Alaptörvény-ellenesnek minősítette az Alkotmánybíróság az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás alkalmazásának egyes szabályait. A testület szerint a kifogásolt rendelkezések sértik a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, illetve az ahhoz kapcsolódó eljárási garanciákat. Az AB megsemmisítette a 2025-ös költségvetési törvény egyes vonatkozó rendelkezéseit, valamint a települési önkormányzatok által fizetendő hozzájárulást meghatározó minisztériumi rendelet panaszos önkormányzatot érintő részét. Fontos ugyanakkor, hogy a döntés nem magát a szolidaritási hozzájárulás intézményét nyilvánította alaptörvény-ellenesnek.
Fotó: Dömötör Gábor
A döntés Győrből nézve különösen fontos, hiszen a városnak 2026-ban egészen pontosan 13 milliárd 138 millió 569 ezer 639 forintot kell szolidaritási hozzájárulás címén befizetnie az állami költségvetésbe. Pintér Bence (TSZV–LMP–Momentum) polgármester az év során többször is arról beszélt, hogy ekkora elvonás súlyosan szűkíti Győr pénzügyi mozgásterét, és olyan pénzt visz el a várostól, amelyet helyben közszolgáltatásokra, utakra, szociális feladatokra vagy fejlesztésekre lehetne fordítani.
A vita végül júliusban jutott el a jogi lépésig, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata rendkívüli közgyűlést tartott, ahol a jelenlévő képviselők többsége támogatta, hogy a város alkotmányjogi panasszal forduljon az Alkotmánybírósághoz. A győri beadvány többek között arra hivatkozik, hogy a szabályozás aránytalanul korlátozza az Alaptörvényben biztosított önkormányzati autonómiát, az önkormányzati vagyon és a saját bevételek védelmét, miközben a fizetési kötelezettség érvényesítésével szemben nincs ténylegesen igénybe vehető rendes jogorvoslat.
A város közben a vitatott összegeket befizette, Pintér júliusban hangsúlyozta, hogy Győr a jogszabályi kötelezettségének eleget tesz akkor is, ha magát a szabályozást vitatja. A 13 milliárd 100 millió forintos éves teher első felét már korábban befizették, július 15-én pedig újabb 1 milliárd 576 millió 628 ezer 357 forint került az államkasszába. A polgármester akkor úgy fogalmazott, hogy a város „nem szívesen, de a törvényben rögzített kötelességet betartva” teljesítette a befizetést.
Fotó: Pintér Bence Facebook
A mostani alkotmánybírósági döntés tehát nem jelenti automatikusan azt, hogy Győr visszakapja a 13 milliárd forintot, és azt sem, hogy a győri alkotmányjogi panasz ügyében már döntés született. Ugyanakkor a határozat éppen olyan eljárási és jogorvoslati garanciák jelentőségét erősíti meg, amelyekre a győri beadvány is hivatkozik. Az Alkotmánybíróság a most elbírált ügyben arra is kötelezte az Országgyűlést, hogy 2026 végéig rendezze a feltárt szabályozási problémát.
