Titkolózás a győri színház körül: nem akarják kiadni az épület állapotra vonatkozó dokumentumokat

Pintér Bence 2020-06-12 09:35:00
Egy győri kikérné a szakmai felmérést, amely alapján megállapították, hogy nem éri meg felújítani a Győri Nemzeti Színház épületét. A jegyző és a színházigazgató egy hónapja próbálja kikerülni, hogy kiadják ezt a dokumentumot – már ha egyáltalán létezik.

Április eleje óta téma a Győri Nemzeti Színház negyvenkét éves belvárosi épületének lebontása: Dézsi Csaba András polgármester (Fidesz) ekkor árulta el a Kisalföldnek, hogy az épület felújítása helyett ilyesmit fontolgat, azóta azonban – mint azt itt kibontottuk – pár, a színház helyére tervezett parkot bemutató látványterv publikálásán kívül a város polgárai nem nagyon ismerhettek meg pontos adatokat a színházépület állapotáról és a tervezett kulturális negyedről.

Az egyik ilyen kérdés, hogy milyen állapotban van most a Győri Nemzeti Színház épülete: a polgármester szerint „a jelenlegi épület energetikailag katasztrofális”, ráadásul annyira, hogy szerinte egy felújítás után is az lenne. Később, a nekünk adott interjúban is rákérdeztünk, hogy konkrétan mi a baj, a színház épületével, mire Dézsi Csaba András így fogalmazott: „Olyan rossz állapotban van a színház, hogy nagyon sok milliárdot kell arra költeni, hogy ne szakadjon be a teteje, ne ázzon fel a pincéje, az egész kinézzen valahogy.”

Mi is kiváncsiak voltunk arra, hogy a polgármester mire alapozza ezeket az állításokat, mivel ez az egyik fő érv az épület bontása mellett – tehát érdekelt minket, hogy készült-e, és ha igen, miért nem nyilvános az a tanulmány vagy egyéb dokumentum, amely felméri az épület energetikai állapotát, és amely alapján ilyen egyértelművé vált, hogy a bontás és az új épület építése máshol az egyetlen megoldás, de ilyen irányú kérdésünkre nem kaptunk választ.

Nem vagyunk ezzel egyedül: a győri polgár ugyanis

közérdekű adatigényléssel próbálja elkérni a színházépület állapotára vonatkozó dokumentumokat, de egyelőre csak bürokratikus elutasítást és titkolózást kapott válaszul.

Az adatigénylő május 12-én küldte be az adatigénylést, amelyben „a Győri Nemzeti Színház legutóbbi energetikai felmérésének, állapot- és állagfelmérésének dokumentumait” kérte el a színháztól. Erre a határidő lejártának napján, május 27-én kapott két üzenetet ugyanazzal a szöveggel, amelyben a színház és a győri jegyző, Lipovits Szilárd pontosítást kértek tőle. Azt kérték, írja le pontosan, hogy mit ért energetikai felmérés alatt, fel is sorolta a színház, hogy mire gondol „teljes körű vagy részleges, az energetikai tanúsítvány kiállítását megalapozó felmérés vagy egyéb célból készült felmérés”.

Május 28-án megtörtént a pontosítás, válasz azonban továbbra sem érkezett, mire az adatigénylő ismét levelet küldött június 3-án a színháznak, amelyben felhívta a figyelmüket arra, hogy az eredeti határidő letelt. Erre a színház és a jegyző – ismét megegyező szövegű válaszban – azt reagálta, hogy álláspontjuk szerint a határidőt jelen esetben a pontosítástól kell számítani, tehát szerintük újabb 15 napjuk van a dokumentum elküldésére.

Ez azt jelenti, hogy a dokumentumot pénteken kellett volna legkésőbb elküldeniük, ehelyett azonban csütörtökön újabb levelet küldött a jegyző, amelyben a járványügyi vészhelyzetre hivatkozva azt írta: nem 15, hanem 45 nap határidő alatt fog válaszolni a pontosításhoz képest az adatigénylésre, amelyre a jogszabály egyébként valóban lehetőséget ad neki.

Mit jelent ez az egész?

Nagyon úgy tűnik, hogy azt, hogy a városháza (és a színház) nem igazán szeretné kiadni azokat az energetikai felmérésre vonatkozó dokumentumokat, amelyek alapján elvileg a polgármester megállapította, hogy „a jelenlegi épület energetikailag katasztrofális”.

A kérdés az, hogy miért? Ha van ilyen dokumentum, ami ezt az álltást támasztja alá, annak publikum elé tárását miért kell minden lehetséges bürokratikus eszközzel akadályozni? Ha viszont nincs ilyen dokumentum, vagy az nem a fenti állítást támasztja alá, akkor mi alapján mondja a polgármester, hogy rossz az épület állapota?

Amíg nem lesznek nyilvánosak a vonatkozó dokumentumok, addig ezekre a kérdésekre nem ismerhetjük a választ. Márpedig ha a színházon és a városházán múlik, csak egy hónap múlva lesznek nyilvánosak, ha egyáltalán akkor hajlandóak lesznek kiadni ezeket.

Szólj hozzá!

Pintér Bence aláírta a belépési nyilatkozatot: Győr kezdeményezte csatlakozását a Magyar Önkormányzatok Szövetségéhez

A polgármester szerint új érdekképviseletre van szükség az önkormányzatok számára.

Mit érdemes tudni az argentin Petit Verdot kapcsán?

Ahogy az ősz megérkezik és a napok rövidülnek, mindannyian vágyunk egy kis melegségre és kényeztetésre.

Fogatok, családi programok és lovas hagyományok – szombaton Győrszentivánra várják az kikapcsolódni vágyókat

Egész napos fogathajtó verseny, gyermekprogramok és önkéntes lehetőség is várja a látogatókat július 25-én.

8 közterületen viselkedni nem tudó embert állítottak elő Szombathelyen

A vasútállomás környékén is szétnéztek a rendőrök.

Patkányt videóztak a szombathelyi kórházban

Valóban elborzasztó látvány, de ezer meg egy oka lehet, hogy egy rágcsáló beszökik egy épületbe.

Megkezdődtek a homlokzati munkák a Győri Nemzeti Színház épületén - az előadások zavartalanul folytatódnak

A közel ötvenéves burkolatok állapota miatt vált szükségessé a veszélyelhárítás, az új évad indulását nem érinti a felújítás.

Leállította a TISZA-kormány az M87-es, vagyis a Kőszeg-Szombathely közötti 2x2 sávos út megépítését

A Fidesz-kormány 50%-kal túlárazottan akarta, koncesszióban megépíteni.

Terv szerint halad Győr egyik legforgalmasabb kereszteződésének rekonstrukciója a Vidéki Buszpályaudvarnál

Távhővezeték-csere és csőtörés is színesítette a Zrínyi-Hunyadi csomópont felújítását.

Básthy Béla: megnyugtató intézkedésekre van szükség Kőszegen is azbeszt-ügyben

A városban eddig 29 különböző helyen mutatták ki azbeszttel szennyezett kőzet jelenlétét, a történelmi kisváros idegenforgalma azóta jelentősen visszaesett, üresek a szálláshelyek, elmaradnak a vendégek.

Lemondott Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész - Magyar Péter szerint ezzel az Orbán-rendszer újabb bábjától szabadult meg az ország 

A távozó vezető döntését, az ügyészség függetlenségének megőrzésével indokolta, megbízatása augusztus 25-én szűnhet meg.

Orbán Viktor hazatért, gyorsan kinevezte Bóka Jánost frakcióvezetőnek, és ma már az is biztos, hogy a Fidesz új slágerszava az „önkény” lett

A volt miniszterelnök szerint Magyarországon diktatúra épül, miközben amerikai útját azzal magyarázta, hogy ha itthon marad, akkor sem tudott volna többet tenni.

A mészkőből készült fedkövek előnyei

Milyen anyagból készüljön kerítésének oszlopfedköve? A választék óriási, de a mészkő mindig is népszerű volt, köszönhetően természetességének és esztétikai vonzerejének.

Három mentőhelikopter érkezett a sárvári halálos baleset helyszínére

Egy kisteherautó és egy kisbusz frontálisan ütközött a 84-es számú főúton.

Nemény András: Megegyezésre törekszünk az Oladi Plató ügyében

A polgármester reagált a kivitelezőknek megengedett sűrűbb behajtás miatt érkezett panaszokra.

Suszter maradjon a kaptafánál? - a Republikon Intézet szerint nem csak jogászokból lehet államfő, legalábbis ezt mutatják az európai példák 

Az elemzés szerint a jogi diploma előnyt jelenthet, de sem az Európai Unióban, sem a magyar tapasztalatok alapján nem garanciája a sikeres köztársasági elnöki munkának.

Korrupcióról és közbizalomról beszélget Pintér Bence az Agora Körök rendezvényén ma este 7 órától

A győri polgármester lesz a szervezet következő nyilvános közéleti estjének vendége, szerdán, a Lima Pub & Hostelben.

Bemutatták a 3550 milliárd forintból megvalósuló Baross Gábor vasútfejlesztési programot, aminek keretében megújul a győri vasútállomás is

A város több jelentős vasúti beruházásban is érintett: akadálymentesítik az állomást, felújítják a peronokat, és gyorsabbá válhat a Budapest-Győr vasútvonal is.

Orbán Viktor fellázadt az ellen a rendszer ellen, amit tizenhat éven át saját maga épített fel

A volt miniszterelnök önkényuralmat, felszámolt jogállamot és megszüntetett politikai versenyt emleget, miközben regnálása alatt rendeleti kormányzás, médiatúlsúly, intézményfoglalás és a belső kör példátlan gazdagodása vált a rendszer alapjává.