségét.
Az akciószövetség tagjai támogatják azt is, hogy a tagállamoknak legyen jelentési kötelezettsége a Bizottság számára (minden év október 1-ig) a következőkről: a minimálbér szintje és a lefedett dolgozók aránya; a meglévő eltérések, és az azok által érintett dolgozók aránya; a meglévő levonások; a kollektív szerződések lefedettsége.
Az akciószövetség tagjai támogatják továbbá, hogy a leadott adatok alapján, a Tanács Munkaügyi Bizottsága minden évben vizsgálja meg a tagállamokat a kollektív szerződések és a minimálbérek tekintetében. A Bizottság a Parlamentet és a Tanácsot is tájékoztatná évente.
Az akciószövetség tagjai egyetértenek az irányelv tervezet azon rendelkezéseivel, amelyek a dolgozók jogorvoslati lehetőségének biztosításáról, a szabályokat be nem tartó cégek számára a megfelelő mértékű, elrettentő erővel bíró bírságok kiszabásának lehetőségéről, és arról szólnak, hogy a tagállamok megbízhatják a szociális partnereket az irányelv átültetésére.
Az akciószövetség tagjai összegzésként megállapítják, hogy meggyőződésük szerint az irányelvben foglaltak elősegítik az EU-ban: az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elérését, az erősebb jogok és kollektív garanciák biztosításának lehetőségét minél több munkavállaló számára, a KSZ általi lefedettség növekedését, az ágazati kollektív tárgyalási rendszer erősödését.
Az irányelv tervezetben foglaltak egy lépést jelentenek, hogy megszűnjenek a kollektív tárgyalások előtt álló akadályok, erősödjön a szakszervezet felhatalmazottsága a szabad tárgyalásokra. A minimálbér megfelelő szintjének biztosítása érdekében világos és szilárd kritériumokat határoz meg a tervezet annak érdekében, hogy a minimálbér legalább tisztességes életszínvonalat garantáljon. Ebben az értelemben a megélhetést biztosító jövedelem felőli megközelítés (vásárlói kosarak a tisztességes életszínvonal biztosításáért) pozitív elem.
Az akciószövetség tagjai az irányelv tervezet egyik legfontosabb javaslatának tartják, hogy a javaslat kötelezettségként írja elő a tagországok számára a szociális partnerek aktív bevonását a kötelező minimálbér meghatározásába.
Fontos, hogy az irányelv szerint nem cél a minimálbér szintjének az egész EU-ban történő harmonizálása, sem pedig a minimálbér meghatározására szolgáló egységes mechanizmus létrehozása. A dokumentum szerint tiszteletben kell tartani a nemzeti hagyományokat, a szociális partnerek autonómiáját és a kollektív tárgyalások szabadságát. Az irányelv nem törekszik a kötelező minimálbér bevezetésére valamennyi tagállamban. A minimálbért az irányelv elfogadását követően, továbbra is kollektív szerződésekkel vagy jogszabályokkal kell meghatározni az egyes országok hagyományainak és sajátosságainak megfelelően, a nemzeti hatáskörök és a szociális partnerek szerződéses szabadságának teljes tiszteletben tartása mellett.
