Majdnem pontosan egy évvel ezelőtt, 2018. augusztus végén olvashattak egy riportot az Abcúgon a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bódvarákóról. A közvetlenül a szlovák határ mellett fekvő kis faluban ugyanis időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az addig regnáló polgármestert, Farkas Árpádot egy korábbi falopási ügyben bűnösnek találta a bíróság, így összeférhetetlenség miatt távoznia kellett a posztjáról. A történet pikantériája az volt, hogy a menesztett polgármester újra elindult a székért az időközi választáson. Ellenfele is akadt azonban, egy környékbeli vállalkozó, Dámóczi Attila személyében, aki ezt nyilatkozta az Abcúgnak pár nappal azelőtt, hogy megnyerte volna a választást.
“Vannak terveim. Legfőbb célom munkahelyek teremtése, a már működő falusi turizmus támogatása és fejlesztése, közösség építése, a szociálisan rászorulók és idős, beteg emberek támogatása a faluban”
Ennek fényében igazán érdekes, hogy épp a polgármester működésének első évében költözött máshová Bódvarákóról az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának (TTK) “Geo-Bio Gólyatábora”, amit 33 éve mindig a település határában tartottak. A szervezőknek és a településvezetésnek ugyanis nem sikerült megegyezniük a területhasználat feltételeiről.
Nagyobb hozzájárulást akart az önkormányzat
Vaszil Józsefné / Fotó: Hajdú D. András
Nagy szomorúság nekem, hogy idén már nem jöttek ezek a fiatalok. Én nagyon szerettem őket, itt táboroztak a kertem végében, volt, hogy a krumplimból is adtam nekik, hadd sütögessék
– magyarázta a kerítésen könyökölve a 88 éves Vaszil Józsefné, amikor arról kérdeztük, érzékelte-e, és ha igen, hogyan élte meg, hogy idén augusztusban, a szokásostól eltérően nem jelentek meg a településen színes egyen-pólót viselő, csapatokban vonuló, bulizó egyetemisták.
Hiányoznak nekik “a gólyások”. Főleg “azok a régebbiek”, akik évekkel saját gólyatáboruk után is visszajártak a táborok idején, és máig ápolják a barátságot néhány helyivel. / Fotó: Hajdú D. András
Az utcán kicsit feljebb, két ház között egy kibetonozott patakmedret takarított közmunkában két helyi férfi, ők is azt mondták, inkább hiányoznak nekik “a gólyások”. Főleg “azok a régebbiek”, akik évekkel a saját gólyatáboruk után is visszajártak a táborok idején, és máig ápolják a barátságot néhány helyivel. Állítólag vannak, akik annak ellenére is itt voltak a tábor hagyományos idejében, hogy a rendezvényt most máshol tartotta az egyetem. “Ennyire szeretik a helyet” – mondta az egyikük, majd folytatta a mederkotrást.
Az ELTE-TTK 1986 óta minden évben Bódvarákón rendezte a gólyatáborát. Voltak évek, mikor a közeli Esztramos-hegy lábánál, az utóbbi tizenegynéhány évben már a falu melletti réten táboroztak. A két hektáros terület az önkormányzat tulajdona, amit egészen mostanáig térítésmentesen használhattak az ELTE-sek. A területhasználat rezsijét, azaz a víz, az áram használatát és a szemétszállítás költségeit kellett csak állniuk. (Egyedül a sátorelemek, hűtők és a tábor egyéb kellékei tárolására béreltek ki pénzért az önkormányzattól egy helyiséget, amiért évi 140 ezer forintot fizettek az önkormányzatnak.)
Ezen szeretett volna változtatni idén Dámóczi Attila, a falu új polgármestere.
Félresiklott tárgyalás
Dámóczi Attila az Abcúgnak azt mondta, még 2018-ban, az előző évi gólyatábor után jelezte a szervezőknek, hogy “az önkormányzat hosszú távú együttműködésben érdekelt, infrastrukturális fejlesztéseket szeretne megvalósítani” a tábor szokásos területén.
2019 májusában találkozott újra a táborokat már évek óta szervező Egyesült Biológus Hallgatók Szövetsége Közhasznú Egyesület vezetőjével, Szenes Áronnal, hogy a következő gólyatábor megrendezéséről tárgyaljanak. A településvezetés ekkor állt elő azzal, hogy pénzt szeretnének kérni a szervezőktől a két hektáros terület egy hetes használatáért, (résztvevőnként 300 forint/fő/nap árral számolva) nagyjából 1,5-2 millió forintot.
“Az egyesület képviseletében már akkor tudtam, hogy ezt az irreális összeget biztosan nem fogjuk tudni vállalni” – mondta Szenes Áron. Hozzátette: azt elfogadhatónak tartják, hogy a település úgy döntött, mostantól szeretnének valamilyen hozzájárulást a területhasználatért, de “egy darab gyepért nem lehet ennyi pénzt elkérni”.
Az ominózus táborozóhely. / Fotó: Hajdú D. András
A 1,5-2 milliós ajánlat után nem kezdődött alkudozás, és a két fél később sem tárgyalt egymással. Azt már nekünk mondta el a polgármester, hogy “kulturált öltözőt, WC-t, zuhanyzót, szeméttárolásra alkalmas létesítményt szeretett volna megvalósítani az érintett területen“, hogy “21. századi körülményeket teremtsen” a táborozóknak. Ez azonban szerinte egy hosszabb távú befektetést jelentett volna a táborterületért fizetett pénzből, amiben a szervezők láthatóan nem voltak partnerek.
Mit vesztett a falu?
A gólyatábor szervezői könnyű szerrel találtak új helyet a rendezvénynek. Egy közeli falu, Varbóc határában működő erdei tábort béreltek ki. Az ár, amit a helyhasználatért a szervezők fizettek, vetekszik a bódvarákói polgármester szabta árral, de ezért cserébe sokkal nagyobb infrastruktúrát használhatnak, mint ami az előző helyen adott volt.
De mit vesztett Bódvarákó azzal, hogy a tábort ilyen hosszú idő után már nem mellettük rendezik?
Bár a település mellett táborozó fiatal egyetemisták nem a legfizetőképesebb turisták, kétségtelen, hogy a jelenlétük hozott némi bevételt a falu lakosságának.
Bokor Béláné Klára takaros vendégházat üzemeltet Bódvarákón. / Fotó: Hajdú D. András
Bokor Béláné Klára takaros vendégházat üzemeltet Bódvarákón, és bár szállóvendégként nem jelentek meg nála a gólyák, némi bevételre évek óta szert tett a táborokból azzal, hogy 450 forintért kenyérlángost árult a fiataloknak. Ezen kívül zuhanyzási és WC-használati lehetőséget biztosított nekik, minimális, 100-150 forintos összegért.
Ott van a helyi bolt is, ahol ez a több száz diák évente egy hét alatt megcsinálta az egész éves forgalom egy tetemes részét.
Az pedig már csak áttételes, de annál fontosabb haszon, hogy a gólyatábor minden évben új látogatókat hozott a településre, akik évek múlva már felnőttként, akár családjaikkal térhetnek vakációzni Bódvarákóra.
A helyi bolt, ahol ez a több száz diák évente egy hét alatt megcsinálta az egész éves forgalom egy tetemes részét. / Fotó: Hajdú D. András
Nem adtak eleget?
Sajnálom, ha a gólyatábor elköltözése egyes embereknek minimális bevételkiesést jelent, de ez nem állítható szembe egy önkormányzati bevétellel, mely a falu összes emberének juttatást jelentene.
– mondta a polgármester a gólyatábor elköltözésének hatásairól. Szerinte a vendégházakat sem “az egy hetes gólyatábor tartja el”, hanem a faluban szervezett programok”, és a településen keresztülhaladó Országos Kéktúra útvonalán egyre nagyobb számban megjelenő, sokszor visszatérő vendégek.
És igazából ez a kulcs annak a megértéséhez, hogy a falu polgármestere miért nem engedett az első ajánlatából, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a szervezők nem fogadják azt el, hogy a tábor mégis a településen maradhasson.
Szerinte azzal, hogy a tábor mostanra lényegében “teljesen önellátó lett”: “saját berkeken belül oldják meg” az étkeztetést, saját büfét üzemeltetnek, alig adnak valamit a településnek, a gólyák egyre kevesebb időt töltöttek a tábor területén kívül.
A polgármester szerint nagyobb potenciált jelentenek például azok a turisták, akik a településen áthaladó Országos Kéktúra vonalán haladva állnak meg egyre nagyobb számban Bódvarákón. / Fotó: Hajdú D. András
Azt Szenes Áron is elismerte, hogy valóban próbálják a tábor területén belül tartani a résztvevőket. Ezt azonban az egyetem kéri, egyfajta biztonsági intézkedésként a közelmúltban megsokasodott gólyatábori erőszak-botrányok miatt. A szervezőknek regisztrálnia kell azt is, ki lép be, illetve ki lép ki a tábor területéről.
Azt pedig, hogy a tábor ne járulna hozzá a helyi gazdasághoz, a táborszervező elutasította. “Az összes helyben beszerezhető, friss élelmiszert a környékben vásároljuk, a pékárutól a tejtermékeken át a gyümölcsökig.” Az ebédet pedig “igyekeznek a térségben főzetni”, de a legközelebbi település, ahol idén találtak ekkora kapacitású konyhát és megfelelő kosztot, az a szintén Borsod megyei Ózd volt.
A Geo-Bio Gólyatábor az ELTE-TTK Hallgatói Önkormányzatának a rendezvénye, csak a szervezési és lebonyolítási munkákat az egyetem beszerzési eljárás keretében évente kiszervezi (ennek keretében dolgozott idén, és az elmúlt több évben a Szenes Áron vezette Egyesült Biológus Hallgatók Szövetsége a tábor szervezésén). Ezért első körben a HÖK-öt kereste meg az Abcúg a helyszínválasztással kapcsolatos kérdéseikkel.
Ők azonban nem válaszoltak konkrét kérdésekre, a cikkben ezért hagyatkoztak Szenes Áron nyilatkozatára, aki viszont hangsúlyozta, amit elmondott, nem az ELTE álláspontját tükrözi.
(Neuberger Eszter / Abcúg)
Szólj hozzá!
Az egyetemi lét sok kiadással jár – bár nem mindenki fizetős szakokon tanul, azért a lakhatás, az utazás és a szórakozás sok pénzt felemészt. És bár a könyvtárakban ingyenesen hozzájuthatunk a szakirodalomhoz, ez nem mindig elérhető opció.
A rendőrség fokozott óvatosságot kér a közlekedőktől.
Érdekes a címben feltett kérdés, és bizonyára mindenki az aktuális hangulatának megfelelően válaszol rá. Az, aki kezében a mobillal éppen egy fontos hívást vár a szerelmétől, bizonyára azt mondja, hogy pozitív, aki pedig álmatlanságtól szenved és késő éjjel olvassa ezt a cikket, azt gondolhatja: negatív.
Túlnyomóan borult, párás, helyenként ködös idő várható, hószállingózás, ónos szitálás, szitálás előfordulhat.
Sok esetben a tervezetthez képest kevesebb mínuszt termelt a cég.
Nem, akkor most megmutatjuk milyen volt a szombathelyi legendás disco.
A szakembert tavaly márciusban nevezte ki kispadjára az együttes, amelyet aztán BL-sikerig vezetett.
Mutatjuk a részleteket.
Helyi szavazás dönt a terület sorsáról.
Szombathelyen 170 ezer forint most a lakbér havi átlaga.
12 milliárd forintot szolidaritási hozzájárulás címén vonnak el. 3 milliárd forintot pedig a Versenyképes Járások Program keretei között vonnának el a várostól.
