Majdnem pontosan egy évvel ezelőtt, 2018. augusztus végén olvashattak egy riportot az Abcúgon a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bódvarákóról. A közvetlenül a szlovák határ mellett fekvő kis faluban ugyanis időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az addig regnáló polgármestert, Farkas Árpádot egy korábbi falopási ügyben bűnösnek találta a bíróság, így összeférhetetlenség miatt távoznia kellett a posztjáról. A történet pikantériája az volt, hogy a menesztett polgármester újra elindult a székért az időközi választáson. Ellenfele is akadt azonban, egy környékbeli vállalkozó, Dámóczi Attila személyében, aki ezt nyilatkozta az Abcúgnak pár nappal azelőtt, hogy megnyerte volna a választást.
“Vannak terveim. Legfőbb célom munkahelyek teremtése, a már működő falusi turizmus támogatása és fejlesztése, közösség építése, a szociálisan rászorulók és idős, beteg emberek támogatása a faluban”
Ennek fényében igazán érdekes, hogy épp a polgármester működésének első évében költözött máshová Bódvarákóról az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának (TTK) “Geo-Bio Gólyatábora”, amit 33 éve mindig a település határában tartottak. A szervezőknek és a településvezetésnek ugyanis nem sikerült megegyezniük a területhasználat feltételeiről.
Nagyobb hozzájárulást akart az önkormányzat

Vaszil Józsefné / Fotó: Hajdú D. András
Nagy szomorúság nekem, hogy idén már nem jöttek ezek a fiatalok. Én nagyon szerettem őket, itt táboroztak a kertem végében, volt, hogy a krumplimból is adtam nekik, hadd sütögessék
– magyarázta a kerítésen könyökölve a 88 éves Vaszil Józsefné, amikor arról kérdeztük, érzékelte-e, és ha igen, hogyan élte meg, hogy idén augusztusban, a szokásostól eltérően nem jelentek meg a településen színes egyen-pólót viselő, csapatokban vonuló, bulizó egyetemisták.

Hiányoznak nekik “a gólyások”. Főleg “azok a régebbiek”, akik évekkel saját gólyatáboruk után is visszajártak a táborok idején, és máig ápolják a barátságot néhány helyivel. / Fotó: Hajdú D. András
Az utcán kicsit feljebb, két ház között egy kibetonozott patakmedret takarított közmunkában két helyi férfi, ők is azt mondták, inkább hiányoznak nekik “a gólyások”. Főleg “azok a régebbiek”, akik évekkel a saját gólyatáboruk után is visszajártak a táborok idején, és máig ápolják a barátságot néhány helyivel. Állítólag vannak, akik annak ellenére is itt voltak a tábor hagyományos idejében, hogy a rendezvényt most máshol tartotta az egyetem. “Ennyire szeretik a helyet” – mondta az egyikük, majd folytatta a mederkotrást.
Az ELTE-TTK 1986 óta minden évben Bódvarákón rendezte a gólyatáborát. Voltak évek, mikor a közeli Esztramos-hegy lábánál, az utóbbi tizenegynéhány évben már a falu melletti réten táboroztak. A két hektáros terület az önkormányzat tulajdona, amit egészen mostanáig térítésmentesen használhattak az ELTE-sek. A területhasználat rezsijét, azaz a víz, az áram használatát és a szemétszállítás költségeit kellett csak állniuk. (Egyedül a sátorelemek, hűtők és a tábor egyéb kellékei tárolására béreltek ki pénzért az önkormányzattól egy helyiséget, amiért évi 140 ezer forintot fizettek az önkormányzatnak.)
Ezen szeretett volna változtatni idén Dámóczi Attila, a falu új polgármestere.
Félresiklott tárgyalás
Dámóczi Attila az Abcúgnak azt mondta, még 2018-ban, az előző évi gólyatábor után jelezte a szervezőknek, hogy “az önkormányzat hosszú távú együttműködésben érdekelt, infrastrukturális fejlesztéseket szeretne megvalósítani” a tábor szokásos területén.
2019 májusában találkozott újra a táborokat már évek óta szervező Egyesült Biológus Hallgatók Szövetsége Közhasznú Egyesület vezetőjével, Szenes Áronnal, hogy a következő gólyatábor megrendezéséről tárgyaljanak. A településvezetés ekkor állt elő azzal, hogy pénzt szeretnének kérni a szervezőktől a két hektáros terület egy hetes használatáért, (résztvevőnként 300 forint/fő/nap árral számolva) nagyjából 1,5-2 millió forintot.
“Az egyesület képviseletében már akkor tudtam, hogy ezt az irreális összeget biztosan nem fogjuk tudni vállalni” – mondta Szenes Áron. Hozzátette: azt elfogadhatónak tartják, hogy a település úgy döntött, mostantól szeretnének valamilyen hozzájárulást a területhasználatért, de “egy darab gyepért nem lehet ennyi pénzt elkérni”.

Az ominózus táborozóhely. / Fotó: Hajdú D. András
A 1,5-2 milliós ajánlat után nem kezdődött alkudozás, és a két fél később sem tárgyalt egymással. Azt már nekünk mondta el a polgármester, hogy “kulturált öltözőt, WC-t, zuhanyzót, szeméttárolásra alkalmas létesítményt szeretett volna megvalósítani az érintett területen“, hogy “21. századi körülményeket teremtsen” a táborozóknak. Ez azonban szerinte egy hosszabb távú befektetést jelentett volna a táborterületért fizetett pénzből, amiben a szervezők láthatóan nem voltak partnerek.
Mit vesztett a falu?
A gólyatábor szervezői könnyű szerrel találtak új helyet a rendezvénynek. Egy közeli falu, Varbóc határában működő erdei tábort béreltek ki. Az ár, amit a helyhasználatért a szervezők fizettek, vetekszik a bódvarákói polgármester szabta árral, de ezért cserébe sokkal nagyobb infrastruktúrát használhatnak, mint ami az előző helyen adott volt.
De mit vesztett Bódvarákó azzal, hogy a tábort ilyen hosszú idő után már nem mellettük rendezik?
Bár a település mellett táborozó fiatal egyetemisták nem a legfizetőképesebb turisták, kétségtelen, hogy a jelenlétük hozott némi bevételt a falu lakosságának.

Bokor Béláné Klára takaros vendégházat üzemeltet Bódvarákón. / Fotó: Hajdú D. András
Bokor Béláné Klára takaros vendégházat üzemeltet Bódvarákón, és bár szállóvendégként nem jelentek meg nála a gólyák, némi bevételre évek óta szert tett a táborokból azzal, hogy 450 forintért kenyérlángost árult a fiataloknak. Ezen kívül zuhanyzási és WC-használati lehetőséget biztosított nekik, minimális, 100-150 forintos összegért.
Ott van a helyi bolt is, ahol ez a több száz diák évente egy hét alatt megcsinálta az egész éves forgalom egy tetemes részét.
Az pedig már csak áttételes, de annál fontosabb haszon, hogy a gólyatábor minden évben új látogatókat hozott a településre, akik évek múlva már felnőttként, akár családjaikkal térhetnek vakációzni Bódvarákóra.

A helyi bolt, ahol ez a több száz diák évente egy hét alatt megcsinálta az egész éves forgalom egy tetemes részét. / Fotó: Hajdú D. András
Nem adtak eleget?
Sajnálom, ha a gólyatábor elköltözése egyes embereknek minimális bevételkiesést jelent, de ez nem állítható szembe egy önkormányzati bevétellel, mely a falu összes emberének juttatást jelentene.
– mondta a polgármester a gólyatábor elköltözésének hatásairól. Szerinte a vendégházakat sem “az egy hetes gólyatábor tartja el”, hanem a faluban szervezett programok”, és a településen keresztülhaladó Országos Kéktúra útvonalán egyre nagyobb számban megjelenő, sokszor visszatérő vendégek.
És igazából ez a kulcs annak a megértéséhez, hogy a falu polgármestere miért nem engedett az első ajánlatából, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a szervezők nem fogadják azt el, hogy a tábor mégis a településen maradhasson.
Szerinte azzal, hogy a tábor mostanra lényegében “teljesen önellátó lett”: “saját berkeken belül oldják meg” az étkeztetést, saját büfét üzemeltetnek, alig adnak valamit a településnek, a gólyák egyre kevesebb időt töltöttek a tábor területén kívül.

A polgármester szerint nagyobb potenciált jelentenek például azok a turisták, akik a településen áthaladó Országos Kéktúra vonalán haladva állnak meg egyre nagyobb számban Bódvarákón. / Fotó: Hajdú D. András
Azt Szenes Áron is elismerte, hogy valóban próbálják a tábor területén belül tartani a résztvevőket. Ezt azonban az egyetem kéri, egyfajta biztonsági intézkedésként a közelmúltban megsokasodott gólyatábori erőszak-botrányok miatt. A szervezőknek regisztrálnia kell azt is, ki lép be, illetve ki lép ki a tábor területéről.
Azt pedig, hogy a tábor ne járulna hozzá a helyi gazdasághoz, a táborszervező elutasította. “Az összes helyben beszerezhető, friss élelmiszert a környékben vásároljuk, a pékárutól a tejtermékeken át a gyümölcsökig.” Az ebédet pedig “igyekeznek a térségben főzetni”, de a legközelebbi település, ahol idén találtak ekkora kapacitású konyhát és megfelelő kosztot, az a szintén Borsod megyei Ózd volt.
A Geo-Bio Gólyatábor az ELTE-TTK Hallgatói Önkormányzatának a rendezvénye, csak a szervezési és lebonyolítási munkákat az egyetem beszerzési eljárás keretében évente kiszervezi (ennek keretében dolgozott idén, és az elmúlt több évben a Szenes Áron vezette Egyesült Biológus Hallgatók Szövetsége a tábor szervezésén). Ezért első körben a HÖK-öt kereste meg az Abcúg a helyszínválasztással kapcsolatos kérdéseikkel.
Ők azonban nem válaszoltak konkrét kérdésekre, a cikkben ezért hagyatkoztak Szenes Áron nyilatkozatára, aki viszont hangsúlyozta, amit elmondott, nem az ELTE álláspontját tükrözi.
(Neuberger Eszter / Abcúg)
Szólj hozzá!
Lelkes civilek főznek rászorulóknak, az ételosztás délelőtt zajlik a belvárosban.
Városvezetéseken átívelő fejlesztés született.
A vidéki településeken befejeződik az otthoni csomagolóanyag-gyűjtéshez szükséges edények átadása.
Egyszerre ketten kellenek, hogy betöltsék a volt vezérigazgató hagyta űrt.
Az édeshármas lehetősége felizzíthatja a mindennapok szürkeségét, és sokak fantáziáját megmozgatja. De hogyan is döntsük el, hogy ki legyen a harmadik személy?
A jóérzés teljes hiánya, vagy freudi elszólás?
A világraszóló Fidesz győzelemmel megszerzett 371 szavazat a testület egyetlen mandátumát jelenti.
A 21 Kutatóközpont mérése szerint decemberre visszaállt a nyári állapot: a Tisza vezet, a kormánypárt viszont nem tudott előrelépni.
Ami egyébként nem igaz.
Valószínűleg mindannyiunkkal előfordult már, hogy egy hosszabb szabadtéri tevékenység vagy akár otthoni áramszünet közepette akadt meg az élet, mert nem állt rendelkezésre elegendő energia.
De hát az akkor volt, most meg most van.
Példás összefogással újulhat meg az otthon sivár udvara.
A friss nemzetközi adatok szerint egyre több hazai vállalkozás lát értéket a szellemi tulajdon védelmében.
A beruházás a klub fenntartható működését és gazdasági stabilitását erősíti.
Három korosztályban összesen több mint 370 alkotás született, a legjobbak díjat, a közönségkedvencek élményt nyertek.
A polgármester kifejezetten örülne egy időközi választásnak.
A két sértett el is költözött a vádlott miatt, de az új címen is megtalálta őket.
Felújítják a 86-ost a Rédics-Szombathely-Mosonmagyaróvár útvonalon, valamint Csepreg és Szombathely között is új aszfaltot kap a közút. Több vasi útszakasz is érintett.